A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.

A JOG. 27. §. A feleknek egymás iránti mindennemű vagyoni igényei — a zsidók házassági ügyeiben is — magában a válóperben adandók elő és az elválás kérdésével együttesen birálandó'fc cl. Egyébként a vagyoni igények megítélésére nézve a házassági vagyonjog szabályai irányadók. 28. §. A házasság tartama alatt nemzett gyermekek személyes vagyonjogi viszonyai, valamint örökösödési jogaik szülőikkel szemben a házasság felbontása által változást nem szenvednek. 29. §. A házasság tartama alatt nemzett gyermekek még akkor is törvényes születésüeknek vélelmeztetnek, ha a szülők egymástól különválva élnek, vagy a fogamzás idején különválva éltek. A születés törvényességének kérdése magában a válóperben meg nem oldható és az anya beismerése a gyermek születésének törvénytelenségét nem bizonyítja.1"' 30. §. Felperes tartozik a házasság tartama alatt született gyermekek születési okmányait becsatolni, illetve azt, hogy a házasságból egyátalában egy, vagy több gyermek nem született, az illetékes lelkész, illetve anyakönyvvezető bizonyítványával igazolni. Ha a nő a házasság tartama alatt több helyen lakott vagy tartózkodott, vagy ha a felek vallásukat változtatták, mindazon lelkészek, illetve anyakönyvvezetők bizonyítványa becsatolandó, a kiknél a netalán született gyermekek az anyakönyvbe bevezetendök lettek volna. 31. §. Azon kérdés, hogy melyik szülő tartsa magánál a gyermeket, szintén a válóperben hozandó Ítéletben döntendö el. Különben a kiskorú gyermekek hetedik életévük betöltéséig, a leányok pedig ezen életévük betöltése után is az anyánál hagyandók, ha csak a bíróság fontos okok miatt eltérő intézkedést nem tart szükségesnek. 32. §. Ha a gyermek az anyának Ítéltetik meg és az anya gyermektartásdíjat követel, ebben az apa vagyoni viszonyaihoz mérten elmarasztalandó. 33. §. Ha a szülők egyike vagy mindketten a gyermektartást magukra vállalták, akkor külön tartásdíj megállapítása nélkül csak általánosságban mondandó ki, hogy szükség esetére a másik szülőt is terheli a gyermektartási kötelezettség. Egyébként a szülök még akkor is, ha a gyermekek tartása iránt egyezségre léptek, az egyezségileg elvállalt kötelezettségek teljesítésére Ítéletig is kötelezendők. Alaki jog. 34. §. A polgári bíróságok előtt folyó válóperekben az 1868 : LIV és 1881. évi L1X. törvénycikk szabályai alkalmazandók a jelen szabályzatban foglalt eltérésekkel. / Birói hatáskör. 35. §. A birói hatáskör az ügyfelek vallásától lévén feltételezve, a polg. bíróság nem mondhat Ítéletet oly félre nézve, ki az Ítélethozatalt megelőzőleg róm. vagy görög katholikus, görög nem egyesült vagy unitárius vallásra áttért és ezen áttérését szabályszerííleg bejelentette. Ily esetben az ítélet csupán azon félre nézve hozatik meg, a mely vallásánál fogva a polgári bíróság hatalma alatt megmarad, ha pedig az áttérés folytán a polgári bíróság birói hatalma mindkét félre nézve megszűnt, a per végzésileg megszüntetendő, az irások pedig más bírósághoz át nem teendők. Kiterjed azonban a polg. bíróság hatásköre azon félre is, ki a válóper folyamán az e.-b. ítélet meghozatala előtt protestáns vallásra áttért.18 36. §. Ha az ágytól és asztaltól szentszékileg már elválasztott felek egyike az elválasztó Ítélet hozatala után, protestáns vallásra áttér és saját személyére nézve a házasság felbontását óhajtja, a házasság felbontására irányzott keresetet mindenekelőtt alperes bíróságánál tartozik beadni s csak miután ez elutasitólag határozott, tehető folyamatba az eljárás a polgári bíróságnál.17 //. Birói illetőség. 37. §. A polgári törvényszék elé tartozó válóperekben azon törvényszék illetékes, a melynek területén a házasfeleknek állandó és utolsó együttlakása volt. Az együttlakás a keresethez csatolandó helyhatósági bizonyítvány nyal igazolandó, ha csak ezt a férj foglalkozására való tekintet fölöslegessé nem teszi 38. §• Ha azonban magyar honos hitvestársával utoljára külföldön, vagy az ország azon részeiben lakott együtt, melyre w Curia 1883. évi 1,193, 1,266., 2,549., 6.484., 6,555., 6,558. sz. •» Kir. tábla 5,628/83., h. h. Curia 1,878/83., kir. tábla 20,710/83., h h Curia 4,142/83. " Cuiia 0,229/883. Semmitőszék 20,277/81., Curia 326/884., 7,926/83. j ezen szabályzat hatálya ki nem terjed, felperes a válópert azon ! törvényszék előtt indíthatja meg, a melynek területén a válóper i megindításakor lakik. 39. §. Vegyes házassági válóperekben az 1868. évi LIV. t.-c. i 36. §-a nem alkalmazandó és ezekben a protestáns fél azon törvényszéke illetékes, a melynek területén a protestáns fél a válóper megindításakor lakik.18 40. §. A birói illetőség elleni kifogás a per bármely stádiumában, rnég a felebbezésben is megtehető. III. A lelkész előtti békéltetés. 41. §. A válóperu-n addig érdemleges ítélet nem hozható, míg a felek azt, hogy az illetékes lelkész, vagy rabbi előtt a békéltetés három izben eredménytelenül megkísértetett, nem ' igazolják. 42. §. Vegyes házasságban élő Heknél a lelkészi békéltetés ugy felperes, valamint alperes lelkészénél «egkisérlendö és mindkét I fél lelkészének bizonyítványa becsatolandó, fii azonban alperes a I perben az elválást ellenzi és békülési szándékát Vifejezi, akkor az alperes lelkésze előtti békéltetés elmaradhat. Elegendő a felperes I lelkésze előtti békéltetés akkor is, ha alperes ismereti-jr, tartózkodásu és ezért a házasság felbontása hűtlen elhagyás alapján kéretik. 43. §. A lelkészi békéltetési kísérleteknek különböző időben, legalább 8—8 napi időközben kell megejtetniök és az, hogy mely napokra voltak a felek a lelkész elé idézve, a bizonyítványban naptár szerint kitüntetendő. 44. §. Ha alperes a lelkészi idézésre meg nem jelent, a lelkészi bizonyítványban az is tanúsítandó, hogy alperes a lelkészi békéltetésre szabályszerűleg megidéztetett és hogy a békéltetés az egyedül megjelent felperessel megkísértetett. Ily esetben a lelkészi békéltetés alperesre nézve is megejtettnek tekintendő. 45. §. Ha a lelkészi békéltetés az alapkereset beadását megelőzőleg szabályszerűen megkísértetett, nem szükséges a lelkészi békéltetést a perújitási kereset beadása előtt újból megkísérteni.1:1 Ausztria és külföld. Spanyolország. A spanyol jogtudomány központja Madrid. Es itt első sor ban az A c a d e m i a de j u r i s p r u d e n c i a y legislacion működése említendő, mely elméleti és gyakorlati tárgyak felett nyilvános ülésekben előadásokat és vitatkozásokat tart, pályázatokat rendez és a kormány felhívására véleményeket ad igazságügyi kérdésekben. Revista-ja 1875. április 1. óta jelenik meg. Egyik főcélja az összehasonlító jogtudomány mivelése. Kiadványaiból felemiitjük Esteban Collantes értekezését a sajtójogról, mely a fennálló spanyol büntető codex szigorú elítélésében és szabadelvű rendszer javaslatában kulminál (M emoria historica sobre la legislacion de la libériád de imprenta en Espana por D. Saturnino Estéban Miquel y Collantes. Madrid 1870.) Az 1873/74-ki cessio megnyitó ülésén (1875. nov. 15.) D. Cirilo Alvarez elnök — egy jó jogi alaptan szerzője (N o c iones fundamentales del derecho Burgos 1871.) — az államelméletekről s a socialis kérdésről érdekesen értekezett. »E1 remedio urge«, mondja helyesen »los barbaros no están á las puertas de Roma; están dentro«. (Az orvoslás sürgős, a barbárok nem Róma kapui előtt állnak; benn vannak.) A társadalmi tudomány s viszonya a bölcseleti iskolákhoz, az akaratszabadság alapproblémája a következő sessio elnöki megnyitójának tárgya (1874. nov. 26. Jósé Morén o Nieto-tól). A Revista de la Academia etc. mellett a madridi Revista generál de la legislacion y jurisprudencia, Revista de tribunales és a negyedévenkint megjelenő Reforma legislativa kiemelendők a szaklapok sorából. Nem tisztán jogi tartalommal a Revista de la Universitad de Madrid és a Revista mensual de filosofia, literatura y ciencias de Sevilla. A tudományirtó absolutistikus aerában — főleg I84ö-ig — az egyetemek igen sülyedtek, több meg is szűnt, igy az ősrégi h u e s c a-i, 1 e r i d a-i, míg az a 1 c a 1 a-i áttétetett Madridba s Universidad central nevet nyert. Az eg\etemi müvek sorából emiitjük D. Gumersindo de Azcarate madridi tanár összehasonlító jogtudományi cur18 Curia 1885. évi 6,913. sz. I 19 Curia 1884. 7,078. sz.