A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 37. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. 6. r.

304 A JOG. igazgatási biróság,'*1 mely eleintén csaknem Ys-ad részben, utóbb pedig mintegy 7-t-ed részben jog- és bélyegilletéki felebbezett ügyekkel foglalkozott, 79,705 frtba kerül.5 Feledik, hogy a pénzügyminisztériumnál kimutatott bélyegjövedelemben benne van az ország összes minisztériumai, egyházi, világi hatóságai előtt lerovott bélyeg, a pályázati kérvények, becsülevelek, családi értesítők 50 krjától a cselédkönyvek 15 kros bélyegéig, mik tehát az igazságügyi jövedelmek közül levonandók. Végül, a mi fő, feledik, hogy a tekintélyes összeget tevő jogilleték nem tekinthető se tisztán, de még csak nagyrészben sem az igazságügyi tárca jövedelmének, mert annak rendszerinti alapja nem bírósági functio, hanem (mint az adásvevésnél, örökösödésnél) egyszerű kiszabás, melylyel leginkább és néha kizárólag csak pénzügyi közegek vannak elfoglalva s habár a biztosítás és kiszabás körül teljesített némely tevékenységért egy jelentékeny rész e jogilletékből a bírósági kar javára Írandó is, másrészről ez a bíróságok egyéb munkáját — mint a tárca javára nem jövedelmező — a közönséggel szemben csak drágítja. Hiszem, hogy már az eddigiekből is meggyőződött a szíves olvasó arról, hogy e téren a dolgot ad absurdum bebizonyítani nem lehet s az eredményt inkább a részrehajlatlan meggyőződés, mint a rendelkezésre álló számok sugallják. Tény mindössze az, hogy az összes bélyegjövedelem 8.756,000 frtot tesz, melyből az igazságügyi tárca javára, azt tartom a legvérmesebb számítással is : 5 millió forintnál több számításba nem vehető ; további tény, hogy az összes jogilleték 16.635,000 fit, miből merész számítással 5 millió forintot vehetünk a magunk számlájára. Rendes bevétel van még praeliminálva 663,820 frt. lesz pedig az igazságügyi szükséglet, a városok által költségesen fentartott községi biróságok, valamint a szolgabiróságok, mint kisebb polgári peresügyi biróságok szükségletét, az igazságügyi törvényeket is megszavazó s évenként 1.122,965 frtba kerülő képviselő-, 52,934 frtba kerülő főrendiházat, a 35,568 frtba kerülő gyorsirodát és a pénzügyi közigazgatási bíróságot nem számítva: 11.480,000 frtot, a beruházások külön 100,000 frtot, mihez még az igazságügyminiszteri 779,697 frtnyi nyugdíjszükséglete is számítandó. Illetve igazságügyminiszterünk idei budgetbeszédje szerint ezeken túl a kiadás még 829,731 frttal többet tesz, G tehát 13.189,528 frtot.7 Ezzel szemben áll 10l/2 millió bevétel. Hogy ily viszonyok között hogyan mondható sanyarún fizetett hivatalnoksereggel működő igazságszolgáltatásunk drágának, azt nem értem. Igen, de vannak, a kik azt mondják: drága, mert r o s z az igazságszolgáltatás. Megengedem, ám legyen igaza, noha nézetem szerint mindent relatíve kell venni. Az angolhoz képest, melyről Salamoni Ítéleteket hoznak lapjaink, talán rosz, de vájjon ennek kizárólag az 1,200—1,700 frtral díjazott bírák az okai? Azok, helyes. De az ilyennek nem mondhatok már egyebet, mint azt, hogy : »miután itt e földön misem tökéletes«, menjen oda, hol Minosz, i\eakosz és Rhadamantisz szolgáltatnak ingyen igazságot. Nézetem szerint addig, mig nem költhetünk többet igazságügyünkre,8 5 1884-ben, a működés első évében általa ítélettel elintézett 1,556 ügydarabból : bélyegilletékre 497 == 32%, jogilletékre 631 = 407c, (lásd ^Büntetőjog Tára* IX. k. 16. melléklap, 123. old.) 1886-ban az ítélettel elintézett 11,605 darabból bélyegilletékre 1,752, jogilletékre 2,187 esett, (lásd a >Jog« f. é. J0. számát, 87. old.) 9 Az előirányzott bevételi többletek leszállítása után csak 750,346 frttal többet. 7 Ezen a téren mindazonáltal csak combinálni lehet. A hiány számitásunk szerint sokkal több, mint 2 millió Nos és a tavalyi bevételi apadás ? . . . több mint 1 millió ? Figyelembe veendő még azon pénzügyi eredmény, hogy az 1886. év utolsó negyedében — tehát az évnek még az ellenzéki hírlapok szerint is legjobb negyedében, az előző év utolsó negyedéhez képest még más téren is, nevezetesen a jogilleték terén — (bélyegilletéket nem számítva) 574,099 frt volt a fogyatkozás, vagyis apadás, mi ugyan nem veszteség, de nem is b e v é t e 1. (L. »Budapesti Hirlap« 40. sz. »A mérleg* cikket.) 8 Az annyira divatosan citált angol bíráknak fizetéséről igen épületes dolgokat olvashatni a »Jog < 1886. évi 44. számában. Állítólag 10 —20-szorta nem igen állhatunk elő nagyobb igényekkel a meglevő bírói kar irányában,9 melylyel egyébként, ugy tudom — csekéiy kivétellel — az ország nagyobb része meg van elégedve. Ne feledjük tehát, hogy az angol igazság, melynél mint olvastam, gyakran a legkisebb per is egy egész vagyonkát képviselő összegbe kerül,10 nekünk magyaroknak, talán mégis egy kissé drága volna. J ó, o 1 c s ó és gyors igazságszolgáltatás, igen, hol van ez ? Azt tartom, a három együtt sehol s inkább csak > chimaera.« A rómaiak igazságszolgáltatása, melynél a per tárgyát — mint az némely angol perben mai nap is dívik — előbb le kellett tenni, azután perelhetett a c 1 i e n s, a római judicatura, mely gyakran háborúkat eredményezett,11 melynél a praetori állás valamikor nobile officium volt, szintén csak relatíve volt olcsó. Önzéstelen, emberszerető, vagyonos praetor alatt — Rómában — olcsó, az ázsiai praetor alatt, kinek földjeit leigázott nemzetekből alakult rabszolgahad művelte, bizony drága volt az. Például állítják még fel az angol igazságszolgáltatást, hol egy szép orrért 30,000 frtot, egy megcsalt leánynak százezreket, egy bigamiában élő nőnek '/2 órai fogházat itél a biró, hol az egyik bíró leköszön, mert társa folyton azt hangoztatta, hogy állását nem képes betölteni, hol a ki minek kineveztetik, az marad egész életén át, hol még a halálra itélthez is elragadó beszédet tart H a w k i n s ; de hogy mibe kerül ez, azt már kimutattuk ; aztán sok szó fér ahoz, hogy elég gyors-e is ? Pár év előtt érintve volt, hogy bizonyos perekben végső fórumban a királynő bírája a helyázinén itél s e végből évről-évre beutazza az országot. Bizony, bizony ha mindenütt csak egy kissé megállapodik is, szép ideig várhatnak a felek! Tehát lehető gyors, lehető olcsó, lehető jó, csak ez és sem az angol, sem a német, sem más igazságszolgáltatás legyen az, a mi után törekedjünk. (Befejező közlemény következik.) ^Az elidegenítési és terhelési tilalom. Irta : LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki biró. (Hatodik közlemény.) 2. §. A tulajdonjog- tartalmának korlátozásai. Kétségkívül messze túlmennénk a jelen dolgozatnak, a tárgyalt kérdés természeténél fogva is szűkebbre vont keretén, ha a tulajdonjog fogalmának meghatározása és a tulajdonjog tartalmát jobban vannak fizetve, mint a mieink. Még a horvátországiak is csaknem 40%-al jobban vannak fizetve. E részben hálára kötelezte dr. Fenyvessy Ferenc országgyűlési képviselő ur az ország birói karát, hogy az eddigi állapotokat és rendszert a horvát viszonyokkal szemben, az igazságügyminiszteri költségvetés ez évi tárgyalása alkalmával (febr. 23-án tartott beszédjében , bár a sikerre való kevés kilátással — kimutatta. A felsőbb biróságok tagjainak fizetése meg épen meseszerű. A »Lord Chief Justice England< (ejtsd = loard, csif-dzsosztisz Ingland, vagyis az angol legfőbb igazságszolgáltatás lordja) 80.000 frt, a »High Court of Justice % (ejtsd = hei-kaurt of dzsosztisz az igazságszolgáltatás magas udvarának) többi tanácselnökei 70,000 frt a »Lords of Appeal in Ordinary« (ejtsd = loards of Eppil in oardinerri, vagyis a legfőbb itélő törvényszék közbirái) 60,000 frt, mig az előlnevezett »High-Court of Justice-, mint országos (őtörvényszék közbirái 50,000 frt évi fizetést húznak. Dr. Dobai Viktor : »Az angol jogászvilág < (a »Jogi 40., 42., 43. és 44. számában.) 9 Osztatlan helyesléssel kell azonban fogadnunk dr. Radányi Ernő újvidéki kir. alügyész urnák az »Ugyvédek Lapja« f. é. 10. számában megjelent cikkét a »Helylelen minősitések«-ről, mely szerint a birói qualificatiót az ügyvéd quálificatiójával egyenlökép tártja megállapitandónak. Én hiszem, hogy hasonló intézkedések, jobb törvények, idők változtával és rendezettebb viszonyok mellett, a birói kar is kétségtelenül jobb lesz; feltéve, hogy bírósági szervezetünket nem fogják — mint az a szüneti törvény eltörlésével történik — bolygatni. E törvény mellett a birónak meg volt adva a lehetőség, hogy magát képezhesse. Meg lesz-e ezentúl is ? — elválik. 1U Hogy az angolhoni peres eljárási költségek szerfelett magasak, azt valamelyik jogi lapban nemrégiben ismertette valaki. De elismeri ezt dr. Dobai Viktor is a »Jog« 1886. évi 40. számában. Érinti a perek lassúságának némely tényezőjét. A jó igazságszolgáltatásba befolyik még Angliában a helyesen szervezett és jól dotált rendőrség. A »Judicial statics« szerint számuk meghaladja a 35,000-et; 40 millió forint az, a mit az angol évenként rendőrségére költ, miből tehát egy-egy rendőrre 1,000 frtnál több esik. 1 Cicero szerint az itáliait. x