A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 24. szám - Házas ágjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 1. r.

A J bántalmazták, a btk. 332. §-ába ütköző magánlak megsértésével vétséget még el nem követtek ; miért is őket ezen vétség és törvényes következményeinek terhe alól felmenteni kellett. Figyelembe véve azonban, stb. (1886. évi 6,661., 1887. évi május 2(J.) A pactum reservati dominii joghatálya. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbirósági ítélet a per érdemére nézve megváltoztatik és felperes igénykeresetével feltétlenül elutasittatik. Indokok: Mert felperes maga beismeri, hogy a végrehajtást szenvedő Z. Mórnak a végrehajtási jegyzőkönyv 3l. és 32. tételszámai alatt ennek birtokában lefoglalt szikvizgépet és üvegeket a B. alatt csatolt okirat szerint el-, illetve átadta, mely tényleges átadás folytán végrehajtást szenvedő az ingók tulajdonát feltétlenül megszerezte, tekintet nélkül arra, hogy a vételárat le, vagy le nem fizette. Felperesnek azon állítása, hogy végrehajtást szenvedő a vételár teljes lefizetéséig, az igényelt ingókra csak használati, nem pedig tulajdonjogot szerzett, mint az adásvétel jogi természetével ellenkező, figyelembe nem jöhet, de a biztositási •végrehajtásnak Z. Zsigmond részére történt foganatosítása utáu, felperes részére elrendelt és foganatosíttatott zárlat, úgyszintén a későbbi keletű és felperes, úgy végrehajtást szenvedő közötti jogviszonyt szabályozó F. alatti Ítélet az előzőleg zálogjogot szerzett végrehajtóval szemben figyelembe s/.intén nem vehető. (1886. évi április 28., 51,682. sz. a.). A m. kir. Curia: A budapesti kir. ítélő tábla ítélete indokaiból helybenhagyatik. (1887. március 9. 6,022. sz. a.) Jíem képezi a személyes szabadság megsértésének vétségét, ha a rendőr az ügyészség megkeresésére, hogy egy bizonyos egyént -^berendeljen", az illetőt a rendörséghez előbb beidézi és azután i)t elkíséri az ügyészséghez. Hatósági „megidézés'' és „elövezetési" parancs között elvi különibség létezik, és azért ez utóbbi esak kivételesen és csak különös feltételek fenforgása mellett rendelhető el. Az egri kir. törvényszék (1886. ápril 3. 1,612. sz. a.): Hirsch Miksa által személyes szabadság megsértése miatt vádolt Urbán Károly előnyomozási ügyben következő végzést hozott : Ezen ügyben a további eljárás megszüntettetik. Ugyanis az itteni kir. ügyészség 1885. dec. 29-én azon megkeresést intézte Eger város rendőrkapitányi hivatalához, hogy H. Miksa egri lakost d. u. 3 órára a kir. ügyészséghez rendelje be. U. Károly rendőrhadnagy, ki ezen megkeresés foganatosításával megbízatott, H. Miksát — előadása szerint — 3/ií órára behivatta a rendőrkapitánysághoz s innen vele beszélgetve elment a kir. ügyészséghez, hol az irodában beszélgetve, bevárták, míg a kir. ügyész ugy fél óra múlva hivatalában megjelent s ekkor jelentette neki, hogy H. Miksa jelen van s igy H. Miksát se le nem tartóztatta, sem személyes szabadságától másként meg nem fosztotta, mely állításának ellenkezője mi bizonyítékkal sem igazoltatván, ellene a btk. 193. §-ába ütköző vétség meg. nem állapittathatik s igy a további eljárás megszüntetendő volt, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. szept. 22. 16,044. sz. a.): a kir. tszék megszüntetési végzése indokainál fogva helybenhagyatik. A Hl. kir. Curia (1887. május 15. 233. sz.) : Habár a törvény és törvényszerű eljárási gyakorlat szerint a hatósági megidézés és az elővezetési parancs között lényeges különbség létez; tekintve, hogy e különbségnél fogva nem tartható rae»•engedettnek, hogy akár az elrendelést, akár a foganatosítást illetőleg egyik a másikkal felcseréltessék, nevezetesen, hogy »elővezetés« rendeltessék vagy foganatosittassék, midőn ennek csakis kivételeseu és különös feltételekhez kötött esete nem forog fenn : a budapesti kir. itélö tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ha az ügyvéd a fél számára beérkezett pénzek visszafizetésére az illetékes törvényszék által marasztalva lett és ezen bíróság az iratokat további eljárás végett a kamara fegyelmi bíróságához áttenni rendelte, ez nincs jogosítva az iratokat a fenyítő törvényszékhez áttenni, még akkor sem, ha a visszatartott pénz panaszlott ügyvéd által időközben visszafizette nem lett. A székesfehérvári ügyvédi kamara (1887. márc. 6. 30. sz. a.) Sz. Pongrácz zirci ügyvéd ellen az összes iratok az O G. 1874 : XXXIV. t.-c. 98. §. alapján további eljárás végett az illetékes veszprémi kir. tszék tkv. osztályához áttétetni rendeltetnek. Indokok: Sz. Pongrácz ügyvéd a veszprémi kir. tszék 17. sz. a. kelt jogerős határozatával S. Jánosné javára 79 frt 89 kr. visszatartott pénzösszeg megfizetésében elmarasztaltatván, annak lefizetését nemcsak hogy nem igazolta, de VII. sz. a. uyiiatkozatában maga is elismeri, hogy ennek a mai napig eleget nem tett. Az előadottak szerint Sz. Pongrácz ügyvéd ellen azon jogos vélelem, hogy ő az 1874: XXXIV. t.-c. 48. §-a ellenére hivatása szerinti kötelességét azon bűnös célzatból szegte meg, hogy ez által magának illetékteleu hasznot szerezzen, ilyen tény pedig az idézett t.-c. 65. §-a értelmében hivatali bűntettet képezvén, az iratoknak a 98. §. alapján az illetékes fenyítő bírósághoz való áttétele volt elrendelendő. A m. kir. Curia (1887. május 21. 257. sz.): az első foly. fegy. bíróság fegyelmi határozata megváltoztattatott, a Sz. Pongrácz ügyvéd ellen fenforgó ügy a bűnfenyitő útra átteendőnek nem találtatik és az eljáró első fokú fegy. bíróság a fegyelmi eljárás megindítása iránt további szabályszerű eljárásra utasittatik. Mert panaszlott ügyvéd a veszprémi kir. tszéknek 1886. évi 17. sz. a. hozott jogerejü végzése szerint panaszos S. Jánosáé részére a panaszlott által behajtott pénzekből visszatartott 79 frt 89 kr. megfizetésére 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett köteleztetvén, a kir. tszék az 1874. évi XXXIV. t.-c. 48. §-a második bekezdésének megfelelőleg az iratokat az eljárás megindítás végett nem a büntető bírósághoz, hanem az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságához hivatalból áttette : ehez képest az a kérdés, hogy a panaszlott ellen büntető eljárás indittassék-e .J már bíróilag meg van haladva. Az ügyvédi kamara hozott határozatát önmaga hivatalból és a kamara ügyészének meghallgatása nélkül hatálytalanná tenni nincs jogosítva. A m. kir. Curia (1887. május 21. 282. sz. a.): A brassói ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata azon részében, melyben a brassói kir. törvényszék előtt V. Gyula ügyvéd ellen lefolytatott bűnfenyitő ügyiratot a kamara ügyészének indítványtétel végett kiadatni rendelte, mint nem felebbezett érintetlenül hagyatik. Ellenben a határozat azon részében, melyben nevezett ügyvéd ellen 1886. évi január 13-án 4. sz. a. hozott és jogerőre emelkedett határozatát hivatalból hatályon kívül helyezte, megsemmisíttetik. Mert az ügyvédi kamara hozott határozatát önmaga hivatalból és a kamara ügyészének meghallgatása nélkül hatálytalanná tenni jogositva nincs. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye. 36. szám. K'ötelezheto-e a peres eljárásban ügyvéd által képviselt fel, bélyegröyidités esetében, a felemelt bélyegilleték fizetésére akkor, ha ez a felemelt illeték, a bélyeg- és illetékszabályok 109. $-a értelmében, a fizetésre első sorban köteles ugyvédtíil be nem hajtható. (Az 1886. évi 5,423. számhoz.) Határozat : A peres eljárásbau ügyvéd által képviselt fél, bélyegrövidités esetében, a felemelt bélyegilleték fizetésére kötelezhető akkor, ha ez a felemelt illeték, a bélyeg- és illetékszabályok 109. S-a értelmében, a fizetésre első sorban köteles Ugyvédtíil be nem hajtható. Indokok: A bélyeg- és illetéki törvények és szabályok egyik sarkalatos elve az, hogy azok a személyek, kik a bélyeg vagy illeték lerovására egyetemleg köteleztetnek, bélyeg- vagv illetékröviditések eseteiben, úgy az egyszeres, mint a felemelt illetékre nézve egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartoznak, akár közvetlenül, akár közvetve idézték elő a rövidítést. Ez az elv, a feltett vitás kérdés tárgyára nézve, a következő törvényes rendelkezésekben találja kifejezését: Ugyanis a bélyeg- és illetéki törvények és szabályok 1868. évben kiadott hivatalos összeállításának 138. §-a 3-ik és 4-ik pontjában foglalt rendelkezés szerint a bélyeg- és jogilleték lerovásáért, valamint a bélyegjegyek szabályszerű felhasználásáért az ügyfeleken kívül, ezekkel egyetemleg kezeskednek mindazok, kik más nevében valamely bélyegköteles beadványt, felzet, másolatot,