A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 29. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 4. r.

A JOG. 245 hogy az egri törvényszék mindenki által tisztelt elnökétől fogok • •légtételt kérni. Hogy e közben init tettem, az nem tartozik a nyilvánosság elé és két órai mulasztás után visszatértem újra a bírósághoz, ismételtem kívánságomat. Kérdésemre a biró úrtól azt az értesítést nyertem, hogy a kiküldő végzés le van irva, a példányok a végrehajtónál vannak, a folytatólagos bizt. végrehajtási kérvényt azonban elutasította. A hatvaui járásbiró úrtól azt nem lehet kívánni, hogy tudja mi az a folyt. bizt. végrehajtási kérvény, az előzmények után nem is reméltem, hogy ennek helyt adjon, meg voltam győződve, hogy ezen kérvényünket elüti. Mindezt azonban megtehette volna ugy, hogy nekem nem okoz 2 órai időmulasztást, sürgönyzési és élelmezési költséget. A biró ur tudvalevőleg oly egyén, ki hallomásom szerint már többször, tudomásom szerint egyszer fegyelmileg bün tetve volt. Ilyen emberek rontják meg igazság szolgált a t á s unk a t. Meg vagyok győződve, hogy ezen felszólamlásomnak meg lesz a kivánt hatása. Koppányi ]). Gyöngyös. Irodalom. Három országos női fegyház. Kivonat Resö Ensel S á n d o r úti naplójából, Budapest, szerző sajátja, kis 8° 59 1. Szerző a börtönügy irodalma terén nem ismeretlen név. Már 1863-ban jelent meg tőle »Külhoni fogházak börtönrendszerek című nagyobb munka, mely szakkörökben is szép elismerést vívott ki magának. Ezen kis füzetkében szerző a hires bécs-neudorfi nöfegyházat Austriában, a Waldheimi-t Szászországban és ezekkel összehasonlitáskép a maria-nostrait Hontmegyében ismerteti. Függelékkép említést tesz még a női fegyházak felügyelőinek szolgálati szabályzatáról azon célzattal, hogy bizonyítsa, miszerint a fegyházak vezetésére a nők alkalmasak. Külön fejezeteket szentel a f e g y e n c ó v ó-egylet e k és a börtönkönyvtárak eszméjének. Végül jegyzékét adja azon szakközlönyök és folyóiratoknak, melyekben börtönügyi cikkei megjentek. Vegyesek. A'idéki ügyvédi kamarai tagok szavazásának módja. Különös eset történt a m.-s'zígeti ügyvédi kamara utolsó közgyűlésén. A f. hó 10-ére hirdetett közgyűlés egyik tárgya lett volna a megürült ügyészi állás betöltése. Vidékről 65 tag küldötte be különben szabályszerűen lezárt szavazatjegyét, ezek közül azonban 26 nem közvetlen, hanem egy m.-szigeti kartársuk utján. A helyben lakó tagok leszavazása után a vidéki szavazató kat tartalmazó borítékok felbontására került volna a sor. Ekkor az egyik helybeli tag útján beküldött szavazatlapokat tartalmazó borítékok felbontása ellen többen tiltakozni kezdtek. Vita támadt, melyben egyrészről hangsúlyoztatott az is, hogy a vidéken lakó s .szavazatlapjaikat egy kartársuk útján beküldő tagok tisztességtelenségnek vehetik szavazatlapjaik mellőzését s a törvény a szabályszerű szavazatlapok béküldési módjára külön szabályt fel nem állit, másrészről, hogy a vidéki tagok a kamarához beadványaikat és szavazataikat csak a rendes közlekedési eszköz : a posta utján küldhetik be. A kérdés szavazás alá került s 1 szótöbbséggel határozatba ment, hogy az egyik tag útján beküldött szavazatlapok borítékai fel nem bontatnak. A felbontást követelők felebbezést jelentettek be s igy az ügy a ministerium elé kerül. Kíváncsiak vagyunk az eldöntésre, miután az ügyvédi rendtartás 23. §-a szerint a vidékieknek megengedtetik, »hogy a választásijegyeiket pecsétjükkel lezárva és a borítékon aláírásukkal ellátva, a kitűzött határnapon békül dh e tik« s a módra nézve külön határozmány a törvényben nem foglaltatik. (Ha csak a törvény szövegének értelmén erőszakot elkövetni nem akarunk — a m in,o r it á s b a n maradt véleménynek kell igazat adnunk, mert azon kívül, hogy a törvényben semmi támpontot az ellenkező nézet helyessége mellett nem találunk, még valóban zavarban volnánk annak indokolása tekintetében is, hogy a levélhordó miért birjon több htelességgel, mint az ügyvéd. Pedig e z esetben a törvény idézett óvintézkedései mellett csakugyan mind a levélhordó, mind a megkeresett ügyvéd egyszerűen kézbesiti a lepecsételt levelet, mely a szavazatjegvet tartalmazza. — A szerkesztőség.) Fővárosi ügyvédek a képviselőházban. A most lefolyt választások alatt a következő fővárosi ügyvédeket választották képviselőkké: A) Kormánypártiak: 1. Bárányi Ödön, 2. Busbach Péter, 3. Chorin Ferenc, 4. Darányi Ignác, 5. Jellinek Arthur, 6. Kajuch József, 7. Kazy János, 8. Krajtsik Ferenc, 9. Literáty Ödön, 10. Matuska Péter, ll. Münnich Aurél, 12. Neumann Ármin, 13. Radocza János, 14. Szivák Imre, 15. Szlávy Olivér, 16. Török Zoltán, 17. Ullmann Sándor. B) Mérsékelt ellenzékiek: 18. Hódossy Imre, 19. Horánszky Nándor, 20. Veszter Imre. C) Függetlenségiek: 21. Boromissza István, 22. Eötvös Károly, 23. Győry Elek (két kerületben), 24. Komjáthy Béla, 25. Konkoly József, 26. Olay Lajos, 27. Szadovszky József, 28. Tóth Ernő, 29. Unger Alajos, 30. Zboray Béla. D) A n t i s emiták: 31. Istóczy Győző, 32. Szabó Lajos. Biré)sági kinevezések. Kineveztettek : a 1 bírákká: a nagyszebeni járásbírósághoz :Dörner Károly, ottani törvényszéki jegyző, a medgyesi járásbírósághoz Budai Gábor erzsébetvárosi törvényszéki aljegyző ; törvényszéki bírákká: az erzébetvárosi törvényszékhez : Grasser Dániel dicső-szt.-mártoni, a beregszászi törvényszékhez : D e szseffy Marcell ungvári járásbirósági albirák ; járásbiróvá: a besztercei járásbírósághoz : Szili Henrik tokaji járásbirósági albiró ; al ügyészekké: az erzsébetvárosi ügyészséghez : gróf Lázár Árpád maros vásárhelyi itélő táblai fogalmazó ; a tordai ügyészséghez : Szakács Balázs szilágy-csehi; a debreceni ügyészséghez: Sárváry Lőrinc ottani és a dévai ügyészséghez: Pap Jenő karánsebesi járásbirósági albiró. — Phleps Ferenc kolozsvári alügyész a brassói ügyészséghez ügyészszé neveztetett ki. Kir. közjegyzői keserves riines vers, Járásbiró mit vétettem én neked, Hogy szemedet rólam már rég levetted? Jól megy dolgod, iszod a sört kupával, S nem töröclöl szegény ember bajával. Zúg a népség, zúgok én is hát vele, I Iisz erszénye egyiknek sincsen tele. Hátralékos hagyatékod van elég, De nem bánod, ha az akta mind elég. Lám nincs dolgom. Se okmány, se hagyaték, Mégis csak ugy foly rólam az izzadék. Kínomban lásd verseket is faragok, így talán majd tárt fülekre akadok. />Legyen kára közjegyzőnek s a félnek, Az ö dolguk, ha ekkép is megélnek.« Ez az elved édes pajtás ! de ez rossz, Kérlek tehát, díjaimtól meg ne foszsz. Neked is jut, nekem is jut sok akta, Ha Írnokod a leltárt rendbe rakta; Oszszuk meg hát barátságban azokat, így nem fogsz majd hallani panaszokat. Fordíts egyet zárt kebeled ajtaján, Mindent teszek, a mit csak szived kíván. Akarsz libát? akarsz tyúkot vagy disznót? Adok olyat, a milyen még soh'se vót. Ha csak az kell: pénzt is küldök eleget, Csak munkával láss el hát már engemet. Pincémből, halld, az ó bort is kiszedem. Örömömben a cigányt is fizetem. Járásbiró mit vétettem én neked, Hogy bizalmad én belém már nem veted? Ha nem használ e siralmas levelem : Isten ucscse ! Justus, vidéki kir. közjegyz'6.