A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 31. szám - A közösség megszüntetésének legegyszerűbb módja

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 31. számához. Budapest, 1887. július 31-én. Köztörvényi ügyekben. Habár alperes sommás ügyben jogosítva vau személyesen is megjelenni, azonban ezen jogosultság nem terjedhet ki odáig, hogy ellenfelének aránytalanul túlságosan sok költséget okozzon, miért is a pervesztes ellenfél csak annyi költséget tartozik megteríteni, a mibe az ügyvédi képviselet került volna. A budapesti kir. itélő tábla (1886. szept. 27. :J,019. sz.) : Az elsöbirósági ítéletnek nem felebbezett része érintetlenül marad; annak felperes által felebbezett, a pervesztessége esetén felperes által viselendő perköltségnek összegét tárgyazó részét, tekintve, hogy alperesnek módjában állván magát az eljáró bíróság székhelyén lakó ügyvéd által képviseltetni, utazási költségeinek megtérítését semmiesetre sem követelheti felperestől és nem tarthat igényt napidijra sem, a kir. itélö tábla megváltoztatja s a per vesztessége esetére felperes által alperesnek fizetendő perköltségnek összegét 1 frt 25 krra leszállítja ; egyszersmind, stb. A m. kir. Curia (1887. június 30. 481/v. sz.): A kir. itélő tábla ítélete megváltoziattatik és az alperesnek az elsöbirósági ítéletben oda ítélt föeskü letétele esetére köteleztetik felpeies lő frt perbeli és 2 frt felebbezési költséget alperesnek megfizetni. Okok: Alperes a keresetre hozott idéző végzés szerint jogosítva volt akár személyesen, akár megbízottja által a tárgyalásra megjelenni. Habár e jogosultság nem terjeszthető ki odáig, hogy a személyesen megjelenő fél minden cél és szükség nélkül ellenfelének aránytalanul túlságos költséget okozzon, annak alapján azonban mindenesetre követelheti pervesztes ellenfelétől költségei azon részének megtérítését, mely a rendes ügyvédi képviseltetés költségeinek megfelel. Ezen szempont szem. előtt tartásával mérsékelt per és felebbezési költségekben, tehát pervesztessége esetére felperes alperes részére marasztalandó volt. Az ügygondnok díjázása tekintetében — az ügyre nézve illetéktelen biróság is, az előtte történt lépésekre vonatkozólag — határozni köteles. A s.-a -újhelyi kir. törvényszék (1886. január 15. 10,214. sz. a.): Barna Sándor ügyvédnek mint néhai Sz. János ismeretlen örökösei ügygondnokának Demjén Gusztáv ügyvéd által képviselt özv. Sz. Istvánné elleni ingatlani termése iránti zárlati és gondnok díja megállapítása iránt folytatott kérvényi ügyében : Barna Sándor ügyvéd mint néhai Sz. János ismeretlen örökösei részére kirendelt ügygondnok által kérelmezett zárlat elrendelése mellőztetik s nevezett ügyvéd az ügygondnoki tiszttől ezennel felmentetik. Köteleztetik azonban özv. Sz. Istvánné es Sz. István 48 frt 53 krban megállapított ügygondnoki díjat B. Sándor ügyvédnek egyetemlegesen megfizetni, stb. Indokok: Jelen zárlati ügyhöz becsatolt és a néhai Sz. János hagyatéki ügyére vonatkozó iratokból kitetszőleg Sz. István a néhai Sz. János hagyatékára nézve egyedüli törvényes oldalági örökösként jelentkezvén, tekintve, hogy nevezett Sz. István az 1885. évi dec. 19-én felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint a néhai Sz. János hagyatékához tartozó termések zár alá vételét nem kívánja s a zárlati eljárást szükségtelennek jelentette ki: az ügygondnok által kérelmezett zárlat elrendelését mellőzni s az ügygondnokot ebbeli tisztének további viselésétől felmenteni kellett. Minthogy azonban az ügygondnok ebbeli kötelességeiből kifolyólag az általa képviselt kiskorú örökösök érdekében kiadásokat tett s ügyvédi munkálatokat teljesített s minthogy a zárlat kérelmezésére egyrészt képviseltjei érdekének megóvása, másrészt az özvegy azon ténye, hogy az ismeretlen örökösöket illető termésekkel is rendelkezett, indíthatta a gondnokot: ennélfogva az ügygondnok dolgai a 8,881/85. sz. kérvényéhez 1 alatt csatolt és az érdeklett /elek által nem kifogásolt költségszámla alapján meg kellett állapítani s tekintettel arra, hogy a költséget egyrészt az özvegy eljárása idézte elő, s hogy az ismeretes örökös az érdekében tett eljárásban felmerült ügygondoki díjakat megtéríteni tartozik, a megállapított ügygondnoki díjak fizetésére özv. Sz. Istvánné és Sz. Istvánt egyetemleg kellett kötelezni, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. nov. 2. 6,208. sz. a.): az első biróság neheztelt végzése az azt megelőző 6,874. sz. végzéstől kezdve a további végzésekkel és eljárással együtt megsemmisíttetik és a zárlati kérvény kérvényezőnek visszaadatni rendeltetik; mert az 1868. évi L1V. t.-c. 588. §-a értelmében a kir. törvényszékek a hagyaték biztosításával csakis az arra vonatkozó perre utasítás esetében, mint az említett t.-c. 587. §-a szerint ily perre utasítás iránt intézkedő biróság van hivatva gondoskodni; addig pedig jelesen a hagyatéki eljárás folyama alatt a hagyaték biztositása végetti zárlat elrendelésére a fent idézett t.-c. 568. §-a szerint az illető járásbíróság mint hagyatéki biróság illetékes: minélfogva, minthogy a felterjesztési iratok szerint néhai Sz. János utáni hagyatéki eljárás a s.-a.-újhelyi járásbíróság előtt még folyamatban van, az eljáró kir. törvényszék jelen zárlati kérvényelintézésére illetékes nem volt, az ezen kérvény alapján hozott valamennyi végzései és elrendelt eljárása tehát az Í881 : LIX. t.-c. 58. §-ához képest ezen törvénycikk 39. § r) pontja alapján megsemmisítendő volt. A magy. kir. Curia (1887. évi ápr. 20-án !,4ü7. sz.) A másod biróság végzése megváltoztatik és a s.-a. újhelyi kir. törvényszék végzésének az ügygondnok díját megállapító része érdemileg felülvizsgálandóuak kimondatván: erre a másodbiróság utasittatik. Indokok : Az első bíróságnak a zárlat kérdésében hozott helyt nem adó határozata ellen az ügygondnok jogorvoslattal nem élvén: azon kérdésben, hogy a zárlati illetékes biróság előtt lett-e kérve ? további birói határozat nem volt hozható. Arra nézve pedig, hogy az általa kinevezett ügygondnok előtte teljesített munkálataiért igényelt díja meg, vagy meg nem állapítása kérdésében határozzon : az eljáró első biróság törvény szerint nem illetéktelen. Ezeknél fogva a másodbiróságnak az ügygondnoki díj megállapítása iránt is és pedig az 1885. évi 8,881. számú külön kérvénynyel folyamatba tett eljárást megsemmitő végzését az 1881 : LIX. t -c. 59. §. 1. pontja alapján megváltoztatni kellett. Végrehajtás valamely ingatlan haszonélvezetére csak azon korlátozással vezethető, hogy a befolyó összegből első sorban a közadók és azon terhek törlesztendők, melyekre magát a haszonélvezőt törvénynél fogva kötelezik; ezekhez tartoznak pedisr az előzőleg bejegyzett tőkék kamatai. Ezen kamatok tehát elsőbbséggel bírnak, azonban a tőkekövetelés nem. A mátészalkai kir. járásbíróság: (1886. márc. 2. 850. sz.): A beregszászi hitelintézet és a szabolcsmegyei takarékpénztárnak S. József elleni végrehajtási ügyében következő végzést hozott: A magyar jelzálogbank elsőbbségi igénye a S. Józseftől lefoglalt m.-popi 104., v-varsányi 71., k.-varsányi 141. tkvi birtokok haszonbérére nézve 20,000 frt tőke és jár. erejéig megállapíttatik, stb. Indokok: A magyar jelzálogbank elsőbbségi igényének az 1876 : XXXVI. t.-c. 17. és 18. §-ai alapján adatott hely. A tartozék, vagyis jelenben a haszonbér az állag természetét követi, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. dec. 6. 21,817. sz.): Az elsőbiróság végzése a szabolcsmegyei takarékpénztárra nézve érintetlenül hagyatik, a beregszászi hitelintézetre nézve azonban megváltoztattatik, a magyar jelzáloghitelbank elsőbbségi igénykeresetével elutasittatik, stb. Mert jelen esetben a végrehajtás alapját a végrehajtást szenvedettet megillető haszonbéri követelések képezik, melyekre a beregszászi hitelintézet és a szabolcsmegyei takarékpénztár végrehajtást vezetvén, birói zálogjogot szereztek s minthogy a magyar hitelbank nem mutatta ki, hogy a kérdéses haszonbérekre zálogjogot szerzett volna, azon körülmény pedig, hogy azon