A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 28. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 3. r.

236 A JOG. felelősség itt egyetemleges (responsabilité c o 11 e c t i v e, s o c i a 1 e) társadalmi; maga a történelem részt vesz a szerencsétlenségben. Ebből az következik, hogy a szabadság ezen dominiumban nem absolut vagy abstract, hanem lényegében relatív és concret. Egyébként is a szabadelhatározás kérdése csak a büntetés mérvére nézve birhat befolyással. A társadalom védelmi (büntető) jogát ez érintetlenül hagyja. E jog az alkalmi veszély, ez arányul és nem függ a felelősség azon mérvétől, inchre a bűntettes Ítéltetik. (Folytatás-a következik) Nyilt kérdés. Minő joghatálya van a perujitási keresetnek mint jogorvoslatnak olyan alapperbeli itélettel szemben, melyben az ellenfél fő esküt kapott itéletileg, de a mely esküt még mindeddig le nem tette ? Nevezetesen az eljáró biró váljon felfüggesztheti-e a jelen esetben az eskü bevételét, a perujitási kereset tárgyalását rendelvén el, vagy a perujitási keresetet — mely mellett az eskü tartalmával ellenkező s a perre vonatkozó okmányok eredetiben csatolva vannak utasítja el, esküre folyamodótól bevévén az esküt ? Az eset valósággal felmerült, épen ilyen esetre pedig külön §-t nem találtunk (V. Ö. ptrs 221. és 323. §-át, 1881. évi LIX. t. -c. 22. és 71. §át). Kartársaink (ügyvéd és biró) becses véleményét szeretnők venni e kérdésben. Többen: Bánffy-Hunyad. Irodalom. A párviadal történeti, jogbölcsészeti és tételes jogi szempontból. Dr. Horváth Ödön r. tanár, az eperjesi jogakadémián. Eperjes, 1887. 8° 176 11. Ára 1 frt. Athénbe baglyot küldeni, vagy a Dunába vizet hordani, körülbelül hason célszerű és practicus foglalkozásnak tekinthető, mint Magyarországon a párbaj ellen állást foglalni és azt irodalmi uton kiirtani akarni. És mégis minden ilyen kísérletet, — eredménytelensége dacára, örömmel üdvözöljük, mert symptomaticus jelenségnek tekinthetjük, mely a párbajkór bár lassu, de azért mégis biztos hanyatlását jelzi. Szerző nemes hévvel lép a párbaj ellenségeinek sorába és ugy jogi, mint jogbölcseleti érvekkel küzd az erkölcsök és a becsület felőli közfelfogás ezen elfajulása ellen. Vajjon lesz-e sikere nemes törekvésének ?... In magnis et voluisse sat est. A munka 3 részből áll, a mennyiben a párbajt a) történeti (perdöntő bajvívás, fegyveres önsegély, a lovagkor bajvivásai és a mai párviadal, ugyszinte annak elnyomását célzó intézkedések); b) jogbölcsészeti és c) tételes jogi szempontból tárgyalja. A munka szép irálya és a kérdésnek a tudomány mai színvonalán való fejtegetése arról tanuskodnak, hogy a jogi szakirodalom szerzőbeit egy derék bajnokot nyert, kit e téren mielőbb újból üdvözölhetni remélünk. r. I. Külföldi lapszemle. I. »A Törvényszéki Csarnok« (»Der Gerichtssaal») XXXIX. kötet 7-ik füzete következő tartalommal jelent meg: A törvényszéki orvostan 1885. évi irodalmi tevékenységének áttekintése, dr. Limantól. — Az eszmei bűnhalmazat, Reiffel törvényszéki bírótól. — F. Roshirt, nekrolog. — Az osztrák büntető jogszolgáltatás 1886. második felében, Seefeld Károlytól. — A tudomány és művészet társulata Utrechtben. — A belga szerzői jogról szóló törvény. — Ezt követi az irodalmi rovat gazdag tartalommal. II. »Büntető jog tára. « (»Archív für Strafrecht«) XXXV kötet első füzetének tartalma: A büntető eljárás és reformja, Hevestől. — Adalék a B. T. K. 61., 69. és 172. §-ához, Conrád járásbirótól (megfelel a magyar B. T. K. 110, 109., 246. §-ának). — Adalék az eszmei bűnhalmazat tanához, Ortmann K. törvényszéki birótól. — A becsületsértési szándék, dr. Franktól. — judikatura. — Az irodalmi rovat egy csomó új könyv ismertetését tartalmazza. III. » Az összes büntetőjogtudomány folyóirata. « (»Zeitschrift für diegesammte Strafrechtswissenschaft«) VII. kötetének harmadik füzete következő tartalommal jelent meg; »Hypnotismus és büntetőjog, dr. Lilienthaltól. —- Az előzetes eljárás módosításának szüksége a bűnvádi eljárásban, D. Kronecker. — Nemzetközi szemle, dr. Spesshardtól. IV.. »Az összehasonlító jogtudomány folyóiratai. (»Zeitschrift für vergleichende Recht\vissenschaft«) VII. kötet második füzetének tartalma: »A Pendschab szokásjoga, Kohlertől. — Az Islam családjoga Schaficis; Abu Nanifahs és Schicah tanai szerint Fríedrichs Károlytól. — Az asylum joga az ó- és középkorban, dr. Fuld Lajostól. - A házasság felbontása külföldön, Neubauer főtörvényszéki birótól. Vargha Ferenc, királyi alügycsz B. -Cyulán. Beküldettek. Ráth Mór könyvkiadó cegtől újabban a következő törvénykiadványokat vettük: Az 1887-i k évi országgyülés. törvénycikkek. Jegyietekkel, utalásokkal és magyarázattal elláttak dr. Imling Konrád, budapesti kir. táblai biró és Fritz Péter, a budapesti keresk. és iparkamara tollvivője, a pesti polg. keresk. testület titkára. I füzet. I-XX. Kis zsebkiadás, 224 oldal. Ára 60 kr. — Az 1887. évi XX. t. -c. a hadsereg, hadtengerészel, honvédség é s n é pfölkelés tiszti és legénységi özvegyeinek és árváinak ellátásáról. Jegyzetekkel, utalásokkal ellátta F r i t z Péter. Az 1875. LI. t. -c a közös hadsereg, hadtengerészet és a m. kir. honvédség egyéneinek katonai ellátásáról. Ara 50 kr. — Az 1887. XXIX. t. -c. a kir. törvényszékek telekkönyvi hatóságához utalt ügyeknek egyes birák által való elintézéséről. 1886. XXIX. t. -c. a telekkönyvi betétek szerkesztéséről. Jegyzetekkel ellátta: dr. Imling Konrád, kir. táblai biró. Ara 50 kr. — Az 1887. évi XXVIII. t. -c az ügyvédi rendtartásról szóló 1874: XXXIV. t. -c. némely intézkedéseinek módosításáról. Jegyzetekkel ellátta: dr. Imling Konrád. A z 1884. évi XXXIV. t. -c. az ügyvédi reneltartás tárgyában. A füzet ára 40 kr. — Az 1887. XXX. t. -c. a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról. Jegyzetekkel ellátta: dr. Imling Konrád. Az 1883. XXXIII. t-c. a törvénykezési szünidőről. Igazságügyminiszteri rendelet az 1883. XXXIII t. -c. végrehajtása tárgyában. Ára 4 ) kr. — A m. kir. Curia, a budapesti kir. itélő tábla és a magyar kir. pénzügyi közigazgatási bíróság által hozott és az 1881—1885. évek folyamán hitelesített teljesülési döntvények. Ára füzve 40 kr, kötve 60 kr. — Az 1887. XXIV. t. -c. az 1878. XX. t. -c i k k b e iktatott vám- és kereskedelmi szövetség meghosszabbításáról. Az 1887. XXV. t. -c. az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifájáról szóló 1882: XVI. t. -c. m ó d o s itásáról. Jegyzetekkel ellátta: Fritz Péter. Az 1882. XVI. t. -c. Az osztrák-magyar vámterület általános vámtarifája, Ára 80 kr. Vegyesek. A kir. Curia félévi ügyforgalma. Beérkezett 4, 998 po1gári, 674 váltó, 107 urbéri, 5, 820 bűnvádi, 433 fegyelmi, 5 fclszólamlási, összesen 12, 037 ügy; ehhez hozzáadva a mult évi hátralékot 4, 988, elintézésre várt 17, 025 ügy. Ebből elintéztetett 4, 663 polgári, 845 váltó, 113 urbéri, 5, 544 bünvádi, 445 fegyelmi, 5 felszólamlási, összesen 11, 615 (az előző év hason időszakában 11, 164. ). Az összes hátralék junius 30-án volt 5, 410; a mult év hason időszakához képest a szaporulat 1, 286, melyből 758 a polgárira, 690 a büntetőre esik; mig kevesbedett a váltónál 140, az urbérinél 13, a fegyelminél 9 ügydarabbal. A budapesti kir. itélő tábla ügyforgalma 1887. év első leiében. A szakosztály megjelölése Hátralék volt 1887. január hó l-jén 1887. junius hó végéig beérkezett Több kezeti be mint az 1886. év első' Méhen 30-ig elintézendő lett volna 1887. junius hó végéig ; elintéztetett Maradi hátralék 1887. julius hó l-jén A hátralék VI szonvitva 1887. január hó l-jéhez több A hátralék viszonyitva 1887. május hó 31-éhez kevesebb Polgári 17, 071 32, 10 947 49, 251 32, 141 17. 110 + 39 1, 038 Urbéri 30 262 48 292 243 49 + 19 — Váltó 1, 938 4, 760 261 6, 698 4, 168 2, 530 + 592 96 Büntető 4, 359 25, 141 730 29, 499 25, 102 4, 397 38 — 166 Összesen... 23, 398 62, 342 1, 986 85, 740 61, 654 24, 086 + 688 — 1, 311 A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság ügyforgalmi kimutatása 1887. év I. feléről. /. Elnöki ügyekben: A mult 1886. évről elintézetlenül maradt 1 ügydarab. A folyó év I. felében beérkezett 119 ügydarab. Összesen elintézendő volt tehát 120 ügydarab. Elintéztetett 119 ügydarab. Maradt elintézetlen 1887. év első felének végével 1 ügydarab. II. Pénzügyi vitás Ügyekben: Mult 1886. évről maradt elintézetlen 7, 799 ügydarab. A folyó év I. felében beérkezett 5, 921 ügy darab. Összesen elintézendő volt tehát 13, 720 ügydarab. Ebből elintézve lett 7, 905. Maradt elintézetlen 1887. év I. felének végével 5, 815 ügydarab. Az elintézett ügydarabok közül elintézve lett: 1. Tanácsülésben: a) ítélettel helybenhagyva 2, 567 ügydarab, megváltoztatva 1, 766 ügydarab. Összesen: 4, 333 ügydarab; b) végzéssel: helybenhagyva 540 ügydarab, megváltoztatva 407 ügydarab, megsemmisítve 746 ügydarab. Összesen 1, 693 ügydarab, tanácsülésben