A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 30. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 5. r.

120 A J OG. részben megváltoztatja és a telmerült 11 irt 43 kr. eljárási költségek megtérítésében B. L. magánvádlót marasztalja el, tekintettel arra, hogy ő panaszát visszavonta, egyebekben azonban ugyanazon végzést helyben, illetőleg annak H. Sz. J.-ra vonatkozó nem felebbezett részét érintetlenül hagyja. A ni. kir, Guria: Mind a két alsóbb biróság végzése fel oldatik s az elsőfokú biróság oda utasittatik, hogy a B. L. által Sz. J.-né, szül. V. K. ellen emelt s a nevezett magánvádló által tentavtott becsületsértési panasz tárgyában az ügy érdemét az azzal kapcsolatos jogi következményekkel együtt Ítélettel döntse el. Sz. J. irányában az alsóbb bíróságok nem felebbezett végzése érintetlenül hagyatik. Indokok: B. L. mint panaszló fél azért emelt panaszt Sz. J. és ennek neje V. K. ellen, mert ezek az ellenök vezetett végrehajtás alkalmával a nevezett panaszost, mint végrehajtót, becsületsértő kifejezésekkel illették. Az ügyben megtartott végtárgyalás alkalmával B. L. Sz. 1. ellen panaszát visszavonván, ennek megbüntetését nem kívánta ; ellenben V. K. ellenében azt fentartotta. Minthogy a szóval elkövetett becsületsértés, ha ugyanazon itlőben s ugyanazon egyén ellenében is követtetik el egynél több személy által, a becsületsértő kifejezés megtörténtével mindenik sértő személyre nézve bevégzett önálló külön cselekménynyé válik s mindenikre külön büntetendő cselekményt képez, nem : képezhet oly esetet, melynek elkövetésére egynél több személynek j közreműködése kívántatik ; ennélfogva, miután Sz. J.-né is B. L. által becsületsértésért I panaszoltatott, a btkv. 116. §. irányában nem lehetvén alkalmazható, az alsóbb bíróságok végzései feloldandók s az elsőfokú ! biróság az ügy Sz. J.-nére vonatkozó érdemének Ítélettel való eldöntésére volt utasítandó. (1887. jun. 14-én, 120/87. b. sz.) A ki látja, hogry valakinek zsebéből értékes táriry kiesik s azt eltulajdonítja, lopást köret el. (Btk. 3?3. és 365. §-ai.) A szatmárnémeti! kir. járásbíróság-: Cs. János, K. György és Ny. János vádlott a btk. 265. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében, illetve annak a btk. szerint minősülő vétségében vétkesnek kimondatik s ugyancsak a btk. 365. §-a értelmében ót-öt napi fogház, a btk. 27. §-ában rendelt célra fordítandó öt-öt frt pénzbüntetés vagy behajthatlanság esetén további egy-egy napi fogház megfizetésére Ítéltetik. Végre Ny. Jánosné a btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétsége, részessége, vádja és következményei terhe alól felmentetik. Indokok: Elsőrendű vádlott maga beismerte, hogy a panaszban jelzett órát, mely sértett fél zsebéből esett ki, a panaszolt időben s helyen megtalálván, azt felvette s 8 napon túl magánál tartván, illetve állításaként Ny. Jánosnénak adta át, pár hó múlva értékesíteni s árát céljára fordítani megkisérlette. .Másodrendű vádlott beismerte, hogy azon órának elidegenítésében, bár tudta, hogy az tiltott uton került, segédkezet nyújtott ; végre harmadrendű vádlott maga beismerte, hogy a sértett féllel a kárra nézve egyezni megkísért, mi egyébiránt tanuk vallomásával is támogattatik, továbbá beismerte, hogy az óra ládájába rejtetett s ott tartatott, mihez képest ezen vádlottak a btk. 365. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségében, illetve részességében vétkeseknek kimondandók s ugyanazon szakasz értelmében s pedig tekintettel büntetlen előéletükre s arra, hogy az óra megkerült s csak csekély kár forog fenn, a kitett büntetéssel sujtandók voltak. (1886. május 1-én, 1,943- sz.) A budapesti kir. itélö tábla: A kir. itélő tábla részben megváltoztatja az elsőbiróság ítéletének felebbezett részét; vádlott Cs. Jánost bűnösnek nyilvánítja a btk. 333. §-ába ütköző s a j :í34. §-a szerint minősülő lopás vétségében, vádlott K. Györgyöt a kbtk. 129. §-ába ütköző tulajdon elleni kihágásban; ezért elítéli vádlott Cs. Jánost a btk. 339. §.a alapján öt napi fog házra, a btk. 341. §-a értelmében alkalmaztatni rendelt mellékbüntetéseket a btk. 54. §-a alapján mellőzi: vádlott K. Györgyöt elitéli öt napi elzárásra és a btk. 27. §-ában jelzett célokra fordítandó, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett fizetendő 5 frt pénzbüntetésre, behajthatlanság esetében a kbtk. 22. és 23. §-a alapján még egy napi elzárásra, vádlott Ny. Jánost pedig a vád s következményei alól felmenti; egyéb tekintetben helybenhagyja az elsőbiróság Ítéletének felebbezett részét; annak nem felebbezett Xy. {ánosnéra vonatkozó része érintetlen marad. 1 n d o k o k : Vádlott Cs. Jánosnak az a beismert ténykedése, hogy a sértettnek a vádlott szemeláttára kiesett ' óráját felvette, annak vissza nem adta, hanem megtartotta, nem a jogtalan elsajátítás, hanem a lopás cselekményét képezi. Nem érezhette magát ugyanis vádlott a tettre feljogosítva, mert annak jogos tulajdonosát ismerte s mert a véletlenül a zsebéből kiesett órára nézve nem szűnt meg a véletlen kiesés által a sértettnek kizárólagos birtokjoga. Szándékosan vonta tehát el vádlott a sértett birtokából a kérdéses tárgyat jogtalan eltulajdonitási célzattal. Ez okokból és tekintve az órának 50 frton alóli értékét, vádlott az első biróság ítéletének megváltoztatása mellett a lopás vétségében volt bűnösnek nyilvánítandó. Vádlott K. Györgyre nézve az elsőbiróság ítélete a minősítés tekintetében szintén meg volt változtatandó, mert e vádlott beismerése szerint az óra elidegenítésére nézve közreműködött, noha gyanította, hogy az Cs. János birtokába lopás utján jutott; így tehát vádlott a törvény intézkedései szerint nem jogtalan elsajátítást, hanem a tulajdon elleni kihágást követte el. A mi vádlott Ny. Jánost illeti, e vádlottat a kir. itélő tábla azért mentette fel, mert annak ama tagadásával szemben, hogy tudomással birt volna arról, hogy az óra az ö birtokában a ládájában van: sem vádlott Cs. János ama terhelő vallomása, hogy Ny. János az órát, ismerve annak jogtalan szerzését, tőle vette át, huzamosb ideig magánál tartotta, végre pedig félév múlva értékesítés végett ismét Cs. Jánosnak kiadta, sem az a körülmény, hogy vádlott Ny. János az eljárás adatai szerint egyezkedési kísérleteket tett a sértettel: az elitéltetés alapjául szolgáló bizonyítékot nem képezhetnek. A bűntárs terhelő vallomása ugyanis magában véve egyéb terhelő adat hozzájárulása nélkül bizonyítékul el nem fogadható ; az egyezkedés pedig szintén nem bizonyítéka a bűnösségnek. (1886. nov. 24-én, 22,614. sz.) A in. kir. Guria: Tekintve, hogy az 1883. VI. t.-c. 7. §-ában foglalt esetek egyike sem forog fenn, sértett félnek meg nem engedett felebbezése visszautasittatik. (1887. évi május 26-án, 1,927. sz.) A büntetőtörvénynek az indítványtétel elévülésére vonatkozó intézkedései a rendőri és erdei kihágásokra is alkalmazandók. A in. kir. Guria (a besztercebányai kir. tszék előtt erdei kihágással stb. vádolt D. Pál elleni bűnügyben) : A büntetést kizáró körülmények tekintetében az erdőtörvény 80. § nak 3, bekezdése szerint a rendőri kihágásokra vonatkozó szabályok, t. i. a kihágásokról szóló 1879 : XL. t.-c. rendelkezései az erdei kihágások eseteiben is alkalmazandók. Ezen utóbb említett törvény 12. §. szerint, a büntettek és vétségekről rendelkező büntetőtörvénykönyv általános határozatai, a mennyiben ellenkező nem állapíttatott meg, a kihágások eseteiben is követendők. A sértett fél panaszára üldözendő cselekvények miatt való eljárás megindítása iránti indítványtétel határidejére nézve pedig a kihágásokról szóló törvény, a bűntettekről és vétségekről rendelkező törvénytől eltérő szabályt nem tartalmazván; az ezen utóbb említett törvény 112. §-ában foglalt azon rendelkezés, hogy a sértett fél indítványa azon naptól számítandó 3 hó alatt terjesztendő elő, a mely napon az elkövetett törvényszegés és annak elkövetője az indítványtételre jogosítottnak tudomására jutott, a fennebbiek szerint ugy a rendőri, valamint az erdei kihágásokra is alkalmazandók, stb. (1887. évi jun. 30. 5,026. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök: Lichtenstem Samu e., budapesti kir. tszék, bej. aug. 2 5, félsz, szept. 124, csb. Molnár Jenő, tmg. Bernát Béla. — Vevér Emil e., pozsonyi tszék, bej. aug. 31, félsz, szept. 14, csb. dr. Gráf Vilmos, tmg. dr. Pápay Ignác. — Brogle József e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. aug. 31, félsz, szept. IV, csb. Wattay Dezső, tmg. Hodossy Imre. — )laill'itz Gyula e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. aug. 2'), félszszept. 10, csb. Jókirthy Albert, tmg. Kőnek Sándor. — Gescheit Jakab e., rimaszombati tszék, bej. aug. 25, félsz, szept. csb. Vozáry Gyula, tmg. Farkas Gyula. Pályázatok : A karáirsebesi jrbságnál a 1 b i r ó.i áll. jul. 30-ig. — A kolozsvári ügyészségnél al ügyészi áll. jul. 31-ig. — A n.-kikindai tszéknél díjas joggyakornoki áll. aug. 17-ig. Nyomatott a »Pesii könyvnyora;la-részvény-társaság«-nál. (Holil-utca 7. szám.)