A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 26. szám - Egy esküdtszéki tárgyalás alkalmából

Hatodik évfolyam. 26. szám. Budapest, 1887. június 26. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. s/úi A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : Kiadóhivatal: Y. sas-nteii 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. ti Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. Bfcyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. egész évre fél » negyed » 6 frt — 8 » — 1 . 00 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM: Egy eskiidtszéki tárgyalás alkalmából. Irta: dr Illés Károly, aradi ügyvéd. — Rendes eljárású perben a peres fél köthet-e személyesen birói egyezséget. Irta . Onaciu Sándor, brassói kir. törvényszéki bíró. — A békés birtoklás jóhiszeműségének és jogszerűségének kérdése Kiigazítási é-. visszahelyezési perekben. Irta : B ö 1 ö n i László, bánffyhunyadi ügyvéd. — LIázasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. Irta: Sztehló Kornél, budapesti ügyvéd. — Ausztria és külföld (A jogi tanulmányok reformja Németországban ) — Sérelmek. (Jogsérelmek. Irta: dr. D e 11'A d a m i Rezső, budapesti ügyvéd, egyet, m.-tanár.) — Irodalom. (A magyar bűnvádi eljárás mai érvényében. Irta : dr. F a y e r László. Vargha Ferenc, b.-gyulai kir. alügyésztöl.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. \IKI.I í Ki.i/r : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »I5udapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás Jnlius hó 1-jétöl új előfizetést nyitunk. — Tisztelettel kérjük azon t. előfizetőinket, a kiknek előfizetésük jelen számmal lejárt, szíveskednének az előfizetést mielőbb meghosszabbítani, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Az előfizetés legalkalmasabban a jelen számhoz csatolt postautalványon történhetik. Lapunk előfizetési ára ; Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,,A JOG" kiadóhiuatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. X Egy esküdtszéki tárgyalás alkalmából. Irta: Dr. ILLÉS KÁROLY, aradi ügyvéd. I. Az aradi sajtóügyi büntető bíróság és esküdtszék előtt legközelebb egy tárgyalás folyt le, mely több érdekes kérdést bozott felszínre. Az 1883. év elején egy alvidéki községben önsegélyzőegylet alakult, melynek célja voit a tagoknak ,őO kros havi befizetésekkel tőkét gyűjteni s ugyanazok, valamint mások részére is olcsó kölcsönt nyújtani. Az alaptöke 30 frtos üzletrészekből állott s ezeket az intézetnek — az alapszabályok értelmében csak akkor szabad visszaváltania, ha tulajdonosuk meghal, csődbe jut, vagy önhibája nélkül elszegényedik s ez esetben is a befizetett tökéből csak rész fizatendő vissza, i/6 rósz pedig a tartalékalaphoz csatolandó. A szövetkezet már mintegy másfél évig állott fenn s ez alatt egy-egy üzletrészre mintegy 9 frt fizettetett be, midőn az igazgatóság egyik ülésén azon indokolással, hogy a szegényebbek közül többen nem képesek fizetni havi részleteiket, mintegy 250 drb üzletrész visszaváltása javasoltatott és pedig csupán 50 kr. levonásával, holott a befizetett töke 1/6 része ekkor már 1 frt .">»> krt képviselt. Az igazgatóság jelen volt tagjai, egy kádármester kivételével, elfogadták ezen javaslatot, de nemsokára kitűnt, hogy az intézkedés valódi oka iránt tévedésbe ejtettek, mert tényleg nem a szegényektől, hanem az igazgató néhány jómódú rokonától, kik az igazgatótanácsban szintén részt vettek, váltott be az intézet a jelzett módon közel 20»> drb üzletrészt és pedig még az 1881. üzletév letelte előtt. A felügyelő-bizottság erélyesen tiltakozott ezen eljárás ellen s az 1>>8">. évi közgyűléshez jelentést tett annak megsemmisítése iránt. A közgyűlésen 197 drb üzletrész törvényellenes visszaváltása eon.-.tatáltatott, de mivel ugyanekkor az igazgatónak egy másik rokona egy általa alakított consortium nevében ajánlatot tett ezen üzletrészek megvétele iránt: ebben mindenki megnyugodott s további intézkedés nem történt. I'edig csakhamar kisült, hogy ez ismét csak manőver volt, mert a consortium utólag oly feltételekhez kötötte ajánlatait, melyek teljesíthetők nem voltak. Az igazgatóság független elemei tehát, köztük az emiitett kádármester, újra szőnyegre hozták a dolgot s az igazgatót és rokonait, kik párthiveikkel az igazgatótanácsban uralkodtak, ezen és hasonló visszaélések miatt ismételve megtámadták, minek következménye az lett, hogy az igazgató őket ezentúl sem napibiztosokul ki nem irta, sem az igazgatótanács üléseibe meg nem hivta; továbbá, hogy a legközelebbi közgyűlésen, mely 1886. febr. havában tartatott meg, az igazgató és rokonainak korteskedései folytán az említett független elemek mindnyájan kihagyattak az újonan választott igazgatóság tagjai közül. l'gyanezen közgyűlésen helybenhagyta a többség a 197 üzletrész visszaváltását is s midőn a kádármester ez ellen fel akart szólalni, a többség és az elnök nem engedték öt szóhoz jutni. Ezen közgyűlés alkalmából egy hírlapi közlemény jelent meg a »Neue Temesvárer Zeitung« febr. 21-iki számában, méh ben egyebek közt az ellenzékeskedő kádármesterröl az mondatott, hogy felszólalása nem volt egyéb, mint az igazgató ellen irányzott aljas insultus, mire azután a kádármester is tollat ragadott s a <>Südung. Lloyd« egyik számában nevének aláírásával — egv fulmináns cikket közölt s abban az igazgató és rokonainak üzelmeit, különösen pedig a 197 üzletrész beváltására vonatkozó eljárást szédelgésnek (Schwindel) bélyegezte. Ezen cikk sértő tartalma miatt szerzője ellen két rendbeli panasz tétetett. Az egyiket az önsegélyző-egylet igazgatósága és felügyelő-bizottsága, a másikat az igazgatónak egyik rokona terjesztették elő s mindkét vád együttes tárgyalására április hó 4-ike volt kitűzve. Magánvádlók a tárgyaláson nem jelentek meg, hanem közös ügyvédük által képviseltették magukat s a tárgyalás ennek közbejöttével meg is kezdetett. Az esküdtszék megalakult, vádlott kihallgattatott s az incriminált cikk felolvastatott, a védő előterjesztette bizonyítékait, melyekkel a btk. 263 §-ának 5. pontja alapján az állított tények valódiságát akarta igazolni, a bíróság helyt adott a bizonyításnak s a tanuk kihallgatása után hozzáfogott a védő által beterjesztett okmányok felolvastatásához Ekkor egy meglepő dolog történt. A mint ugyanis felolvastattak a felügyelő-bizottság jegyzőkönyve és jelentése, melyek által az incriminált cikk leglényegesebb állításai hivatalos alakban bizonyítva lettek : a távollévő magánvádlók képviselője kijelenté, hogy erre nem volt elkészülve s hogy miután megbízói öt a valódi tényállás iránt roszul informálták, sőt tévedésbe ejtették, a képviseletet ezennel leteszi és eltávozik. A bíróság ezen nem várt fordulatra határozathozatal végett visszavonult s azután ö felsége, a király nevében egy határozat hirdetett ki, melyHel a kérdéses ügyben a további eljárást megszüntette s magánvádlókat a felmerült költségek viselésére kötelezte. Az első és legközvetlenebb kérdés, mely ezen tényállással szemben felmerült, az volt, hogy helyesen járt-e el az ügyvéd akkor, midőn távollévő ügyfeleit a megkezdett tárgyalás alatt cserben hagyta ? A válasz kedvező volt azok részéről, kik az ügyvéd eljárásában a nemes hevületet s azon jellemszilárdságot becsülték, hogy jobb meggyőződése ellenére percig sem akarta