A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 27. szám - Több kérdés a végrehajtás foganatosítása körül 1. r.

A JOG. 129 budapesti kir. táblai segédfogalmazó, Vargha Ferenc, békésgyulai kir. alügyész. Második kérdés: Ha a főtárgyalás bizonyítási eljárása alatt a vádbeli tényállás megváltozott, mely esetben szűnt meg a vádbeli cselekmény azonossága azzal, a mely miatt a vád emeltetett, illetőleg vádlottnak vád alá helyezése kimondatott V Előadó : Dr. F a y e r László, budapesti egyetemi rk. tanár. Véleményezők : Dr. Schnierer Aladár, budapesti egyetemi jogtanár, dr. Heil Fausztin, fiumei királyi ügyész, dr. Szegheö Ignác, trencséni kir. ügyész, dr. K a u t z Gusztáv, győri jogakadémiai igazgató és dr. Baumgarten Izidor, budapesti kir. alügyész. A polgári eljárásból, birói szervezetből, stb. Első kérdés: Kivánatos-e és mily irányban a jogi szakoktatás reformja, tekintettel egyetemi és akadémiai oktatásunk tan- és vizsgarendszerére ? Kivánatos-e különösen annak gyakorlati irányát emelni és biztosítani s ha igen, mily intézmények behozatala és mily változtatások eszközlése által ? Előadó: Dr. Mag) Ferenc, kolozsvári egyetemi jogtanár. Véleményezők : J )r. lí o z ó k y Alajos, nagyváradi jogakadémiai igazgató, dr. D a e m p f Sándor, ügyvéd, volt pécsi jogakadémiai tanár, dr. Eíleckner Alajos, kacsai jogakadémiai igazgató, dr. Nagy Dezső, budapesti ügyvéd, iir. Schwarz Gusztáv, egyetemi magántanár, budapesti ügyvéd, dr. Vécsey Tamás, budapesti egyetemi jogtanár, dr. /sögöd Kenő, nagyváradi jogakadémiai tanár. Második kérdés. A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján törvényhozási tárgyakban kibocsátott miniszteri rendeletet szabad-e újabb felhatalmazás nélkül rendeleti uton megváltoztatni V Előadó: Beksics Gusztáv, országgyűlési képviselő. Véleményezők: Grűnwald Béla, országgyűlési képviseli", dr. ( s illa gh Gyula, budapesti egyetemi rk. tanár, dr. Kiss István, egri joglyceumi tanár. dr. Lánczy Gyula, kolozsvári egy. jogtanár, dr. Nagy Ernő, nagyváradi jogakadémiai tanár. fíarntadik kérdés: A szóbeliség elvén alapuló perrendeí tartva szem előtt; 1. Kivánatos-e, hogy az egyes bíróságok (járás bíróságok) hatáskörébe tartozzék minden akár ingó, akár ingat lanra vonatkozó vagyonjogi per, melynek értéke 500 frtot meg nem halad ? 2. Kivánatos-e, hogy járásbirósági perekben a királyi törvényszékek, törvényszéki perekben a kir. táblák gyakorolják a felebbezési bíráskodást és hogy ezen másodbiróságok végitéletei ellen a kir. t'uriához csak valamely törvénynek nem alkalmazása, vagy helytelen alkalmazása miatt legyen felülvizsgálati kérelemnek helye ? Tagadó válasz esetében mikép volna az elsőfolyamodású és a felebbviteli bíróságok hatásköre szabályozandó ? Előadó: Dr. K r á 1 i k I.ajos, budapesti ügyvéd. Véleményezők : Dr. E m m e r Kornél, budapesti királyi táblai biró, dr. Imiin g Konrád, budapesti királyi táblai biró, Ö k r ö s s Bálint, budapesti kir. közjegyző, dr. P1 ó s z Sándor, budapesti egyetemi jogtanár, Schreyer |akab, budapesti ügyvéd, dr. Tarnai János, budapesti ügyvéd és Trux Hugó, budapesti kir. táblai biró. A véleményes indítványok az állandó bizottság határozatához képest 1888. január l-ig küldendők be alulírott címe alatt. Kelt Budapesten, 1887. június hóban. Elnöki megbízásból: Dr. Siegmund Vilmos s. k., a magyar jogászgyiiles államit) bizottságának titkára (Budapest, IV., kalap-utca, S. sz.) Irodalom. Iliinieto eljárás a jövedéki kihágások tárgyában. Ügy védek, birák és pénzügyi tiszviselők számára, második teljesen átdolgozott kiadás, irta: dr. Székel) József m. kir. pénzügyi közig. biró. Budapest, 1887. Kiadja Pfeifer Ferdinánd. A szerző neve nem ösmeretlen ezen a téren. Nem nagyszabású, de kisebb keretű szakmunkák jelentek már meg tőle s azok mindenike, mint szakirodalmunkban hiányt pótló volt elösmerve. Ugy látszik, nem kímélte a fáradságot igazságszolgáltatásunk eme elhanyagolt ágának átalakítására hatni s a hiányok feltüntetése mellett annak reformját sürgetni. Előszavának tartalmából azonban az következtethető, hogy célját még csak meg sem közelíthette, a mi hogy nem rajta múlt, azt a tények igazolják. Mostani feladata nem reeriminatio, hanem mint maga mondja, szolgálni akarni a jövedéki büntető igazságszolgáltatás ügyének. A munka arányához képest terjedelmes bevezetésben ösmerteti a jövedéki büntető igazságszolgáltatás történetét eleitől fogva a legutóbbi ideig. Azután rövid fejezetekben adja elé a jövedéki büntető eljárást a maga egészében és részleteiben. A könyv e részének alapját képezi az 1842. évi harmincadi utasításnak negyedik része és az 1883 : XLIV. t.-c. III. fejezete, és mindezek mellett a gyakorlat. Rövid, szabatosan szerkesztett, de eléggé kimerítő fejezetekben tárgyalja az eljárás alakiságait és részleteit, a pénzügyi közigazgatás és az igazságszolgáltatás jelen állapotáuak megfelelőleg. Irmodora egyszerű, tiszta, világos. A munka, mint ilyen egy jóravaló és célszerűen használható kézikönyv igényeinek megfelel. Habár nem tartozik is mulhatlanul egy kézikönyv keretébe, de ebből az alkalomból elvártuk volna, hogy szerző a jövedéki büntető eljárás reformjára nézve is előadta volna nézeteit. Ugy látszik, a könyv utolsó fejezetében azt akarta pótolni az osztrák-magyar birodalom osztrák részének jövedéki büntető eljá rása ösmertetésével és a kiválóbb osztrák szakemberek véleményének részletes előadásával. Az ezekben a véleményekben tárgyalt eszmék és elvek és az azokra alapitható rendszer alkalmazása megfontolás tárgjái képezi. Mert igaz ugyan, hogy a ki a pénzügyi törvények >'s törvényesített rendeletek ellenére jövedéki kihágást követ el s az által közvetlen az államkincstárt, de közvetve A becsületes adózó polgárokat megkárosítja, büntetendő cselekményt vagy mulasztást követ cl, de hog) azért a közönséges bűntettesekkel egyenlő elbánásban részesüljön, aligha egészben elfogadható volna. Szerzel azonban minden esetre szolgálatot tett az ügynek ennek a fejezetnek megírásával, mert a tartalom érdekessége bizonyára felszólalásra és bírálatra fogja felhívni szakférfiainkar: A könyvet különben, mint igen célszerűen használható szakmunkál és kézikönyvet ajánljuk a közönség figyelmébe. A. Gy. Vegyesek. Teleszky István igazságügyi államtitkárnál a budapesti ügyvédi karaara választmánya Hódossy Imre elnök vezetéke alatt m. hó 28-án délelőtt küldöttségileg tisztelgett. Hódossy Imre hosszabb és meleg hangon tartott beszédében tolmácsolta az w^\védi kamara örömét a felett, hogy Teleszky az igazságügyi kormányba lépett, végül biztosította az államtitkárt a kamara odaadó támogatásáról minden törekvésében, mely az igazságügy reformjára irányul. Teleszky István meghatva mondott köszönetet a szives megemlékezésért. Ha csak a feladat nehézségeit és gyenge tehetségét vette volna számításba — úgymond az államtitkár nem merte volna mai állását elfoglalni. A jó indulat, melyet tapasztal, és kivált szeretett kartársainak bizalma erőt adnak nski az új pályán. Kéri a kamara szives támogatását s meg van győződve, hogy a kamara lehetetlent a reformok terén nem kiván. Reméli, hogy a munkálatok, melyeket az igazsagügym/niszter ur kezdeményezett, s melyekben ő örömmel közreműködik, igazságügyünket előbbre fogják vinni és az ügyvédi kar helyeslésével találkoznak. Ismételten köszöni a megtiszteltetést, kéri köszönetét a kamara választmányával tudatni, a melynek szakavatott támogatására és baráti jóindulatára kiváló súlyt helyez. Gyakorlati bírói vizsgák. A budapesti kir. ítélő táblán tartott I. félévi gyakorlati birói vizsgálatokat már be fejezték. Vizsgára bocsátottak 72 jelöltet, a kik közül képesítettek 57-et; visszautasítottak 10-et, visszalépett 2 és nem jelentkezett 3. A vizsgázottak között volt 7 ismétlő, a kik közül 6-ot képesítettek. 1 félévben tartatott 23 vizsga. Vajkay Károly elnök az évi vizsgáló bizottságokat a következőképen alakította meg: az I. félévben bizottsági elnök Polgár Ignác tanácselnök; rendes tagok : dr. Bene Kálmán, Szentirmay Jenő; póttagok: Béres János és I'éterffy Domonkos kir. ítélő táblai birák voltak; ez utóbbit kineveztetése folytán később Naményi József biró helyetesitette. Jegy zők Pavlovics Ábrahám fogalmazó és dr. Horváth Sándor, majd dr. Zöld Adorján, a biztos pedig Saáry Zsigmond tanácsjegyző volt. A II. félévben a vizsgáló bizottság elnöke Berczdh [enn tanácselnök, rendes tagjai dr. Kovács Mihály és Zsigmondovits Mihály, póttagjai Bibó István és Ternovszky Béla kir. táblai birák, jegyzők dr. Moder Tibor és Marzer Kálmán voltak, mig biztosi minőségben dr. Kéler József szerepelt. Kötelmi jogi ankett. Az igazságügyminiszter ma küldte szél a meghívókat, a kötelmi jog törvénytervezetének tárgyában folyó évi szeptember vagy október havában tartandó szakértekezletre. Meghivattak: Karap Ferenc, Czorda Bódog, Hahnossv Endre, Csanády György, Győry Elek, Weinmann Fülöp, Králik Lajos és Ilaller Károly. Az igazságügyminiszter a tárgyalás első szakában személyesen fog elnökölni. Előadó a tervezet kiegészítője : Apáthy István lesz.