A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 24. szám - Házas ágjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 1. r.

204 szerint — a börtön minimalis tartamára tekintettel, ezen büntetési nem a fogházat teljesen pótolja. Az első javaslat által contemplált fogház alkalmazandó lett volna bizonyos állam elleni bűncselekményeknél; a párviadalnál; valamint egynémely kihágásnál; tehát látni való, hogy a custodia honesta jellegével birt s nagyban és egészben a mi államfogházunknak felelt volna meg. A fegyház vagy életfogytig tartó, vagy időhöz kötött. Utóbbi esetben a maximum 12 év, a minimum 6 hónap. A börtön maximuma 4 év, minimuma 14 nap. Anyagi bűnhalmazat esetén azonban a fegyház lő ; a börtön 6 évre felemelhető. Azon esetekben pedig, melyekben rövid tartamú szabadságvesztés nem mutatkozik kielégítőnek; fegyház azonban túlszigoru lenne, jogában áll a bírónak a börtön maximumát a fegyház maximumáig felemelni; igy pl. a párviadal legsúlyosabb eseteiben. A javaslat megállapítja azon aráuyt is, melyben, tekintettel a büntetés intensivitására, a fegyház a börtönhöz áll ; ezen arány : •'! : 4; vagyis 9 hónap fegyház egyenlő 12 hónap tartamú börtönnel. A pénzbüntetés minimuma egy finn márka (körülbelül 40 kr.) maximuma 1,<>00 mark. A behajthatlan pénzbüntetés börtönre lesz átváltoztatandó; melynél 4 nap 20 márkát számit. Száz mark pénzbüntetésig minden öt mark egy nappal ér föl. Száz márkán felül minden tiz márk tesz ki egy napot. Mindazáltal az ig) átváltoztatott szabadság-büntetésnek 90 napot nem szabad meghaladnia. Mint mellékbüntetés imperative, vagy facultative a »polgári bizalom elvesztése« szerepel. A ki eze mellékbüntetéssel sujtatik, az a büntetés ideje alatt rossz hírben állónak tekintetik és nem részesül azon jogokban, melyek az állampolgári jogok gyakorlatában levőt megilletik. Ezen mellékbüntetés vagy időhöz kötött, vagy életfogytig tartó ; előbbi esetben annak minimuma egy év ; maximuma tiz év. Specialiter hivatalnok ellen alkalmazandó a viselt hivatal elvesztése. Ez vagy önállóan, vagy más büntetéssel egybekötve alkalmazandó. Ezenfelül a hivataltól való felfüggesztést is ismeri a javaslat, melynél; maximuma két év. »A büntetés végrehajtásáról szóló törvény-tervezet intézkedik a halál, szabadság és pénzbüntetés végrehajtásáról. A halálbüntetés zárt falak mögött hajtatik végre. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtása a progressiv rendszer szerint történik. Fegyházakban a kényszermunka vau contemplálva. A fegyencek három osztályba soroztatnak. Minden fegyenc a fegyházba történt felvételekor a »k é n y s z e rosztályba* vétetik; honnau bizonyos időn át tauusitott jómagaviselet után a második osztályba osztatik be. A kényszer-osztályban levők éjjel és nappal külön zárkákban örizendök, a fegyház-igazgató belátása szerint a szükséghez képest; mindazáltal a magánelzárás négy hónapot meg nem haladhat. Ua a fegyenc 18-ik évét még be nem töltötte volna, az igazgató belátására van bizva az, hogy magán-elzárásban meddig tartassék. Az ilyen ifjukorú fegyencet azonban a »kényszerosztálybau« levő más fegyenccel együvé zárni nem szabad. Egyébként az igazgató jogosult az orvossal egyetértőleg az ilyen ifjakat büntetésük kezdetén legfeljebb nyolc napon át munkanélküli m a g á n e 1 z á r á s b a n tartani. A második, vagyis a tanosztályban közös munkatermekben dolgoznak a fegyencek. Szünórák alatt és éjjelre azonban magánzárkákban helyeztetnek el. A harmadik osztályban levők éjjel-nappal közös fogságban vannak. A második és harmadik osztályban levők bizonyos munkajutalomban is részesülhetnek, de csak akkor, ha kifogástalan magaviseletet tanúsítnak. A börtönre ítélteknél is meg van a munka-kényszer; azonban a rab tetszése szerint választhatja a munkanemet, sőt az is meg van engedve, hogy a rabok saját számlájukra dolgozzanak, de csak akkor, ha oly munkanemet választanak, mely a börtönben is meg van honosítva. Ezen esetben is azonban a munkadíj 1 ,-ada a/, államot illeti. A börtönre Ítéltek két osztályba soroztatnak, hol ép ugy, mint a fegyháznál láttuk, a második osztályba csak azok léphetnék elő, kik bizonyos időn át jó magaviseletet tanúsítottak. Itt is áll azon szabály, hogy a rabság magánelzárással kezdődik s hogy az ifjukorú bűnösök az első osztálybeliektől elkülönítetten tartandók. Azok, kik a behajthatlan pénzbüntetés miatt elzáratnak, a mennyiben lehetséges, egész külön helyiségben őrizendők s a | többi raboktól elkülönitendök; ha pedig ez keresztül nem vihető, I akkor a második osztályban levő rabokkal együtt zárandók el. Végül felemlitendőnek tartom itt, hogy a tervezet a javitóintézeteket is kilátásba helyezi, melyek azonban külön szabályozás tárgyát fogják képezni. Vargha Ferenc, királyi altigy ész B.-Cyulán, Sérelmek. * Zugirászat a nagyszalontai kir. járásbíróság területén. Általános a panasz, hogy az ügyvédi működési kor hazánkban naponta minél szűkebb korlátok közé szorittatik. Ks ez ' igaz is! Van azonban a magyar ügyvédi kar működésének egy ! nagyobb átka s ez a »z u g i r á s z a t«. Ez ügyben nem akarok más vidékekről szólani, csak a ! nagyszalontai járás területéről. E járásbíróság területén — bátran elmondhatom — annyira virágzó állapotban van, hogy az ügyvédnél a peren kívüli ügy oly ritka, mint a lehér holló. A peren kívüli ügyeket kivétel nélkül majdnem mind a községi jegyző urak kezelik s e téren már annyira elbizakodottak, hogy a beadott ügydarabokat neincsa k hogy rendes szignaturájukkái látják el igy: »bcadjaN. N. jegyző*, hanem egyes esetekben még az ügy tárgyalásába is befolynak. Bátor vagyok azon kérdést intézni, helyes s törvényen alapuló joguk-e ez az illető uraknak ? S miután nézetem szerint, sem egyik, sem másik: bátor vagyok becses lapjukban nyíltan ezen visszaélésre a nagyméltóságú ra. kir. bel- és igazságügyi minister urak és az illetékes k ír. ü g y é s z ur becses figyelmét felhívni." VefUS Vegyesek. Adalékok az ügyvédi meghatalmazások értelmezéséhez. ! Azon általános kifejezésből, mikép a megbízott képviselő felhatalmaztad!; a megbízó jogait a sikkasztással gyanúsított ellen minden irányban érvényesíteni, nem következik, hogy az illetőt bűnvádi ^jton is felelősségre vonhassa, különösen akkor, midőn a raeghatalmazási okiratban a követelés behajtására vonatkozólag a polgári peres eljárás minden egyes intézkedései felsorolvák, a fenyitö eljárás megemlítése nélkül. Id. R. Alajos ellen fia ifj. R. .\lajos nevében, az anyai örökségre vonatkozó sikkasztás büntette miatt panasz emeltetett. A pécsi törvényszék a vizsgálatot és a további eljárást megszüntette. A k i r. tábla helybenhagyta köv. indokolással: Ugy panaszos meghatalmazottjának M. Ágostonnak vallomásából, valamint az ez által felmutatott meghatalmazásból kitűnik az, hogy ifj. R. Alajos M. Ágostont nem bízta meg azzal, hogy id. R. Alajos sé.rtett fél ellen fenyitö feljelentést tegyen sikkasztás miatt. M. Ágoston a vizsgálóbiró előtt e tekintetben tett vallomása szerint kijelenté, hogy az elsikkasztottnak állitolt pénzösszeg behajtása végett dr. K. ügyvéddel értekezvén, ez hozta indítványba a fenyítő eljárás megindítását; a M. Ágoston által felmutatott meghatalmazás pedig nem tartalmaz semmiféle adatot sem arra, hogy ifj. R. Alajos M. Ágostont azzal bizta volna meg, hogy az apja ellenében igényelt pénzösszeg elsikkasztása miatt a fenyitö eljárás tétessék folyamatba. Egyedül polgári uton érvényesítendő lépések soroltatnak fel az emiitett felhatalmazásban. Amaz általáuos kifejezésekből, hogy M. Ágoston felhatalmaztatik arra, hogy ifj. R. Alajos jogait minden irányban érvényesíthesse, nem vonható következtetés arra, hogy fenyitö eljárás utján is felelősségre vonhassa meghatalmazott M. Ágoston a/, id. K. Alajost; mert ilj. R. Alajos követelésének hehajtására hatalmaztatott fel a nevezett megbízott és mert a mellett, hogy a kérdéses felhatalmazásban a kérdéses követelés behajtására vonatkozó polgári peres eljárás tárgyát képező minden egyes intézkedések felsoroltatnak : addig a fenyítő eljárás megindítása mint jogorvoslat külön nem említtetik a kérdéses meghatalma* Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel léit nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, lia kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. A mi részünkről legmelegebben csatlakozunk az azon vidékbeli igaz! ságszolgáltatás és ottani kartársaink érdekében e jogos kérelemhez. Az ügyvédség lokális bajain segUeni annyit tesz, mint előkészíteni a talajt az I ügyvédség országos bajai orvoslásának. A szerkesztőség.