A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.

A JOG. 213 szempontból tekintve — kcs/.ségesen megengedjük, de hogy ' mindazok, a kik lépten-nyomon a »lelet« név alatt elhírhedt százfejü sárkánynyal megvívni kénytelenek, e szabálytalanságot megbocsátani fogják, arról meg vagyunk győződve. Ily formán a kis munkát ugy a vizsgára készülő, valamint a gyakorló jogász egyaránt előnyösen használhatja. Beküldetett: 1887. évi törvények gyűjteménye; jegyzetekkel és magyarázatokkal, 1. füzet, I—XII. t.-c. Budapest, 1887. Lampel Róbert könyvkereskedése. (Wodianer Fülöp.) Kis 8°. Ára 40 kr. Vegyesek. A ni. kir. Curia sziineti tanácsai követki zőképen ala­kíttattak meg: Polgári tanács július hóban: Elnök : Daruváry Alajos, curiai tanácselnök. Bírák : Jamniczky Lipót, Pásztélyi [ános, Kaszay Zsigmond, Janicsek József; augusztus hóban: elnök: Vértesy Sándor, curiai tanácselnök. Birák: Szlo­boda Ferenc, Pásztélyi János, Kaszay Zsigmond, Németh Lajos. I! ü n t e t ö tanács július hóban : elnök : Szentgyörgyi Imre, curiai tanácselnök. Birák : Mattyasovszky Lipót, Sebestyén Mihály, Dáni Nándor, dr. Kelemen Mór, Milutinovics Szvetozár kir. curiai birák és Tutschner Ágoston, Sélley Sándor beosztott kir. táblai birák; augusztus hóban: elnök: Osztrovszky József curiai biró. Birák: Baló Mihály, Csillag Benő, Sümeghy István, Lacza József, Závody Albin, dr. Décsey Zsigmond curiai birák és Steer Ferenc beosztott kir. táblai biró. A német birodalmi törvényszék palotája. A birodalmi törvényszék palotájának építésére a birodalmi költségvetésben első részlet gyanánt 850,<)00 márka van engedélyezve. A költség­vetéshez mellékelt emlékirat szerint az épités C—7 évre van tervezve, a költség 6 millió márka. A tervekre pályázat volt hir­detve, melynek következtében 119 tervrajz érkezett be. A díja zott pályamunka szerint az épület központját a csarnok képezi, mely építészetileg az épület föhelyisége s gyakorlatilag váróterem lesz. Az épület főhomlokzatáról előcsarnok vezet oda; mellette, a főtengelyben, az alsó főemeleten vannak a büntető-tanácsok üléstermei, a felső főemeleten a keleti oldalon, a nagy ülésterem, a plénum ülései, az egyesült polgári- és büntető-tanácsok, vala­mint a birodalmi törvényszék elé tartozó felségsértési- és hütlen­ségi ügyekben tartandó főtárgyaiások számára ; a nyugati olda­li >n a polgári üléstermek vannak. A közönség használatára ren­delt többi helyiség, u. in. a főlépcső, az ügyvédek helyisége, a főlek szobái, az ügyvédekkel való értekezésre szolgáló szobák és a szolgák szobái, szintén közvetlenül a csarnok mentén vannak, ugy, hogy a közönség kizárólag ezen épületrészben fog tartóz­kodni, elzárathatván előtte valamennyi folyosó, hol a hivatalnokok szobái vannak. Az épületnek, lakásul különösen alkalmas déli homlokzati részén van az elnöki lakás, melyből csakis az elnök dolgozó szobája áll összeköttetésben a hivatalos helyiségekkel. Két nagy és négy kisebb udvar az épület belső részében levő helyiségeket is bőven ellátja világossággal és levegővel. Az épü­letnek föhelviségei az építészetileg legjelentékenyebb részen van­nak és külsőleg is jellemezvék. Az építményben mellőzve van minden túlzás ; az épület rendeltetésének és az abban ítélő leg­főbb törvényszék méltóságának megfelelő monumentális benyomás nagy arányokkal és a homlokzati részek hatalmas, komoly építé­szeti elrendezése által fog eléretni; az egész épületet hatalmas kupola fogja koronázni. Az épület helye nagyon előnyösen fek­szik, Lipcse azon részében, melyben, ha kiépül, oly nagyszámú, nagyszerű nyilvános épület lesz, a mennyivel a német birodalom más városa hason nagyságú területen alig fog bírni. A földmun­kát nemsokára megkezdik, hogy az még a folyó költségvetési évben befejezhető legyen. A férj joga a nejéhez érkezett levelek tekintetében. Parisban ez időtájt élénk vita tárgyát képezi azon kérdés, vájjon joga van-e a férjnek a nejéhez címzett leveleket ennek engedélye nélkül felbontani ? Egy párisi úgyvédértekezlet a kérdésre igenlő­leg felelt: a francia sajtóban azonban sokan nyilatkoztak e né­zettel ellenkező módon. Németországban ez ügyben két legfelsőbb törvényszék itéletileg döntött. A volt kir. szászországi főtörvény szék Drezdában egy 187-1. november ;>0-án kelt Ítéletében ki­mondta; -habár nem lehet a férjtől föltétlenül és minden körül­mények között megtagadni azon jogot, hogy a feleségéhez inté­zett leveleket önhatalmilag felbonthassa, sőt bizonyos előföltéte­lek mellett ily eljárás teljesen jogosukuak látszanék is, mégis akár fennáll a házassági kötelék teljes mértékben, akár beállt egy ideiglenes elválás — általánosságban ily jogosultság a férjet nem illeti. A jelenleg eldöntendő esetben, a ténykörülményekből kitünőleg jogosulatlanul bontotta fel a ferj felesége levelét; ez azonban még nem elegendő alap a birod. büntető törvény 299. §-ának alkalmazásba vételére: »ki lezárt levelet, vagy más lezárt okmányt, melynek tartalmát megtudni őt nem illeti, szán­dékosan és jogosulatlanul felbont, 300 márkáig terjedő pénz­büntetéssel, vagy három hóig terjedő fogházzal büntettetik," Sőt felmentendő vádlott, mivelhogy eljárása jogtalanságának tudata, a büntetendő öolus ellene be nem bizonyulta. Máskép döntött a volt kir. porosz ^törvényszék Í1858. október 21-én) oly esetben, midőn a férj felesége által egy katonatiszthez intézett levelet fel­bontott. A hivatkozott uiletben kimondatott, hogy vádlott mint férj, jogosult volt felesége sióban forgó levelét felbontani, hogv ez már a férjnek, mint háziurnaV jogaiból, de kivált a férjet fele­sége fölött illető különös férji falómból (Voigtschaft, manus) önként következik. Mig ama levél nuoi jutott címzett kezébe, addig vádlottat közvetlenül illeti férji jogainak gyakorlata, ennek folytán szabadságában állott nemcsak a levelet a postától rekla­málni és kezéhez való kiadását követelni, hantái ha más uton­módon jvitott ennek birtokába, megtartani és felbontani, hatóság­nak közreműködése (a levél hivatalos lefoglalása és felbontása) nem volt ehhez szükséges. A két német törvényszék dönvényei ennyiban foglalkoznak egymástól különböző) esetekkel, a me&y. nyiben a drezdai főtörvényszék itéletéuek egy a feleséghez cím­zett levél, mig a porosz főtörvényszék ítéletének egy a feleségtől máshoz címzett levél a férj általi felbontása szolgált per tárgyául. A porosz főtörvényszék ítélete szerint a férjet illeti azon jog is, hogy a feleségéhez címzett leveleket magához vehesse és fel bonthassa, mert ez a jogosultság a férjnek felesége fölötti külö­nös férji hatalmából (Voigtschaft) hasonlóképen következtethető. A német birodalmi törvényszék ez idáig ezen kérdéssel még nem foglalkozott. üirósáari kinevezések. Csiszér Károly kolozsvár-városi járás­birónak törvényszéki birói minőségben a kolozsvári törvényszékhez kért .tthe­lyeztetése jóváhagyatván, kineveztettek: ügyészszé: a mármaros­szigeti ügyészséghez : Igyártó Sándor ottani törvényszéki biró ; továbbá törvényszéki bírákká: a lugosí törvényszékhez : Jakabffy Titusz nagy-becskereki járásbirósági albiró és a mármaros-szigeti torvényszékhez : C z i p 1 e Zsigmond gyakorló ügyvéd ; végül járásbirákkú: a magyar-óvári járásbírósághoz : Lepossa Dániel ottani, a kolozsvár­városi járásbírósághoz : Mentő vich Gyula székely-keresztúri járásbiró­sági albirákat, a verseci járásbírósághoz pedig: Eördögh Virgil nagy­kikindai alügyész. Curiai és táblai értesítések. \ palin. Dr. K. L. A f. k. Nikolics L. — id. Tauli J. ügyben a T. részben érintetlenül hagyta az első bir. határozatát, rhh. — Ar.-Marótll. H. J. A f. k. Bartos J. — Marton J. és tsai ügyet a T. f. hó 14-én rend. — Baja. H Gy. A f. k. Goldstein H. — Weidinger B. ügyben a T. f. hó 10-én vu. a felebbezést. — Ad 7. Strausz S. — Fischer S. érlc. 23506/87 sz. a., n. e, eld. Orosz; ad 8. Hefner J. — Mukits A. és neje érk. 23509/87 sz. a., n. e, eld. Gottl ; ad 9. Tury T. — Gatti J. érk. 23508/87 sz. a., n. e., eld. Despinits ; ad 10. Neuhausz M. — Herdlein sz. Bencze J. érk. 25036/87 sz. a, n. e., eld. Külley ; ad 11. Schaffer A. — Kocsis I. és J. érk. 27243/87 sz. a., n. e., eld. Vavrik. A többiről jövő számban. — Dr. K. Gy. Osvakl Bartl és neje — özv. Osvald M.-né ügyel a C. 2620/87 sz. a. máj. 13-án hh. — Bánffi-Hunyad. B. L. A f.'k. Bárány J. — Vaisz A. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — H.-Csaba. Dr. K. S. A f. k. dr. Kerényi S. — Mucsi P. és tsa ügyet a T. mv. — Berettyó-Újfalu. K. L. A f. k. Katona A. és Deli J. — Kádár A. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Bűd.Szent -Mihály. F. I. K. Bodor A. — Dombrádi R. ügy érk. 26»39/87 sz. a., n. e , eld. Horváth D. — Cegléd. T. A. A f. k. Váradi és t. — Ludvig G. ügyet a T. f. hó 8-án mv. — Debrecen. Dr. 0. J. A f. k. Fejszés és t. — Papp L. ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — S. Gy. Kondor L -né — Kövesdy J. ügyet a T. f. hó 2-án hh. — Dr. K. S. A f. k. Drucker M. — Plassner & HochstJ.lt, , ügyet a T. f. hó 8-án mv., — Frommer A. H. — Rickl Z. J. ügyet f. hó 10 én hh., — Löwenberg J.-né — Vajda A. ügyet a T. f. hó 14-én hh., — Balázs A. és neje b. ügyet hh. — Ad 2!). Klein Béni b. ügyér a T. f. hó 1-én 13959/87 sz. a. f. hó 1-én hh. ; ad 30. Perecz Zsuzsanna b. ügyét a T. 10993/87 sz. a. ápr. 19-én hh.; ad 31. Weisz József b. ügye még nem jött fel a T.-hoz; ad 32. Adriai bizt. társ. — Faragó L. érk. 3407/87 ker. sz. a., n. e., eld. Medvigy ; ad 33. Adriai bizt. társ. — Bakai J. érk. 3580/87 ker. sz. a , n. c, eld. Zubriczky ; ad 31. Weisz Hermann b. ügye érk. 19608/87 sz. a., n. e., eld. Medveczky ; a C-án : ad 1. és 2. Mayetft'y K.-né — Mayetft'y K. ügy és Lövenfeld T. — Lövy J. ügy még nem jött fel a C.-hoz ; ad 3. Fülöp S.-né — Kovács J.-né ügyet a C. 988/87 sz. a. ápr. 28-án hh. A többiről jövő számban — Derecske. Sz. S. A f. k. Kiss S. — Ballá í. ügyet a T. f. hó 14-én fo. — Eger. T. A. A f. k. Lakó A. és tsai — Lakó K. ügyet a T. f. hó 11-én mv. — Dr. U. J. A f. k. Sebestyén V. és tsai — Schlauch L. ügyet a T. f. hó 14-én mv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom