A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 1. szám - Az örökösödési osztály a közjegyző előtt. Az 1874: XXXV. törvénycikk 128. §-áról.

4 A J OG. hiánya, de a becsatolt polgári iratokból kitetsző ama súlyos körül­mény által is, mely szerint a megkárosított hitelezőjének a miatt lett adósa, hogy búzával bevetett két holdját szándékosan kon­kolylyal behintette, a btk. 386. §-ába ütköző s a 380 §. szerint minő­sülő csalás bűntettében mondatik ki bűnösnek s ezért 8 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik; egyebekben ugyanazon Ítélet felebbezett része indokolásán felül még azért is helyben­hagyatik, mert a közelgő végrehajtás, mint a btk. 386. §. ismérve már akkor is i'enforog, ha a hitelező lejárt követelését beperelte és nem kívántatik ahhoz a végrehajtásnak elrendelése, melyről a végrehajtást szenvedő az 1881. évi LX. t.-c. 21. íjához képest csak is a végrehajtás foganatosítására, tehát oly időben értesíttetik, midőn a btk. 38(5. §-ában meghatározott rosszhiszemű cselekmé­nyeket már el sem követhetné, s a melyről azt előzőleg a végre­hajtási eljárásról szóló törvény rendelkezései értelmében rend­szerint tudomással sem birván, már az előtt elkövetett hasonló rosszhiszemű cselekményének büntethetősége csupán ama, tudo­mása körén kivül eső s ennélfogva a btk. 82. §. szerint büntető­jogilag be sem számitható véletlenségtől tétetnék függővé, hogy az elkövetés idején a végrehajtás már kérelmeztetett vagy elren­deltetett legyen. A m. kir. Curia (1886. december 1. 3,727. sz:) Mindakét alsóbb biróság ítéleteinek megváltoztatásával Sz. Péter az ellene emelt vád alól felmentetik. Indokok: Tekintve, hogy a btk. 386. §-ában jelzett ható­sági végrehajtás csak birói marasztaló ítélet folytán következ­het be ; tekintve, hogy panaszló által a vádlott ellen indított polgári perben 1885. évi január 21-én hozatott az elsőbirósági marasz­taló Ítélet; vádlott pedig ezt megelőzőleg már 1884. évi december 24-én adta el ingatlan vagyonát, tehát oly időben, mikor az ellene folyamatban levő polgári keresetben hozandó Ítéletnek minőségé­től tudomása nem lehetett: vádlott cselekménye a btk. 386. §-ában körülirt csalás tény­álladékát nem képezvén, őt az ellene emelt vád alól fel kellett menteni. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság döntvénye. 31. szám. Ha 8oo frt értéket meg nem haladó peres ügyben felperes keresetében vagylagos kérelmet terjeszt eló's a vagylagos kérelem egyike szám szerint kifejezett pénzösszeg megítélésére vonatkozik és a midőn ily esetben a per-biróság, az illetéki szabályok <?2. $-ában elrendelt lelet felvétel mellőzésével a meghozott birói ítéletet illeték kiszabás végett közli a kiszabási hivatallal: van-e helye az illeték kiszabásnak a peres feleket képviselő ügyvédek terhére azon a czímen, hogy ezek az Ítéleti illetéknek bélyeg­jegyekben való lerovását az ítélet meghozatala előtt elmulasz­tották? (Az 1885. 6,692. ügyszámhoz.) Határozat: Ha a 800 frt értéket meg nem haladó peres ügyben, felperes keresetében vagylagos kérelmet terjeszt elő s a vagylagos kérelem egyike szám szerint kifejezett pénzösszeg megitélésére vonatkozik és a midőn ily esetben a perbíróság az illetéki szabályok 92. §-ában elrendelt leletfelvétel mellőzésével a meghozott birói Ítélet illeték­szabás végttt közli a kiszabási hivatallal! az illeték kiszabásnak a peres feleket képviselő ügyvédek terhére azon a címen, hogy ezek az Ítéleti illetéknek bélyegjegyekben való lerovását az ítélet meghozatala előtt elmulasztották, nincs helye. Indokok: Az illetéki díjjegyzék 48. tétele C. a—e) pontjai szerint a pertárgy értékétől járó állandó illetéknek, az ehhez a tételszámhoz tartozó 1. jegyzet 1. bekezdése értelmében, bélyegjegyekben való lerovásának, ennek a jegyzetnek 7. bekezdésében foglalt rendel­kezésre való tekintettel, csak akkor van helye, ha a pertárgy értéke határozottan kitéve van. Ebből következik, hogy oly peres ügyekben, melyeknek tárgya 800 frt értéket meg nem halad, a midőn felperes kerese­tében vagylagos kérelmet terjeszt elő, s e kérelem egyike szám szerint kifejezett készpénzösszeg megitélésére vonatkozik, a másik pedig nem, tehát a pertárgy értéke csak az egyik kérelem tekin­tetében van határozottan kitéve, illetve, ha a vagylagos kérelem oly természetű, hogy a pertárgy értéke a kereseti kérelemből az illetéki törvények és szabályok alapján fejlesztendő, az ítéleti illetéknek bélyegjegyekben való lerovása nem teljesíthető. Ez I esetben tehát az eljáró perbíróság a fennebb idézett díjtétel 1. jegyzetének 7. bekezdése értelmében köteles a jogerős Ítéletet I az illeték kiszabási hivatallal az illeték kivetése végett közölni. Midőn ily esetben az illetékkiszabási hivatal azt találja, hogy a pertárgy értéke az illetéki törvények és szabályok rendelkezései alapján a vagylagos kereseti kérelemnek csak az után a része után állapítandó meg, mely a szám szerint kifejezett készpénz­összegre vonatkozik és ehhez képest az ítéleti illeték az illetéki díj­jegyzék 48. tétel C. a—e) pontjaiban meghatározott összegben ve­tendő ki: ennek az illetéknek ez alkalomból azon a címen való kiro­vása, hogy az Ítéleti illetéknek bélyegjegyekben való lerovását a peres feleket képviselő ügyvédek az ítélet meghozatala előtt elmu­lasztották, alkalmazást nem nyerhet. Mert a midőn az eljáró perbíróság a mondott peres ügyek­ben arra a meggyőződésre jut, hogy az illetéki szabályok 92. §-ában elrendelt bélyeglelet felvételének helye nincsen, a pénzügyi kö­zegek az ítéleti illeték kiszabását csakis azon az alapon eszközöl­hetik, mely a pertárgyra nézve a bíróilag közölt Ítélettel meg van adva; tehát nem szabhatják ki az illetéket oly alapon, mintha bélyeglelct felvételének kellett volna történnie. Az illetéki szabályok 92. §-a szerint a perbíróságok az Íté­leti illetékek tekintetében az államkincstár követelési jogainak közvetítésére hivatvák, e feladatukat tehát a pénzügyi törvények keretén belül csakis ugy teljesíthetik, hogy arra nézve, vájjon az az egyes fenforgó esetekben bélyeglelet felvételének vagy pedig az illeték kiszabásának van-e helye, jogukban álljon az illető szabá­lyokat saját belátásuk szerint alkalmazni. Ehhez képest tehát az eljáró perbíróság határozza meg azt, hogy bélyeglelet vétessék fel, vagy pedig hogy a jogerős ítélet illetékszabás végett közöl­tessék. Ha a perbíróság az utóbbi módozatot találja a pénzügyi törvényeknek megfelelőnek, ezen az alapon a pénzügyi közegek az illetéket a peres felek képviselőinek terhére, bélyegrövidités cimén nem szabhatják ki, hanem kötelesek a kiszabást a peres terhére, az e tekintetében mérvadó törvényes rendelkezések szerint teljesíteni. Ez a felfogás az illetéki szabályok 6. §-ában foglalt rendelkezéssel ellenkezőnek nem tekinthető ; mert a fenneb­biekben kifejtettek szerint az eljáró perbíróság nem azt állapítja meg, hogy íizetendő-e a szóban lévő ítéleti illeték és minő mérv­ben, hanem csak azt a módozatot határozza meg, mely szerint a törvényes illeték lerovásának reá ruházott közvetítése teljesíttessék ; ennek a módozatnak meghatározása pedig épen az illetéki sza­bályok értelmében, a perbíróságot illeti meg. Ezekből az okokból ki kellett mondani: hogy ha 800 frt értéket meg nem haladó peres ügyben, • felperes keresetében vagylagos kérelmet terjeszt elő s a vagylagos kérelem egyike számszerint kifejezett pénzösszeg megitélésére vonatkozik és a midőn ily esetben a perbíróság az illetéki szabályok 92. §-ában elrendelt leletfelvétel mellőzésével, a meghozott birói Ítéletet illetékszabás végett közli a kiszabási hivatallal: az illetékkiszabás­nak a peres feleket képviselő ügyvédek terhére azon a címen, hogy ezek az Ítéleti illetéknek bélyegjegyekben való lerovását az Ítélet meghozatala előtt elmulasztották, nincsen helye. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1886. évi december hó 3-án tartott teljes tanácsüléséből. Hitele­síttetett a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1886. évi december hó 15-én tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Seidenfeld H. e., budapesti kir. tszék, bej. jan. 31, félsz. febr. 24., csb. Chira Elek, tmg. Svachulny Elek. — Weisz Ignác e., kaposvári tszék, bej. febr. 12, félsz. márc. 9., csb. dr. Karay Lajos, tmg. Krisanich József. — Lederer Adolf e., kaposvári tszék, bej. febr. 1., félsz. febr. 2(>, csb. Istvánffy József, tmg. dr. Obetkó Károly. — Vági Síimnél és testvére e., debreceni tszék, bej. febr. 21, félsz. febr. 28, csb. Nagy Károly, tmg. Balkányi Miklós. — Fodor István e., zilahi tszék, bej. febr. 26, félsz. márc. 14, csb. Maniu János, tmg. Bartha Iván. — Ungar Lipót e., budapesti keresk. és váltó tszék, bej. jan. 25, félsz, febr. 12., csb. Bubla Ferenc, Img. dr. Ullmann Pál. Pályázatok : A szombathelyi ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jan. 4- ig. — A székesfehérvári tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 5- ig. — A m.-szigeti tszéknél díjas joggyakornoki áll. jan. 5-ig. — A szabadkai tszéknél alj e g y z ö i áll. jan. 7-lg. — A verebélyi jrbságnál díjas joggyakornoki áll. jan. 14-ig. — A palánkai jrbságnál dijas joggyakornoki áll. jan. 21-ig. — Az aradi jrbságnál járásbirói áll. jan. 8-ig. — A pozsonyi és a szabadkai tszéknél kir. ügyészi áll. jan. 9-ig. — A belényesi jrbságnál járásbirói áll. jan. 11-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom