A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 26. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 3. r.

A J OG. 219 megszüntetése után kibékültek ós a házassági együttélést folytat- | tak, akkor új koreset, újabbi lelkészi és bírói békéltetés nélkül az i ügy újra folyamatba nem tehető. 1 66. S. Ha alperes nem jelenik meg a békéltetési tárgyalásra, akkor újból más határnapra azon hozzáadással idéztetik megj hogy újabbi elmaradása ugy fog tekintetni, mintha az elválásba beleegyezne. Ha alperes az újabbi határnapon sem jelenik meg, akkor ugy tekintendő, mintha megjelent és az elválásba beleegyezett volna. 67. §. Ha alperesnek megjelenése a hely távolsága, betegség vagy más okból szerfeletti nehézségekkel volna egybekötve, a biróság megelégedhetik alperesnek biróság előtt, vagy közjegyzői okiratban tett oly nyilatkozatával, melyben alperes a békéltetés tárgyában nyilatkozik. 5 68. §. Egyedül felperessel ejtendő meg a birói békéltetés, ha alperes ismeretlen tartózkodásit, ha alperesre nézve az ágyás asztaltóli elválasztás a szentszék által már kimondatott, végre mellőzendő a békéltetés, ha alperesre nézve a házasság már jogszerűleg felbontatott. 69. §. A birói békéltetés az ágy- és asztaltóli ideiglenes elválasztásra kitűzött határidő eltelte után ismétlendő. 70. §. A békéltetés a törvényszéki tanács-ülésben ejtendő meg. A biróság ténykedéséről jegyzőkönyv veendő fel, melyben azonban szóváltás mellőzendő. Ausztria és külföld. A jogi tanulmányok reformja Németországban. Németországban megeredt a jogi tanulmányok reformja iráut a mozgalom, mely kifejezést talál kiterjedt és beható irodalmi vitában. Ujabban Gneist* nyilatkozik a kérdésről egy a berlini jogászegyletben tartott előadásában, melynek gondolatmenetét következőkben adjuk elő. A hires jogtanár elvben helyteleníti mindazon javaslatokat, melyek az akadémiai szabadságnak bármely irányban való megszorítására céloznak s feltétlenül a tanszabadság mellett nyilatkozik. E tervektől, melyeknek semminemű gyakorlati jelentőséget nem tulajdonit, teljesen eltekint, de annál nyomatékosabban cálolja azon felfogást, mintha a jogi ismereteket könyvekből vagy a gyakorlatból ép oly sikeresen el lehetne tulajdonítani, mint az egyetemi tanfolyamban. E rendszer alkalmazásban van Angliában és Amerika egy részében, de ez Németországra nézve mintául semmikép sem szolgálhat. Egészen mellőzve azon körülményt, hogy az ott ilyképen kiképzett jogászok a gyakorlati térre egyáltalában nem szoktak lépni, nem talál a példa azért sem, mert Németországban azon módszer előfeltételei hiányzanak. A nevezett államokban vannak bizonyos irányadó müvek, milyen Blackstone és Kent, melyekre teljes biztonsággal Jehet támaszkodni, mert a bíróságok következetesen alkalmazzák. Es mindezek dacára ott is követelik a módszer változtatását és többé-kevésbé a német rendszerhez közelednek. A német viszonyok között a jogi tanulmányokat nem lehet könyvekre és magánoívasásra alapítani, mert itt a jogi műveltség oly egyetemessége kívántatik, a miivet másutt nem követelnek. A jogtanulónak, ki oly térre lép, mely tárgyra és módszerre nézve előtte ismeretlen, a taneszközök labyrinthusába inkább van szüksége vezetőre, mint bármely más tanulónak. Az angol tutors h i p iránt azonban, mely újabban javasoltatott, a német egyetemi ifjúságnak semmikép sem lenne fogékonysága. Különben Németországban az angol tutorshipnél jobb és tökéletesebb oktatási módszer dívik. Nincs az oktatásnak szabadabb, tökéletesebb módszere, mint a minő Németország húsznál több egyetemén használtatik; ezen intézetek — melyek szakszerűen kipróbált helyek — az ifjúság szabad választása szerint állanak tanulmányai rendelkezésére. Az előadások azt nyújtják az ifjúnak, a mire Németországban szüksége van: minden ismereti ág összefoglalatát a tudomány mai állása szerint. Nem csekély feladat, e határtalan anyagot összefoglalni; évkönyvek utján ez nem lehetséges. Az anyag megválogatásán és felosztásán kivül, az előadás szóbeliségén van a fősúly s ez aránytalanul becsesebb, mint a monoton könyvolvasás. Azonban a szóbeli előadás módszere is lényegesen különbözik a tankönyvekétől. Az előadás észszerűen nem »fogalmakon és osztályozáson« kezdi, hanem lehetőleg a tör4Curia 5,851/882. 6Cúria 1883. évi 3,043., 1,812., 2,552 , 1,343. szám. ' »Aphorismen zur Reform des Rechtsstudiums in Prcusben«. ténelmi és a mai viszonyokból, nemzetgazdasági és állami vonatkozásokból indulva ki, analytice, deductive fejti ki a jogi tételt s jobb, ha definícióval végzi, mint ha azon kezdi. A szóbeli tanításnak továbbá előnye az, hogy bizonyos »douce violence* utján a hallgatót a tanárral való gondolkozásra és munkálkodásra készteti. Gneist szerint a leghelyesebb akadémiai tanítás az, a mely lassan, analytice, a főtételek ismétlésével — lehetőleg néruely variánsok és árnyalatok felvétele mellett — halad. Ez a módszer készteti és képesiti a tanulót arra, hogy jegyezzen, vagyis a tanárral gondolkozzék és dolgozzék. Kénytelen feszülten figyelni, inert különben nem képes az előadást tömör kivonatban megfogalmazni. E módszernek azon haszna is lesz, hogy a tanuló begyakorolja magát a szóbeli előadás értelmes követésére, mire mint ügyvédnek és bírónak az életben nagy szüksége lesz. Az ily kép tartott és hallgatott előadások után a szünidő rendszerint elég lesz az ismétlésre; ekkor áll elő a főtárgyaknak tankönyvek segítségével való hasznos ellenőrzése. E repetició az utolsó félév végén, vizsga előtt, az összes tárgyakra nézve ismételhető. Gneist a német szellem és a német életmód egyik sajátsága gyanánt emeli ki, hogy minden ember a maga módja szerint tanul. E módszerek végtelen különbségeket mutatnak: tanulást, féltanulást, nemtanulást; e csoportokat röviden »harmaclok«-nak nevezi. Természetesen kárhoztatja a harmadik »harmad«-ot, mely az anyagot kényelmes tankönyvekből magolja. Az ily tanulók az akadémiai életnek csak socialis oldalát használják, tudományos oldalát nem ; fele részük megbukik. Belőlük kerül ki azon praktikusok törzse, kik a »szürke elmélet« nagy megvetöj s a tanároknak csak gyengéit és furcsaságait ismerik. A hivatás e kettős színezete a jogászok osztályának sajátsága. A jogászi kar két felekezetének egymástól való ezen elidegenedése Gneist szerint a társadalmi és állami viszonyok oly lánczolatán alapszik, mely összefüggésében még nem igen volt méltatva. A német jogászok nagyobbrészt a vagyonosabb, magasabb osztályokból kerülnek ki s magukkal hozzák e rétegeknek jó és rosz tulajdonságait. Az egyetemi élet fényűző oldalát főképen ők élik s főkép ők helyezik azt annak tudományos része fölé. Igaz, hogy a tanszabadsággal nem fér meg a rendőri vagy iskolai kényszer; de előfeltétele az is, hogy a tanuló felelni tartozik kötelességének elmulasztásáért. E felelősségrevonás közege a vizsgarend, melylyel az állainfelügyelet gyakoroltatik. Gneist azután kifejti, hogy Poroszországban épen a jogi szakmára nézve e felügyelet nem gyakoroltatik oly jól, mint a tudomány egyéb ágaiban ; ezt a porosz administratió történetéből meg is magy arázza. A főhiba a censorok személyében van. E teendőre csak az alkalmas, a ki néhány jogi szakmát teljesen bir s e mellett jelentékeny paedagogiai ismeretekkel is rendelkezik ; szükséges továbbá, hogy a vizsgáló biztos állása ne legyen ideiglenes, mellékfoglalkozás. E körülményekre vonatkozik reformjavaslatainak veleje. A vizsgára-bo:. sátás egységes elvek szerint volna szabályozandó s központi hivatalnál legyen kérelmezendő, mely arról is gondoskodnék, hogy egyes kerületek gyakornokokkal ne legyenak túlhalmozva. Különösen szükség volna egy állandó kollégiumra, mely néhány hivatásszerű vizsgálóbiztosból állana (körülbelől olyan volna, mint egy kis főtörvényszék : 2 elnök és legalább 6 tanácsos, a főtörvényszéki birák fizetésévelj. A vizsgát a szabályl zatban megjelölt összes tantárgyakra ki kellene terjeszteni s eredményét olyképen megállapítani, mint az érettségi bizonyítványban. A referendarius-vizsgának természete kettős: visszanyúl az egyetemi tanulmányokra és előre szem előtt tartja a szolgálatot. A német mivelődés rendszere századunkban szerves egészszé fejlődött, ! hogy a tudományos teljes vizsga ép ugy hozzátartozik az egyei temi tanfolyamhoz, mint az érettségi vizsga a gymnasiumhoz. Kívánatos továbbá, hogy egy csoportban csak négy jelölt vizsgáztassák ; hogy a vizsga két napig tartson (körülbelül a köz- és a | magánjogi tárgyak szerint felosztva) s hogy ha a jelölt óhajtja, az első és a második rész között hosszabb időköz lehessen. Sérelmek. * Pénzügyi bírósági jndicatura. Az utolsó parlamentben a kormány által dicsőített pénzügyi biróság iudicaturájának a világos jog ellenére, a fiscus részére per fas et nefas kedvező szellemét illusztrálja alábbi Ítélet, * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.