A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.
A JOG. 213 szempontból tekintve — kcs/.ségesen megengedjük, de hogy ' mindazok, a kik lépten-nyomon a »lelet« név alatt elhírhedt százfejü sárkánynyal megvívni kénytelenek, e szabálytalanságot megbocsátani fogják, arról meg vagyunk győződve. Ily formán a kis munkát ugy a vizsgára készülő, valamint a gyakorló jogász egyaránt előnyösen használhatja. Beküldetett: 1887. évi törvények gyűjteménye; jegyzetekkel és magyarázatokkal, 1. füzet, I—XII. t.-c. Budapest, 1887. Lampel Róbert könyvkereskedése. (Wodianer Fülöp.) Kis 8°. Ára 40 kr. Vegyesek. A ni. kir. Curia sziineti tanácsai követki zőképen alakíttattak meg: Polgári tanács július hóban: Elnök : Daruváry Alajos, curiai tanácselnök. Bírák : Jamniczky Lipót, Pásztélyi [ános, Kaszay Zsigmond, Janicsek József; augusztus hóban: elnök: Vértesy Sándor, curiai tanácselnök. Birák: Szloboda Ferenc, Pásztélyi János, Kaszay Zsigmond, Németh Lajos. I! ü n t e t ö tanács július hóban : elnök : Szentgyörgyi Imre, curiai tanácselnök. Birák : Mattyasovszky Lipót, Sebestyén Mihály, Dáni Nándor, dr. Kelemen Mór, Milutinovics Szvetozár kir. curiai birák és Tutschner Ágoston, Sélley Sándor beosztott kir. táblai birák; augusztus hóban: elnök: Osztrovszky József curiai biró. Birák: Baló Mihály, Csillag Benő, Sümeghy István, Lacza József, Závody Albin, dr. Décsey Zsigmond curiai birák és Steer Ferenc beosztott kir. táblai biró. A német birodalmi törvényszék palotája. A birodalmi törvényszék palotájának építésére a birodalmi költségvetésben első részlet gyanánt 850,<)00 márka van engedélyezve. A költségvetéshez mellékelt emlékirat szerint az épités C—7 évre van tervezve, a költség 6 millió márka. A tervekre pályázat volt hirdetve, melynek következtében 119 tervrajz érkezett be. A díja zott pályamunka szerint az épület központját a csarnok képezi, mely építészetileg az épület föhelyisége s gyakorlatilag váróterem lesz. Az épület főhomlokzatáról előcsarnok vezet oda; mellette, a főtengelyben, az alsó főemeleten vannak a büntető-tanácsok üléstermei, a felső főemeleten a keleti oldalon, a nagy ülésterem, a plénum ülései, az egyesült polgári- és büntető-tanácsok, valamint a birodalmi törvényszék elé tartozó felségsértési- és hütlenségi ügyekben tartandó főtárgyaiások számára ; a nyugati oldali >n a polgári üléstermek vannak. A közönség használatára rendelt többi helyiség, u. in. a főlépcső, az ügyvédek helyisége, a főlek szobái, az ügyvédekkel való értekezésre szolgáló szobák és a szolgák szobái, szintén közvetlenül a csarnok mentén vannak, ugy, hogy a közönség kizárólag ezen épületrészben fog tartózkodni, elzárathatván előtte valamennyi folyosó, hol a hivatalnokok szobái vannak. Az épületnek, lakásul különösen alkalmas déli homlokzati részén van az elnöki lakás, melyből csakis az elnök dolgozó szobája áll összeköttetésben a hivatalos helyiségekkel. Két nagy és négy kisebb udvar az épület belső részében levő helyiségeket is bőven ellátja világossággal és levegővel. Az épületnek föhelviségei az építészetileg legjelentékenyebb részen vannak és külsőleg is jellemezvék. Az építményben mellőzve van minden túlzás ; az épület rendeltetésének és az abban ítélő legfőbb törvényszék méltóságának megfelelő monumentális benyomás nagy arányokkal és a homlokzati részek hatalmas, komoly építészeti elrendezése által fog eléretni; az egész épületet hatalmas kupola fogja koronázni. Az épület helye nagyon előnyösen fekszik, Lipcse azon részében, melyben, ha kiépül, oly nagyszámú, nagyszerű nyilvános épület lesz, a mennyivel a német birodalom más városa hason nagyságú területen alig fog bírni. A földmunkát nemsokára megkezdik, hogy az még a folyó költségvetési évben befejezhető legyen. A férj joga a nejéhez érkezett levelek tekintetében. Parisban ez időtájt élénk vita tárgyát képezi azon kérdés, vájjon joga van-e a férjnek a nejéhez címzett leveleket ennek engedélye nélkül felbontani ? Egy párisi úgyvédértekezlet a kérdésre igenlőleg felelt: a francia sajtóban azonban sokan nyilatkoztak e nézettel ellenkező módon. Németországban ez ügyben két legfelsőbb törvényszék itéletileg döntött. A volt kir. szászországi főtörvény szék Drezdában egy 187-1. november ;>0-án kelt Ítéletében kimondta; -habár nem lehet a férjtől föltétlenül és minden körülmények között megtagadni azon jogot, hogy a feleségéhez intézett leveleket önhatalmilag felbonthassa, sőt bizonyos előföltételek mellett ily eljárás teljesen jogosukuak látszanék is, mégis akár fennáll a házassági kötelék teljes mértékben, akár beállt egy ideiglenes elválás — általánosságban ily jogosultság a férjet nem illeti. A jelenleg eldöntendő esetben, a ténykörülményekből kitünőleg jogosulatlanul bontotta fel a ferj felesége levelét; ez azonban még nem elegendő alap a birod. büntető törvény 299. §-ának alkalmazásba vételére: »ki lezárt levelet, vagy más lezárt okmányt, melynek tartalmát megtudni őt nem illeti, szándékosan és jogosulatlanul felbont, 300 márkáig terjedő pénzbüntetéssel, vagy három hóig terjedő fogházzal büntettetik," Sőt felmentendő vádlott, mivelhogy eljárása jogtalanságának tudata, a büntetendő öolus ellene be nem bizonyulta. Máskép döntött a volt kir. porosz ^törvényszék Í1858. október 21-én) oly esetben, midőn a férj felesége által egy katonatiszthez intézett levelet felbontott. A hivatkozott uiletben kimondatott, hogy vádlott mint férj, jogosult volt felesége sióban forgó levelét felbontani, hogv ez már a férjnek, mint háziurnaV jogaiból, de kivált a férjet felesége fölött illető különös férji falómból (Voigtschaft, manus) önként következik. Mig ama levél nuoi jutott címzett kezébe, addig vádlottat közvetlenül illeti férji jogainak gyakorlata, ennek folytán szabadságában állott nemcsak a levelet a postától reklamálni és kezéhez való kiadását követelni, hantái ha más utonmódon jvitott ennek birtokába, megtartani és felbontani, hatóságnak közreműködése (a levél hivatalos lefoglalása és felbontása) nem volt ehhez szükséges. A két német törvényszék dönvényei ennyiban foglalkoznak egymástól különböző) esetekkel, a me&y. nyiben a drezdai főtörvényszék itéletéuek egy a feleséghez címzett levél, mig a porosz főtörvényszék ítéletének egy a feleségtől máshoz címzett levél a férj általi felbontása szolgált per tárgyául. A porosz főtörvényszék ítélete szerint a férjet illeti azon jog is, hogy a feleségéhez címzett leveleket magához vehesse és fel bonthassa, mert ez a jogosultság a férjnek felesége fölötti különös férji hatalmából (Voigtschaft) hasonlóképen következtethető. A német birodalmi törvényszék ez idáig ezen kérdéssel még nem foglalkozott. üirósáari kinevezések. Csiszér Károly kolozsvár-városi járásbirónak törvényszéki birói minőségben a kolozsvári törvényszékhez kért .tthelyeztetése jóváhagyatván, kineveztettek: ügyészszé: a mármarosszigeti ügyészséghez : Igyártó Sándor ottani törvényszéki biró ; továbbá törvényszéki bírákká: a lugosí törvényszékhez : Jakabffy Titusz nagy-becskereki járásbirósági albiró és a mármaros-szigeti torvényszékhez : C z i p 1 e Zsigmond gyakorló ügyvéd ; végül járásbirákkú: a magyar-óvári járásbírósághoz : Lepossa Dániel ottani, a kolozsvárvárosi járásbírósághoz : Mentő vich Gyula székely-keresztúri járásbirósági albirákat, a verseci járásbírósághoz pedig: Eördögh Virgil nagykikindai alügyész. Curiai és táblai értesítések. \ palin. Dr. K. L. A f. k. Nikolics L. — id. Tauli J. ügyben a T. részben érintetlenül hagyta az első bir. határozatát, rhh. — Ar.-Marótll. H. J. A f. k. Bartos J. — Marton J. és tsai ügyet a T. f. hó 14-én rend. — Baja. H Gy. A f. k. Goldstein H. — Weidinger B. ügyben a T. f. hó 10-én vu. a felebbezést. — Ad 7. Strausz S. — Fischer S. érlc. 23506/87 sz. a., n. e, eld. Orosz; ad 8. Hefner J. — Mukits A. és neje érk. 23509/87 sz. a., n. e, eld. Gottl ; ad 9. Tury T. — Gatti J. érk. 23508/87 sz. a., n. e., eld. Despinits ; ad 10. Neuhausz M. — Herdlein sz. Bencze J. érk. 25036/87 sz. a, n. e., eld. Külley ; ad 11. Schaffer A. — Kocsis I. és J. érk. 27243/87 sz. a., n. e., eld. Vavrik. A többiről jövő számban. — Dr. K. Gy. Osvakl Bartl és neje — özv. Osvald M.-né ügyel a C. 2620/87 sz. a. máj. 13-án hh. — Bánffi-Hunyad. B. L. A f.'k. Bárány J. — Vaisz A. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — H.-Csaba. Dr. K. S. A f. k. dr. Kerényi S. — Mucsi P. és tsa ügyet a T. mv. — Berettyó-Újfalu. K. L. A f. k. Katona A. és Deli J. — Kádár A. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Bűd.Szent -Mihály. F. I. K. Bodor A. — Dombrádi R. ügy érk. 26»39/87 sz. a., n. e , eld. Horváth D. — Cegléd. T. A. A f. k. Váradi és t. — Ludvig G. ügyet a T. f. hó 8-án mv. — Debrecen. Dr. 0. J. A f. k. Fejszés és t. — Papp L. ügyet a T. f. hó 13-án rhh., rmv. — S. Gy. Kondor L -né — Kövesdy J. ügyet a T. f. hó 2-án hh. — Dr. K. S. A f. k. Drucker M. — Plassner & HochstJ.lt, , ügyet a T. f. hó 8-án mv., — Frommer A. H. — Rickl Z. J. ügyet f. hó 10 én hh., — Löwenberg J.-né — Vajda A. ügyet a T. f. hó 14-én hh., — Balázs A. és neje b. ügyet hh. — Ad 2!). Klein Béni b. ügyér a T. f. hó 1-én 13959/87 sz. a. f. hó 1-én hh. ; ad 30. Perecz Zsuzsanna b. ügyét a T. 10993/87 sz. a. ápr. 19-én hh.; ad 31. Weisz József b. ügye még nem jött fel a T.-hoz; ad 32. Adriai bizt. társ. — Faragó L. érk. 3407/87 ker. sz. a., n. e., eld. Medvigy ; ad 33. Adriai bizt. társ. — Bakai J. érk. 3580/87 ker. sz. a , n. c, eld. Zubriczky ; ad 31. Weisz Hermann b. ügye érk. 19608/87 sz. a., n. e., eld. Medveczky ; a C-án : ad 1. és 2. Mayetft'y K.-né — Mayetft'y K. ügy és Lövenfeld T. — Lövy J. ügy még nem jött fel a C.-hoz ; ad 3. Fülöp S.-né — Kovács J.-né ügyet a C. 988/87 sz. a. ápr. 28-án hh. A többiről jövő számban — Derecske. Sz. S. A f. k. Kiss S. — Ballá í. ügyet a T. f. hó 14-én fo. — Eger. T. A. A f. k. Lakó A. és tsai — Lakó K. ügyet a T. f. hó 11-én mv. — Dr. U. J. A f. k. Sebestyén V. és tsai — Schlauch L. ügyet a T. f. hó 14-én mv.