A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 35. szám - Az utóajánlat kérdéséhez

138 A JOG. Ha az életbiztosítási kötvényben kedvezmőnyczettkóp a biztosított örökösei vannak megnevezve, az életbiztosítási összeg hagyatéki vagyont nem képez. A szegedi kir. törvényszék: Az Első magyar általános biztosító-társaság által a h.-mező vásárhelyi kir. járásbíróság 2,115/1883. ' sz. végzése alapján a h.-mezövásárhelyi kir. adóhivatalba letett 4,55 L frt 34 kr. életbiztosítási összeg néhai F. Herraann hagyatékát nem képezi s örökhagyó tartozása miatt le nem foglalható s illetve birói foglalás alá vehető nem volt. Indokok: Mert a D. alatti életbiztosítási ügylet F. Hermáim szerződő féllel olykép köttetett, miszerint az PZlsö magyar általános biztositó-társaság nevezett szerződő félnek 5,000 frtot biztosit, mely a biztosított halála után ennek örököseinek, mint kedvezményezettnek fizetendő, ha pedig a biztolitott F. Hermann 1883. évi október 28-án még életben leend, saját réezére fizetendő, miután pedig F. Hermann a most jelzett időn belül, de a biztosított összeg lefoglalása előtt, felperes saját beismerése szerint, de az iratokból is kivehetőleg elhalt, a D. alatti intézkedésének megfelelően a biztosítási összeg nem F. Hermannt, hanem annak örököseit, mint kedvezményezetteket illeti, kiknek ezen biztosítási összeghez való feltételes tulajdoni joguk a halasztó feltétel bekövetkezésével, vagyis F. Hermann halálával hatályba lépett; minélfogva a lefoglat 4,551 frt 34 kr. és járulékaiból álló életbiztosítási összeg néhai F. Hermann örökségét nem képezvén, az nevezett örökhagyó adósága miatt az 18sl : LX. t.-c. G6. §-a értelmében le nem foglalható s illetve végrehajtás alá nem vehető nem volt. (18S5. dec. 10. 9,523. sz. a.). A budapesti kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik és pedig az ügy érdemére nézve, az 1881 : LX. t.-c. 66. §-ára történt hivatkozás elhagyásával, indokainál fogva. (1886. jun. 16. 7,309. sz. a.) A m. kir. Curia. (1887. jan. 26. 5,880. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla ítélete felhívott indokainál fogva helybenhagyatik. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Ha a váltó fizetés végett be nem mutattatott és az elfogadó a sommás végzés vétele után a váltóösszeget azonnal megfizette, a kereseti költség őt nem terhelheti. A m. kir. Curia: A kir. itélő táblának fenti keletű és számú ítélete helybenhagyatik. Indokok: A váltó fizetés végett a váltóadósnak, idegen váltó tehát az elfogadónak rendszerint bemutatandó, a váltóadós tehát mindaddig a fizetésben késedelmesnek nem tekinthető, mig a váltónak fizetés végett bemutatása nem történt, illetőleg a megkisérlett fizetés végetti bemutatása igazolva nincsen; minthogy pedig felperes beismeri, hogy a kereseti váltót alperesnek a kereset beadását megelőzőleg fizetés végett be nem mutatta, másrészt alperes a sommás végzés vételé után a váltóösszeget felperesnek megfizette; ily körülmények között alperest a kereset indítása által okozott költség nem terhelhetvén, a másodbiróságnak felperest a perköltség iránti kérelmével elutasító Ítéletét helyben kellett hagyni. (1887. febr. 1-én, 886. sz.) A fizetések megszüntetése vagy a csődnyitási kérvény beadása után a közadósnak vagyona az össze? hitelezők kielégítésére szolgáló oly vasryont képez, melyből sem a közadós semmit el nem idegenithet, sem egyes hitelező — a teljes jóhiszeműség esetét kivéve — a többi hátrányára semmit el nem vonhat. A végrehajtásilag nyert kielégítésnél vagy biztositásnál a végrehajtást szenvedett közadósnak jogcselekvényét a végrehajtási eljárás helyettesíti. A fizetés megszüntetés ténye kétségtelenül bekövetkezett akkor, midőn a kereskedő ellen többen végrehajtást vezetnek és ö ezen követeléseket sem ki nem fizeti, sem birói letétbe nem helyezi. Azon körülmény magában, hogy valaki ellen biztosítási végrehajtás foganatosittatik, nem elegendő annak megállapítására, hogy a biztosítást szenvedett fizetéseit megszüntette. A budapesti kir. kereskedelmi és vtszék Kovács Bernát ügyvéd mint Springer K. csődtömeggondnoka felperesnek, — Steiner Lajos ügyvéd által képviselt J. Bernát és K. Leo alperes elleni megtámadási perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: A csődt. 27. §. 2. pontja értelmében, melyre a kereseti jog a keresetben alapittatik, megtámadhatók a közadósnak a csödnyitási kérvény beadása, illetőleg a fizetések megszüntetése után keletkezett azon jogcselekvényei, melyek által a másik fél kielégítést, vagy biztosítást nyer, feltéve, hogy ennek a kielégítés vagy biztositás elfogadásakor a csődnyitási kérvény beadásáról, illetőleg a fizetések megszüntetéséről tudomása volt. A csődtörvény 27. §. 3. pontja, melyre felperes mint keresetének további jogalapjára a per folytában hivatkozik, a jelen esetben alkalmazást nem találhat, mert felperes nem is állítja, hogy alpereseknek a végrehajtás, illetőleg a közadós jogcselekménye által nyert biztosításhoz vagy kielégítéshez általában, vagy a végrehajtás foganatosításakor még joguk nem volt. A csődtörvény 27. §. hivatkozott 2. pontja szerint ahoz, hogy a megtámadási jog sikerrel érvényesíthető legyen, szükséges: 1. közadósnak valamely jogcselekménye, mely által a másik fél kielégítést vagy biztosítást nyer; 2. hogy ennek elfogadásakor a fizetések megszüntetésének vagy a csődnyitási kérvény beadásának ténye már megtörtént legyen; 3. hogy ugyanakkor, vagyis a kielégítés vagy biztositás elfogadásakor ezen tények valamelyikéről a másik fél tudomással bírjon. Mind e három alkotó eleme a megtámadási kereseti jognak a másik fél tagadása ellenében a törvényk. rendt. szabályok szerint felperes által igazolandó. A fenforgó esetben közadós megtámadott jogcselekménye a kereset szerint abban állott, hogy az alperesek által közadós ellen 1885. május hó 20-án együttesen foganatosított végrehajtásba közadós beleegyezett, a helyett, hogy fizetésképtelensége tudatában önmaga ellen a csőd megnyitását kérte volna. Alperesek tagadják, hogy a végrehajtás a közadós beleegyezésével, hozzájárulásával ama céllal történt, hogy igy alperesek követeléseikre biztosítást nyerjenek. Felperes tehát válaszában alpereseket e vitás ténykérdésre nézve visszakinálhatlan főeskü elfogadására és letételére hivja fel. Felperesek tiltakoznak az eskükinálás ezen perrendellenes módja ellen, minthogy itt mind a három félnek saját állítólagos ténye forog fen s a kínált esküt visszakinálhatónak tekintve, azt felperesnek a közadós ténye és üzleti meghatalmazottja személyében leteendőleg igenleges alakban visszakínálják, szükség esetére azonban ezen főesküt is nemleges alakban letenni készek. Felperes védiratában a visszakínált igenleges alakú főesküt el nem fogadja és ez ellen tiltakozik. Az állított jogcselekmény tehát ezek szerint nincs bizonyítva, mert a bizonyítandó ténykörülményről, ha ez való, mindhárom fél közvetlen tudomással bírván, felperes a főeskü általi bizonyítást a perrendtartás 280, 232. §-a által előszabott perrendszerü módon, a mint ennek alperesek kifejezést adtak, tartozott volna ajánlani, ezt azonban nem tette s az alperes által visszakinálhatónak elfogadott és tényleg vissza is kinált főesküt felperes el nem fogadta, minélfogva a vitás tény a perrendtartás 234. §. értelmében be nem bizonyítottnak veendő. De ettől eltekintve még azért is el volt utasítandó felperes keresetével, mert alperesek tagadása ellenében azt sem bizonyította be, hogy a fentebbi 2-/. pont alatt emiitett válságos tények közül egyik vagy másik a végrehajtás foganatosítása 1885. máj. 29. előtt bekövetkezett volna Hivatkozik ugyan felperes ennek és részben a 3. pont alatt emiitett szintén tagadott ténynek igazolására is, a budapesti kir. tszéknek mint csődbíróságnak, továbbá a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnak vonatkozó ügyiratára, melyeknek áttételét kéri ; minthogy azonban felperes a pts. 181. §. követelményének eleget nem tett s a vonatkozó szükséges hivatalos irományok eredetei a pts. 187. §. értelmében a per eldöntésénél leendő használat végett csakis az e §-ban meghatározott egyéb célból volnának előszerezhetők; ennélfogva emez utóbbi vitás tények, minthogy ezekre nézve a felperes által állíttatott, de nem mutatott egyéb bizonyíték létezése mellett, a pts. 221. §. értelmében az ajánlott főeskü általi bizonyítás sem alkalmazható, mivel nincsenek igazolva, stb. (1886. évi márczius hó 22. 7945. szám alatt.) A budapesti kir. itélő tábla: Az első bíróság ítélete megváltoztattatik és a budapesti V. ker. kir. járásbíróság 37,293. és 37,294. sz. végzése következtében a 42,078. sz. foglalási jegyzőkönyv szerint alperesek javára 1885. máj. 20—23. és 26-án foganatosított végrehajtás alkalmával szerzett zálogjog a csődhitelezők irányában hatálytalannak kimondatik, stb. Indokok: A m. kir. Curia már számos esetben kimondotta, hogy a csődtörvény I. rész 3. fejezetében foglalt intézkedéseket ugy kell értelmezni, hogy a fizetések megszüntetése vagy