A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 32. szám - A bírósági végrehajtók eljárási díjai

128 A J OG. nem űzetik és ily szándékos eltitkolás s a kincstár szándékos megkárosítása vádlottak ellen meg nem állapitható. (1887. jun. 13. 15,859. sz.) Adalék a sértett fél felcbbezési jogának terjedelméhez. A szatmárnémeti kii-, törvényszék (1887. évi február 7. 2,009. sz.): K. Józsefet gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint lopás vétsége miatt vád alá helyezte, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1887. évi márc. 14. 7,039. sz.): Mivel a fenálló büntető eljárási gyakorlat megállapodása szerint a vád alá helyező határozat ellen a sértett vagy károsult fél jogorvoslattal nem élhet; Gy. István sértett félnek jogosultság nélkül való felebbezése visszautasittatik. A m. kir. Guria (1887. jul. 21. 4,221. sz.): Tekintve, hogy Gy. István sértett fél az első fokban eljáró kir. törvényszék vádhatározati végzése ellen a K. |ózsefet terhelő vádbeli cselekmény minősítésére és az ugyanazon cselekmény elkövetésében bünsegédképen terhelt K. Károlynak vád alá nem helyezése miatt felebbezett; tekintve továbbá, hogy nevezett sértettnek annyiban felebbezési joga van, a mennyiben kárt szenvedett mindazok ellenében, kik által szerinte neki a kár okoztatott; Minthogy pedig K. Károly, ki ellen a büntető eljárás szintén megmdittatott, a vádhatározatban teljesen mellőztetik ; ennélfogva e miatt a sértett fél jogosított felebbezési jogorvoslatot használni. K. józsef vádlotra nézve tehát a nevezett sértett fél felebbezvénye ezen vádlottat illető részének visszautasítása mellett a budapesti kir. ítélő tábla végzése helvbenhagyatik ; a felebbezésnek, mennyiben K. Károlyra vonatkozik, hely adatik s minthogy ezen terheltre nézve még határozat nem hozatott: a budapesti kir. itélő tábla végzése vonatkozó részének megsemmisítése mellett utasittatik az első fokban eljáró kir. törvényszék, hogy a kir. ügyész előzetes meghallgatása után K. Károlyra nézve is határozatot hozzou. (1887. június 24-én, 4,396. sz. a.) A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Habár a telekkönyvi hatóság egy már bekebelezett tökének még eddig bekebelezve nem volt járulékaira, valamint a perköltségekre nézve is, a kielégítési végreliajtási zálogjognak csak feljegyzését és nem bekebelezését rendelte el, a még eddig bekebelezve nem volt összegtől feltéve, hogy az IOO jrtot meghalad, bejegyzési illeték jizetendö. (1887. ápr. 19. 5,531. sz. a.) Ha az illetékelbirás alapja iránt kellő tájékozást nem nyújtó fizetési meghagyás helyett, az illetékköteles fél kérelmére új szabályszerűen szerkesztett fizetési meghagyás állíttatik ki, a felebbezési határidő csak az újabb fizetési meghagyás kézbesítését követő naptól kezdve számítandó. fi 887. ápr. hó 28. 3,9o9. sz. a.) Ha a végrehajtási eljárásról szóló 1881: LX. törvénycikk 14.5. S-ában emiitett bélyegköteles adöbizonylatban, több rendbeli végrehajtás alá került ingatlanok állami adója egy összegben lett kimutatva és erre a bizonylatra később — a bíróság felhívása folytán — az is rávezettetik, hogy az egy összegben kimutatott állami adóból, az egyes ingatlanokra helyrajzi számok szerint részletezve, mennyi esik: ez az utólagos részletezés, az adóbizonylat bélyegmentes toldalékának tekintendő. (1887. évi máj. 5. 5,419. sz. a.) A m. kir. pénzügyi közig, bíróság elnökéhez, valamely vitás ügy soronkivüli elintézésé7iek elrendelése végett benyújtott kérvények ívenkint 50 kros bélyeggel látandók el. E kérvények boritékíve ugyancsak 50 kros bélyegilleték alá esik, az azokhoz csatolt mellékletekre pedig ívenkint 15 kros bélyeg jár. {1887. ápr. jo. 8,122. sz. a.) Ha felperes keresetét az ellenbeszéd előterjesztése előtt kijavítja, ítéleti és felebbezési bélyegilleték szempontjából a pertárgy értékéül nem az eredetileg támasztott, hanem a kijavítás után jentartott követelés értéke tekintendő. (1887. évi máj. hó i2. 4,487. sz. a.) Ha valamely illetékmentes és illetékkötelezett felek közti perben hozott ítélettel a perköltségek kölcsönösen megszüntetve lettek, a pervesztes illetékköteles fél azokat a bélyegilletékeket, a melyeket a mentes fél tartozott volna fizetni, ha mentességet nem élvezne, megtéríteni nem tartozik. (I887. evi máj. hó 3. 6,261. sz. a.) Ha a megbízottak vagy ügyvédek által telekkönyvi ügyekben megbízóik nevében benyújtott kérvényekhez, a meghatalmazás csatolva nem lett és annak utólagos beterjesztését a tkvi hatóság sem rendelte el: a nem követelt és tényleg be sem adott meghatalmazás után, bélyegilleték előírásának helye nincsen. (1887. máj. hó 5. 1,761. sz. a.) Ha valamely bejegyzett kereskedelmi cég birtokosa nevét megmagyarositván, a fórvény székhez az iránt folyamodik, hogy előbbi neve a cégben új nevével cseréltessék ki, ez a kérvény, miután abban sem a cégben, sem a cégbirtokos személyében beállott változás bejegyzése nem kéretik, nem esik az tlletéki díjjegyzék 13. tétel IV. 16. a) pontjában meghatározott bélycgilleték alá, hanem csak az idézett tétel II. pontjában a bíróságokhoz perenkivüli eljárásban intézett beadványokra általában megszabott bélyeggel látandó el. (1887. máj. 12. 4,664. sz. a.) Ha valamely nyilvános számadásra kötelezett vállalat a tulajdonát képező értékpapírokat — legyenek bár azok kamatai adómentesek is — a beszerzési árnál magasabb áron eladja és ebből származó nyereségét a felosztandó tiszta üzleti jövedelem közé felveszi; ez az eladott értékpapírok beszerzési és eladási ára közötti különbözet folytán elért nyereség az adó megállapításánál, az üzlet nyersjövedclméböl le nem vonható. Ha több egyetemesen lekötött ingatlanra bekebelezett zálogjognak valamelyik a föjelzálog hatósága területén kívül fekvő mellékjelzálogról való törlése a fője/zálog hatóságánál kéretik, ez a kérvény, ámbár a telekkönyvi rendtartás szerint a fórlés a föjelzálog betétében is kitüntetendő, illetéki szempontból csak egy telekkönyvi hivatal által eszkózlendö bejegyzés végett benyújtottnak tekintetik és ennélfogva ezen a kérvényen a beadványt bélyeg csak egyszer rovandó le. (1887. márc. 17. 2,905. sz. a.) A bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 39-ik $-ában foglalt határozmányok, a birodalmi tanácsban képviselt országokban kiállított okiratokra nem alkalmazhatók. (I887. ápr. 7. .2,5 j 2. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csőd : Hacker Salamonná e., szabadkai tszék, bej. aug. 12, félsz. aug. 24, csb. Buday János, tűig. Merényi Dezső. Pályázatok: Munkácsi kir. jrbságnál aljegyzői áll. aug. 12-ig.— Ungvári kir. jrbságnál aljegyzői áll. aug. 12-ig. — Marosvásárhelyi kir. it. táblánál két II-o d osztályú fogalmazói áll. aug. 13-ig. — Vaali kir. jrbságnál albirói áll. aug. 13-ig. — Győri tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 30-ig. — Zentai kir. jrbságnál albirói áll. aug. 16-ig. — Csákovai kir. jrbságnál albirói áll. aug. 16-ig. — Kisvárdai jrbságnál albirói áll. aug. 17-ig. — Tornallyai kir. jrbságnál albirói áll. aug. 17-ig. — Lugosi kir. ügyészségnél ügyészi áll. aug. 17-ig. — Székelyhídi jrbságnál albirói áll. aug. 18-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyonida-reszv>'ny-1 rsasag«-nál. (Hold-utca 7. szám.)