A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 1. szám - Az örökösödési osztály a közjegyző előtt. Az 1874: XXXV. törvénycikk 128. §-áról.

6 A J O G. Vigasztal távozásomkor az öntudat, hogy az általam viselt tizenhárom hivatalban kötelességemet mindenkor híven teljesíteni iparkodtam, hogy minden tettemben az igazságszeretet, a jogérzet vezérelt, de ezen megnyugtató tudattal szemben kellemetlen érzést kelt bennem azon meggyőződés, hogy habár évek hosszú során át a jogtudománynyal foglalkoztam, még sem érhettem el, de meg sem közelíthettem azon célt, melyet elémbe tűztem s melyre kell, hogy minden biró törekedjék. S most nem marad egyéb hátra, mint búcsúi venni tisztelt biró társaimtól s magamat további jóindulatukba ajánlani. I,égjenek szívesek netaláni tévedéseimet megbocsátani és tartsanak meg nagybecsű emlékezetükben.<< Ezen zajos helyesléssel kisért búcsúszavak után a kii. tábla nevében Vaj ka y elnök a következő beszédet intézte a nyuga lomba vonuló elnökhöz: »Méltóságos Elnök Ur! Mélyen meghat bennünket e pillanat, melyben azon férfiú, ki dísze volt eme testületnek s kire magas tudományi készültségénél fogva büszkeséggel utaltunk, most körünkből távozik. Nem alkalmas ez a pillanat arra, hogy Méltóságod érdemeit, melyeket hosszú szolgálata alatt szerzett, ezúttal elsoroljuk. Hisz tudjuk, ismerjük azokat mindnyájan. De kifejezést kell adnunk annak, hogy nemcsak tiszteletünket, de őszinte ragaszkodásunkat is magával viszi Méltóságod s hogy minden pillanatban arra fog utalhatni, hogy nemcsak tisztelt elnökünk volt, de szeretett elnökünk is. Egy van csak, a mi minket vigasztal s ez az, hogy Méltóságod fényes tehetségét, hosszú gyakorlaton át szerzett tapasztalását, saját búvárkodása folytán nyert ismereteit ezentúl érvényesíteni fogja ott, hol a közjó érdekében az még inkább érvényesülhetni fog. Adja Isten, hogy Méltóságod az emberi kor legvégső határáig azon szellemi épségben, azon frisseségben, azon erőben működhessék, melyet — koránál fogva — mindig csodáltunk.« Az a lelkes éljenzés, mely e szavakra támadt, tanújelét képezte annak, hogy a tábla minden tagja osztja azon érzelmeket, melyeket az új elnök oly ékesszólóan tolmácsolt. Mihajlovics Miklós meghatottan mondott köszönetet és a tábla vezetését átvett két jeles férfiúnak szerencsét kívánva, ismételten ajánlta magát a tábla tagjainak barátságába. Ezután Sárkány József kir. táblai alelnök meleg szavakban kifejezést adott a tábla azon óhajának, hogy a nyugalomba vonuló elnök emléke a kir. tábla dísztermében, arcképének kifüggesztése által, megörökíthető legyen. Az ünnepelt szerényen kijelentette, hogy nem tartja ugyan magát méltónak arra, hogy elődei: a kir. tábla volt elnökei közt helyet foglalhasson, de az óhajt különös megtiszteltetésnek tekinti. Végül még egyszer köszönetet mondva, a jelenvoltak zajos éljenzése közt távozott, mire a teljes ülés véget ért. II. Az új elnök életrajza. Vajkay Károly 1826-ben született Szereden (Pozsony megyében), hol atyja keresett orvos s többek közt herczeg Esterházynak is orvosa volt. Tanulmányait Nagy Szombatban és Pozsonyban végezte s már 22 éves korában ügyvéddé lön, A» szabadságharc kitörtével Vajkay is sietett a kibontott zászló alá sorakozni, s hogy mily kitűnő honvéd volt, az bizonyítja, hogy rövid időn hadnagy, majd főhadnagy lett és Görgey dandáránál mint Guyon Richárd nyargonctisztje is szolgált. A szerencsétlen kimenetelű moóri csatában azonban elfogták és Königgratzbe zárták több oly férfival együtt, kik a közélet terén később szintén kiváló szerepet vittek. A fogságtól szabadulva, hazatért övéihez, de 1850-ben az osztrák hadseregbe sorozták be, mint közlegényt. Három évig szolgált a legénységi állományban, mig végre huszárhadnagy, maid főhadnagy és ezred-hadsegéd lőn. 1858-ban megnősült és a polgári pályára lépett. Pályájának legnagyobb részét, több mint 25 évet, a felső bíróságok körében töltötte. A kir. táblához 1861-ben neveztetett ki bírónak s 1869-ben látjuk őt curiai bíróvá előléptetni. Legfőbb bíróságunknál fényes tehetségei oly hamar kitűntek, hogy már 1871-ben táblai tanácselnökké neveztetik ki. 1880-ban nyeri el a kir. táblai alelnöki állást, melyet most az elnökivel csereit fel. Vajkay kiváló szorgalmának fényes tanújele, hogy bokros teendői dacára a szépirodalomnak is mindig tudott időt szakítani. De [ mint jogilót is jelentékeny hely illeti meg őt irodalmunkban. »Tanulmányai a német magánjog köréből« és a »Kolozsvári tractatus« című dolgozata önálló becsű művek, melyek emlékét I az irodalmi téren is megfogják örökíteni. E mellett a periodikus 1 szakirodalomban is egyes fontosabb actualis tárgyakról értekezik és í még élénk emlékezetben van azon mind tartalmas kiválósága, mind ; a nyelvezet ritka szépsége által feltűnést keltett cikksorozat, melyet ép a »Jog« hasábjain egy curiai határozat kritikai megbe: szélése alkalmával tett közzé múlt évben. Ezenkívül élénk részt vett a magyar jogászvilág tudományos mozgalmaiban és annak idején a magyar jogászgyülésen a népbirósági intézmény behozatalának volt ép oly szakavatott, mint ékes szóló védője. Jogi téren kifejtett tevékenységeért a budapesti m. kir. tudo mány-egyetem 1880-ban a dísz tudori címmel tüntette ki őt. V közpályán szerzett kiváló érdemei legfelsőbb helyen is elismerést nyertek: 1881-ben kapta a magyar nemességet a »szeredi« előnévvel. Vajkay fényes tehetségeit, roppant munkaerejét s gazdag , ismereteit évek óta első sorban a magyar igazságszolgáltatás ügyé nek szenteli. Főtörekvése az igazságszolgáltatás javítására, tökéletesítésére irányul. Mint hivatalnok példányképe a szorgalomnak és ügybuzgóságnak s tőle fiatalos munkakedvétől, kiváló szervezési képességétől, a hazai igazságszolgáltatás iránti ügyszeretetétől a mostani díszes állásban sokat, igen sokat várhatunk. III. Az új alelnök életrajza. S á r k á n y József született 1828. február 27-ikén Egyházán. Pestmegyében. Atyja magas míveltségü evang. lelkész, fiának alapos kiképzésére sem gondot, sem költséget nem kiméit. Sárkány József már tanuló korában kitűnt pályatársai között. 1847-ben ügyvéd lett és a közszolgálatot Pestmegyéuél meg • kezdvén, ugyanezen évben Kossuth és Szentkirályi országgyűlési követek oldala mellé Pozsonyba küldetett. 1848-ban Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter, elnöki fogalmazójává nevezte ki, kéi sőbb ö is honvéddé lett, majd hadbíró vá,csakhamar kapitány-hadbírói, végre törzshadbirói rangra emeltetett. A hadbírói pályáról lelépvén, ismét a »Dom Miguel« nevű sorezred 1-ső zászlóaljához századosi rangban helyeztette át magát és később a komáromi várőrségnek 1849. augusztus 3-án történt emlékezetes kirohanása alkalmával, ezen zászlóalj őrnagyává még a csatatéren kineveztetett. A | komáromi kapituláczió után Sárkány József Angol- és Francziaországban, Belgiumban, Hollandiában és Németországban tartózkodott és a jogi tanulmányoknak élt; visszatérésével pedig 185<i. j óta, mint ügyvéd működött, több uradalomnak főügyésze, számos I bel- és külföldi pénzintézetnek és társulatnak jog-tanácsosa lett. ; A budapesti ügyvédi egylet, mely első e hazában, az ő indítványa folytán alakult meg. Buldog családapa, kit számos család környez. 18(i9 ben a magyar kir. ítélő táblán rendes biró lett, majd a budapesti kir. tvszék elnökévé neveztetvén, ott rendkívüli érdemeket szerzett különösen a fővárosi igazságszolgáltatás körül. Még táblai biró korába esik azon nagy szerep, melyet Sárkány, mint a sajtóbirósági elnök vitt; 1875-ben kiváló birói érdemei elismeréséül táblai tanácselnöknek lett kinevezve. Azóta példásan vezeti tanácsát és birói functiói mellett mind a jogászgyüléseken. mind a törvényelőkészítő enquétekben kiváló tevékenységet fejt ki. Sárkány még kora javában vau. Mint kitűnő szónoki tehetség a fővárosi közgyűléseken is fontosabb tárgyakban hallatja döntő szavát. Egyháza benne erős támaszát birja és tiszteli. — Ez rövid vonásokban a kir. tábla új alelnöke. Sérelmek. * Adalékok a hagyatéki ügyek lassúságának okaihoz. A »Jog« m. é. 52. száma »Sérelmek« rovatában a fenti cím alatt egy concret eset közöltetik, melyre dátumaira nézve a fel, világosítást az azon közleménynyel megtámadott s ez idő szerint Budapestről távollevő kartársam feladata leend megadni. A mennyiben azonban azon közlemény szerint az Esztergomban lakott végrendelkezőnek Budapesten letett végrendelete Esztergomban lett volna kihirdetendő s az a budapesti kir. törvényszék előtt történt, »hihetöleg azért, hoo-y még * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyij tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha 1 kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.