A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 2. szám - Numerus clausus

Hatodik évfolyam. 2. szám. Budapest, 1887. január 9. Szerkesztőség: V. sas-utca 14. szám. Kiadóhivatal: V. sas-utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) AZ IGAZSÁGÜGY tllEHEK KÉPViSELETÉRE, II MAGYAR ÜGYVÍDI, BIRÓÍ, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : Megjelen minden a r n a p. egész évre fél » negyed » 6 frt — kr. 8 • — » 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postantalványnyal küldendők. TARTALOM: Numerus clausus. Irta: Csillag Adolf, szolnoki ügyvéd. Hazai jogunk megengedi e a conversiót ? Irta : dr. U 11 m a n Sándor, budapesti ügyvéd és országgyűlési képviselő. — Adalék a jogtalan elsajátítás vétségéhez. Irta: Vargha Ferenc, b.-gyulai kir. alügyész. — A kir. it. tábla uj elnökeinek székfoglalása. — Sérelmek (Egyöntetűség az igazságszolgáltatásban. Irta : F i s c h e r Soma, egri ügyvéd.) — Irodalom. (Az összes pénzügyi törvényisme kézikönyve. Irta: Drahotuszky Rezső. Dr. Soltész Andor tól, Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Szerkesztőségi üzenetek. MELLÉKLET ? Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a "Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — I'ályázatok.) Előfizetési felhívás Január hó i-jén uj előfizetést nyitottunk. Szakközönségünk eddigi nagymérvű pártolása felment bennünket azon szokásos eljárás alól, hogy lapunkat új évfolyama küszöbén külön ajánljuk. Azért nagyhangzású szavak helyett csak azt Ígérjük, hogy lapunk jövőre is törekedni fog nem csupán iránytűje, de irányadója is lenni igazságügyünknek. Ezen törekvésünkben szakközönségünk pártolását kérjük és arra jövőre is biztosan számítunk. Lapunk előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 írt 50 kr. ,,A JOG" kiadóhivatala. . Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A »Jog Töruénytára* ezután is meg fog jelenni lapunk külön mellékleteként és arra is elfogadunk elő= fizetéseket 2 frtnyi kedvezményi árral egy egész évre. Numerus clausus. Irta : CSILLAG ADOLF szolnoki ügyvéd. A dr. Ternovszky Béla kir. törvényszéki biró ur által ezen becses lapokban felvetett s az ügyvédség reformálását tárgyazó kérdésben ajánlott javaslat, mint e lapok olvasói meggyőződhettek, a kérdés iránt érdeklődő ügyvédi körökben erős hullámokat vert fel és e lapokban igen érdekes felszólalásokra adott már alkalmat. Különböző irányban s különböző felfogás jutott kifejezésre a felvetett kérdést illetőleg, ezek közül azonban valamennyi dr. DeU'Aclami Rea*ö ur kivételével a numerus clausus behozatala mellett száll síkra. Dr. Dell'Adami Rezső ur azonban oda concludál, hogy a numerus clausus, az ügyvédi zárt testület jóllakós ügyvédi aristocratiát teremtene, mely tesped és t, bizonyos szellemi elfajulást, elhülyesedést idézne elő. Szerinte kisebb baj az egyenlő jog a hivatás szabad választásában, az érdem érvényesítésében. Az egyenlő egyéni jog a democratia alapja s feladása ép az ügyvédi communismusban sem ethicai, sem politicai indokból nem igazolható. S végre oda lyukad ki, hogy vegye ki a létérti küzdelemből az ügyvéd részét ép ugy, mint a pap, katona, tanító, vagy gazda, iparos és kereskedő s maradjunk a réginél. Legyen osztályrészünk kevés jó és sok rosz, az ügyvédi tekintély alapja pedig munka és becsület. Figyelemmel olvastam a felvetett kérdés ezen részét pártoló és ellenző véleményt egyaránt, de a javaslat practicus mikénti keresztül viteléig senki sem ment. Valamint, hogy feleslegesnek találták a kérdés egyéb kapcsolatos részével is foglalkozni. Pedig szerintem ép oly fontos az egyik, mint lényeges a másik. Végtelen sok függ szerintem »a numerus clausus* gyakorlati alkalmazásától. Mert az teheti a javasolt reformot az igazságszolgáltatásra nézve áldásossá, vagy átkossá. Előre bocsájtom azt, hogy engem dr. Dell'Adami Rezső kartárs ur érvelései nem győztek meg. De ha van, miben kifejtett nézetét osztom, ugy az egyedül az, hogy az ügyvédi reform útját eltorlaszolják az ellenszenv, az előítélet és a tudatlanság sziklafalai. Ez az, miben vele egyetértek. De a most idézett sorok között aztán vélem olvashatni, hogy ő is csak azért nem pártolja a »numerus clausus« behozatalát, inert annyi, a mennyit ö óhajt is csak nagy küzdelem árán érhető el nálunk. És, hogy ebben teljesen igaza vau szerintem is, elégnek tartom e lapok m. é. 48. számában megjelent közleményemre utalni. De ha teljesen osztom is dr. Dell'Adami ur ez irányban] felfogását és magam sem fűzök vérmes reményeket az ügyvédi reform kérdéséhez ez időszerint, nem tehetem magamévá azon felfogását, hogy az ügyvédek számának javasolt megkötése a karban aristocratiát, sőt elhülyesedést is idézne elő. Készséggel elismerem, hogy az egyenlő jog a hivatás szabad választásában a democratia alapja, annak megkötése tehát annak ellenkezője. De ha áll is ez, azt hiszem, hogy ö sem fogja tagadni, hogy valamely kóros állapot gyógyítását csak azért nem eszközölni, mert az annak gyógyítására szolgáló gyógyszer nem szabadelvű, helyes nem lehet. Azt pedig, hogy a kóros állapot jelen van, a reformálás iránti törekvés eléggé igazolja. Ha pedig kutatjuk, hogy mi idézte elő azt, ott és azon időszakban kell keresnünk, a hol és a mikor boldog-boldogtalan jutott ügyvédi oklevélhez tiszta szabadelvüségböl. Hogy mit eredményezett ez az álszabadelvüség, előttünk áll. Mi állhat tehát annak útjában, hogy a túlcsigázott szabadelvüség és democratia szülte baj gyógyítására olyan szert alkalmazzunk, mely arra alkalmasnak kínálkozik ? Semmi. Szerintem eltévesztett felfogás valamely gyógyszert azért nem alkalmazni, mert az nem tetszik. Nem a gyógyszer vagy gyógymódra, hanem a várható eredményre kell tekintettel lennünk a gyógyításnál. Ha pedig erre vagyunk tekintettel, el kell ismernünk, hogy a baj gyökeres gyógyítására a többi reformokkal együtt, melyekre nézve e lapok hasábjain már kifejezést adtam nézetemnek, egyedül a »numerus clausus« behozatala az, mely elvezet. Mielőtt azonban már most a gyakorlati kivitel tekintetében adnék szerény felfogásomnak kifejezést, vissza kell térnem dr. Dell'Adami ur azon kijelentéséhez, mely az ügyvédi kart a ^numerus