A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 36. szám - A bagatell-törvény némely hibáinak orvoslásáról

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 36. számához. Budapest, 1887. szeptember 4-én. Köztörvényi ügyekben. Az adós által teljesített részfizetés, ellenkező megállapodás hiányában, első sorban a járulékok (perköltség és kamat) és csak ezek klegyenlitéso után a töke törlesztésére fordítandó. A budapesti V. kerületi kir. járásbíróság: Ha K. Hermina leteszi az egyoldalú föesküt, hogy az »1881. évi február 22-én kelt ítélet hozatala után felperes, ügyvédjével, dr. E. Gusztávval, olykép egyezett meg, hogy az általa történendő fizetések első sorban a töke, azután a kamatok és végre a perköltségek törlesztésére fognak fordittatni«, az esetre a 72,044/85. számú végzéssel elrendelt végrehajtás megszűntnek nyilvánittatik és végrehajtató Seh Józsefné köteles az illetéktelenül felvett 28 frt 12 kr. tökét, annak 1885. október 12-étől járó G% kamatait visszafizetni. Indokok: Miután végrehajtást szenvedett azt adja elő, hogy végrehajtató képviselőjével megegyezett abban, hogy fizetései első sorban a tőke és csak azután a járulékok törlesztésére fognak fordíttatni, ezen körülményre az eskü alkalmazandó volt, mely azért is megítélendő volt, mert Ítélettel eldöntött ügyekben eskü megítélésének helye van, továbbá mert dr. E. Gusztáv végrehajtató ügyvédje az iratoknál fekvő meghatalmazás értelmében fele nevében egyezségeket kötni jogosítva volt, végre mert nevezett ügyvéd időközben elhalálozott, ezen eskü letétele esetére végrehajtató a fizetéseknek a megállapodás ellen történt elszámolás folvtán a töke után esetről-esetre kiszámított kamatok összegét visszafizetni köteles; miután pedig végrehajtást szenvedett ezen kifogást csak most a per során teszi és nem is állítja, hogy ezt az előbbi fizetések alkalmával, vagy dr. E. Gusztáv elhalálozása után az ügyet átvett képviselőnek, vagy magának végrehajtatónak kijelentette, ennélfogva az eskü letétele esetére a költségek kölcsönösen megszüntetnek ; az eskü le nem tétele esetére felperes keresetével elutasítandó volt, mert végrehajtató külön kikötés nélkül a történt fizetéseket arra van jogosítva forditani, a mire neki tetszik, és igy jogosítva volt első sorban a már felmerült kamatok és perköltségek fedezésére forditani a kapott összeget. Az ezután fenmaradt töke után pedig jogosítva van mindig a fizetési határnapig lejárt kamatokat levonni és azután a fenmaradt összeget a töke törlesztésére forditani. Miután a végrehajtató a */• alatti szerint úgv cselekedett, a számítás pedig teljesen kifogástalan, a fenti ítélet volt hozandó. (1886. évi augusztus hó ll-én 59,257. szám.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. ítélő tábla a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatja s felperest keresetével feltétlenül elutasítja. Indokok: Végrehajtató alperes mint hitelező jogosítva lévén a felperes által teljesített részletfizetésbe első sorban a tőke járulékait, vagyis a kamatokat és perköltséget beszámítani, felperesnek azon ellenvetése, hogy alperes ily beszámítást már a törvényes o-yakorlatnál fogva is eszközölni jogosítva nem volt, mint teljesen alaptalan, figyelembe nem jöhet. Felperes a mellett, hogy alperesnek emiitett számítását a törvényes gyakorlattal kívánja megdönteni, hivatkozik a közte és alperes volt ügyvéde dr. E. Gusztáv között létrejött oly megállapodására, a mely szerint a teljesített részletfizetések első sorban a tőkére fognak beszámíttatni és a tőke kielégítése után fognak a kamat és a perköltség törlesztetni s ennek begyőzésére a főesküt kéri felperes a maga részére megítélni. Ezen főeskü alkalmazásának azonban helye nem lehet, mert alperes számítása éppen a törvényes szokás által támogattatván, felperes tartozott volna legalább valószínűvé tenni azt, hogy az említett megállapodás valóban létrejött; minthogy pedig ezt nem tette: a perrendt. 235. §-ában felemiitett főeskü általi bizonyitást alkalmazni nem lehetett. A mi felperesnek* az alperesi számítás ellen tett azon kifogását illeti, hogy t. i. nemcsak a töke után, hanem a kamat és perköltség után is kamat lett alperes által számítva, figyelmen kivül kellett hagyni; mert a 11 frt 04 kr. kamat csak 200 frt töke után van számítva, továbbá, mert az első 135 frt részlettel úgy a kamat, mint a perköltség már 1884. évi január 4-ig teljesített részletek által kifizetve lévén, az ezen idő utáni kamat csakis a fenmaradt tőkére vonatkozik. Ezek szerint felperes keresete jogos alappal nem birván . azzal felperes feltétlenül elutasítandó volt, az első birói Ítélet megváltoztatásával tehát felperest keresetével az itt felhozott indokokból feltétlenül elutasítani kellett. (1887. január 20-án 39,551. rt6, sz. | A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete annak indokainál fogva helybenhagyatik. (1887. május 27-én 1,955. sz.) Tulajdoni igény megállapítása az árverési vételár felosztása után. (1881 : LX. t.-c. 96. és 97. §-ai.) A budapesti I—HL kerületi járásbíróság: Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperesnek alperesi képviselő ellen tett azon kifogásai, hogy a szóban forgó igényperben végrehajtást szenvedetteket is képviselte, mely eljárást az ügyvédi rendtartásba ütközőnek véli, figyelmen kivül hagyatott, mert az igényper folvama alatt, a végr. törv. 92. §-a intézkedését szem előtt tartva, végrehajtást szenvedett csak végrehajtó jogainak megvédése végett léphet perbe és igy ügyérdek összeütközés fenn nem forgott, illetve fen nem forog. Kártérítési keresetével felperes feltétlenül elutasítandó volt, mert a beperesitett végrehajtási és igényperbeli iratok szerint alperes a törvényes intézkedéseknek megfelelően vette birói végrehajtás utján zár alá azon tárgyakat, melyek felperes által tulajdonilag igényeltettek. Az eljáró bíróság, a budapesti V ker. kir. járásbíróság 1884. évi 25,804. sz. alatt kelt végzésében a végr. törv. 93. §-a értelmében, miután a kereset nem a törvényes tizenöt napi határidőn belül adatott be, azt a további végrehajtási eljárásra nézve halasztó hatálylyal nem bírónak nyilvánította, és így alperes csakis törvényadta jogával élt, midőn a birói zár alatt levő tárgyakat elárvereztette. Hogy a foglalási eljárás részéről jóhiszemüleg foganatosittatott, a budapesti V. kerületi kir. járásbíróságnak jogerőre emelkedett 76,386/84. sz. alatt kelt ítéletében már megállapittatott, midőn a végrehajtási eljárás 98. S-a értelmében az igényperbeli költségek is megszüntettettek. Tekintettel továbbá a végr. törv. 86. §-ának azon intézkedésére, mely szerint halasztó hatálylyal nem bíró igénykeresetek folytán megállapított igénynek, a mennyiben már az árverés megtartatott, de a vételár még fel nem osztatott, csak a vételárra van hatálya, ebből önként következik, hogy végrehajtó, ha a vételárt már felvette, még ennek visszafizetésére sem kötelezhető, annál kevésbé kötelezhető tehát az igényelt tárgyak becsértékének megfizetésére. (1886. március 15-én 2,661. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsöbirósági ítélet az ügyvédek munkadíját megállapító nem neheztelt részében érintetlenül, felperest a 460 frt 60 kr. kereseti összegből 333 frt 20 krra nézve elutasító neheztelt részében pedig helybenhagyatik, egyebekben azonban megváltoztatik és alperes a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett tartozik 127 frt 57 kr. tőkét, ennek a kereset beadása napjától, vagyis 1885. szeptember 23-ától számított 6°/0-os kamatait felperesnek megfizetni. Indokok: Mert alperes a tárgyalás folyamán beismerte, hogy a T. Antal ellen foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglalt ingók eladási árából a csatolt végrehajtási iratoknál levő és 1884. évi 43,576. szám alatt hozott kiutaló végzés folytán 127 frt 57 krt felvett. Mert továbbá az 1885. évi 57,074. szám alatt csatolt igényperben hozott Ítélet szerint felperesnek az elárverezett ingók iránt támasztott igénye megállapittatván, azok a foglalás alól jogérvényesen felmentettek, felperes az igénye folytán a foglalás alól felmentett ingóknak eladási árát, a mennyiben abból alperes részesült, ettől visszakövetelni jogosult, annyival is inkább, mert az 1881. évi LX. t.-c. 96. §-a csakis a 15. napon túl beadott igénykeresetek joghatályát szabályozza a nélkül, hogy igénylőnek kártérítési jogát kizárná vagy korlátozná. A kérdéses 127 frt 57 kr. után, habár ezen összeg a kereset beadása előtt már kiutaltatott, a kamatok felperesi kérelemhez képest csak a kereset beadás? napjától voltak megítélhetők.