A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 23. szám - Utóhangok a "numerus clausus" kérdéséhez

A JO G. 197 Szilágy-Somlyón, Szatmári és Nagyváradon, jogi tanulmányait I'.udapesten végezte kitűnő sikerrel. Jogtudori oklevelet 1859. november 18-án, közügyvédi oklevelet 1861. aug. 17-én, váltóügyvédi oklevelet 1861. szeptember 10-én nyert. Mint gyakorló ügyvéd működését Nagyváradon 18Gl-ben kezdte meg. Részt vett a közügyekben ; liiliarmegyének előbb tiszteletbeli aliigyésze, majd tiszteletbeli főügyészévé neveztetett ki. Jegyzője volt a biharmegyei tankerületi iskolatanácsnak, a biharmegyei és nagyváradi központi bizottságnak, szakosztály-elnöke a nagyváradi ügyvédi egyletnek stb. Működött a jogi szakirodalom terén. A napi és szaklapokban irt cikkein kivül a magyar magánjogi törvénykönyv tervezetének dr. 1 loltmann Pál által készített átalános részére irt kritikai észrevételeket és ^Örökösödési jogunk törvényhozási szabályozásához« cím alatt akadémiai pályamunkát, mely dicséretet nyert. Országgyűlési képviselővé első ízben 1874. májusban Nagyváradon választatott meg s a következő két országgyűlésen is ezen választókerületet képviselte, a minek folytán ügyvédi irodáját l87G-ban Budapestre tette át. Az 1881 — 84-iki s az 1881—87-iki országgyűlésen Ugocsa megyének nagy-szőlösi választókerületét képviselte. Folyvást tagja és több ügyben előadója volt a képviselőház igazságügyi bizolt ságának ; ezenkivül több törvén)javaslatnak szerzője, melyek közül kiválóbbak a törvénykezési rendtartás módosításáról és a végrehajtási eljárásról szóló törvényeknek javaslatai, valamint az öröklési jogot tárgyazó törvényjavaslat. Tevékeny részt vett a jogászgyűléseken, hol fontos kérdésekben mint indítványozó, véleményező és előadó működött. Ezenkivül a jogászgyülés állandó bizottságának tagja s ismételve szakosztályi elnöke is volt. Tagja volt a budapesti ügyvédi kamara választmányának, valamint választmányi tagja a jogászegyletnek és a budapesti ügyvédi körnek. Tagja a főváros törvényhatósági bizottságának és a főváros' jogügyi bizottságának is. A soproni jogász-fiatalság körébén drJ Kovács István és dr. Gaár Vilmos, lapunk szorgalmas munkatársa kezdeményezése folytán jogász-egyesület jött létre, melynek célja a törvénykezés s a közigazgatás teréről vett gyakorlati j o geseteknek megvitatása, ez által az iskolában elsajátított elméleti képzettségnek tovább s gyakorlatias irányban való művelése, vagyis más szóval, az a törekvés, hogy a jogász-ifjúságot arra tanítsa, miszerint ne elégedjék meg az iskolában nyert jogi képzettséggel, hanem az életben is képezze tovább. A válóban fontos egylet célja tehát a jogi önképzés. Örömmel regisztráljuk e hírt, és hiszszük, hogv ily életrevaló egyesület létrejöttének tudomásra hozatala csak buzdító például fog szolgálni más városokban is a jogász-ifjúságnak hason törekvések kezdeményezésére, mit is — fiatal jogásznemzedékünk érdekében szivböl kívánunk. A soproni egylet elnökétől, dr. Gaár Vilmos úrtól azon értesítést nyertük különben, hogy a soproni egylet szivesen bocsátja alapszabályait rendelkezésre bármely hasoncélú alakulandó egyletnek. Teleszky István tiszteletére f. hó 2-án a terézvárosi casinó helyiségeiben bucsúestélyt rendezett a bpesti ügyvédi kör, melyben a bpesti ügyvédi kar számos tagja résztvett. Teleszkyt a kartársak egy küldöttsége kisértc a díszes terembe, hol lelkesült éljenzés fogadta. Szedenics János a kamara alelnöke, ki az elnök távollétében képviselte a kamarát, ékes szavakban tolmácsolta a kar érzelmét, U n g e r Alajos pedig ugyan ezt téve az ügyvédi kör részéről, mire Teleszky valóban megható módon mondott búcsút eddigi pályájának, melyhez legszebb emlékei fűzik, Ígérvén, hogy bár hivatása más lesz ezentúl, rokonszenve és együttértése az ügyvédséggel a régi marad. Még Darányi Ignác mondott szellemes fölköszöntőt az igazságügyministerre, mire azután megeredt a nem hivatalos fölköszöntők árja. A kedélyes lakoma csak késő éjjel ért véget. Igazságügyi budget Ausztriában az 1887. évre. Az osztrák birodalmi gyűlés pénzügyi bizottsága az 1887. évre az igazságügy céljaira 20.981,311 frtot irányzott elő, mely összegből 2.193,000 frt a börtönügynek van szánva. A központi vezetés igényel 187,000 frtot. Ebből az igazságügyminiszter huz 10,000 frt fizetést és 10,000 frt pótlékot, 2 osztályfőnök (Sectionschet) egyenkint 10,000 frt; 5 miniszteri tanácsos egyenkint 6,500 frt; 4 osztálytanácsos egyenkiüt 4,000 frt; 5 miniszteri titkár egyenkint 2,800 frtot, stb. A legfőbb j i t é 1 ö s z é k igényel 490,000 frtot, miből az elnök 10,000 frt fizetést és 10,000 frt pótlékot, a 2 alelnök egyenkint 8,000 frt fizetést és 5,000 frt pótlékot, :! tanácselnök mindegyike I 7,000 frt fizetést és 3,000 frt pótlékot; a főügyész 10,000 frtot húznak. Érdekes eredményekre jutunk, ha a mi budgetünket I ezzel egybehasonlitjuk. Alkalmilag tán még bővebben vissza fogunk e tárgyra térni. Pályadíj a m. kir. tud. egyetemi joghallgatók részére. Mint véd íj tapasztaltam, hogy az új büntető codex életbeléptetése óta és annak alapján a 333 — 336. §. alkalmazásával a lopás büntette oly szigorúan büntettetik, hogy sokszor falusi gazdák fiai, kik pajzánságból, dévajkodásból, zsebpénz hiánya miatt, hogy egy farsangi vagy egy nyári mulatságot, vagy egyébként egy jó napot csináljanak maguknak, egymás szüleit lopják meg és habár bűntelen előéletűek voltak is és a kár alig 20 frt értékű volt és a telt egyszerűen vétséget képezne, a minősítés által nem fogház, hanem börtönre és fegyházra lettek Ítélve. Miután a régi törvények és gyakorlat alapján az ily bűntényekért csekélyebb időtartamú elzárást szoktunk volt alkalmazni, sőt hajdan elég volt az ily esetekre a (esti fenyíték és az által ugy a kártevő, mint károsultra kielégitőleg lett absolválva az ügy, jelenleg sajnosán tapasztaljuk, hogy a fegyházak és börtönök nagy számát a lopás bűntette miatt hosszabb időre elitéltek töltik be, miért a törvényhozásnak társadalmi és erkölcsi szempontból oda kell törekedni, hogy a törvényt módosítsa, mely célból felteszem a következő kérdést: 1. Fejtessék ki, hogy a 333—33G. §., különösen az utolsó szakasz 2—1. pontjai alapjáni minősitett bűntettek és vétségek fegyház és börtön helyett nem lennének-e más, rövidebi) tartamú, de érzékenyebb büntetéssel büntethetők ? 2. Mutatlassék ki az igazságUgyniiniszteriuinnál meglevő és felhasználható statisztikai adatokkal, hogy az új codex életbelépte előtt a fegyházak és börtönök évenként lopás bűntette miatt elitélteket mily számmal fogadlak be és azok között mennyi volt bűntelen előéletű, mennyi visszaeső ? az új codex életbelépte után és annak alapján hasonló tényekért elitéltek mily számmal kárhoztatlak fegyházra vagy börtönre, külön a bűntelen előéletűek és a visszaesők kimutatásával? — tétessék összehasonlítás azon célból, hogy a fegyházak és börtönök túltömöttsége e féle bűntettekért, nem-e a codex túlszigorúsága miatt történik és nem-e háramlik abból ugy erkölcsi, mint pénzügyi tekintetben kár az államra és társadalomra nézve és mikép lennének a törvény hivatkozott szakaszai módositandók ? A pályadíj 1 db cs. kir. arany. Határidő : 1887. szept. 1. A pályamű jeligével ellátva alólirotthoz küldendő be. Budapest, 1887. május 25-én. Résű Ensel Sándor, budapesti ügyvéd. (IX. kerület, csillag-ulca, 8. szám.) .Illtalomlételek. A budapesti egyetem jogi karának jutalomlételei : 1. A színleges szerződések a jogtudomány és a hazai judicatura szempontjából. Jutalma a Pasquich-alapból 75 frt. 2. A jövedelmi adó elmélete és története. Jutalma a Pasquich-alapból 75 frt. 3. A társországok közjogi viszonya a magyar koronához, történeli kifejlődése és a jelen államjog szerint. Jutalma a Schwartner-alapból 180 frt. 4. Fejtessék ki <i csalás fogalma, adassanak elő annak fajai és állapittassék meg a csalás viszonya a hamisításhoz. Jutalma a Pasquich-alapból 75 frt. 5. Adassék elő a capilulare törvényhozás története, hatása a népjogokra és a reánk jutott capitulare-anyag kútfői ismertetése. Jutalma a Pasquich alaphói 75 frt. Az orvosi kar jutalomtételei közül, mint jogi érdekkel biró kérdések : írassanak le a bűnjelekként előforduló különböző nemű és állapotú vérfoltok vizsgálati módjai ; biráltassék ezek értéke az ember- és állalvér különbözeti isméjére, különös tekintettel a vérjegec-alakokra (szögmérésekkel) s vizsgáltassák önálló észleletek alapján néhány emberi és állati vérevö élösditől (bolha, poloska, kullancs) eredő vér- és szennyfoltoknak, mint ilyeneknek felismerési lehetősége és módja. Jutalma a Pasquich-alapból 50 frt. A tudományos akadémia jutalomtételei közül jogi érdekkel csakis a következő bir : Adassék elő a lengyel és a magyar közjog fejlődése, összehasonlítva és kölcsönhatásában, Nagy Lajostól a XVII. század végéig. Jutalma Czartoryszky herceg adományából 1,000 forint. Határnap 1889. szeptember 30. Bírósági kinevezések : A bpesti kir. táblához bírákká: Burián Pál pozsonyi, B o 1 g á r Emil szolnoki és Comanescu Sándor kolozsvári tszéki bírák; a verebélyi jbirósághoz járásbiróvá Nemlaha Gyula lévai albiró kineveztettek; J o ó b Frigyes zsombolyai jbiró tszéki bírói minőségben a rózsahegyi tszékhez, Kerekes Aurél miskolczi jbirósági albiró az ócsai jbirósághoz helyeztetett át. A m. kir. Curia ügyforgalma május hóban. Beérkezett: polgári 909. váltó stb. 104, úrbéri 13, büntető 1,080, fegyelmi 83, felszólalás orsz. képvis. vál. jogos, kérdésben 1, összesen: 2,190. Elintéztetett: polgári 764, váltó stb. 122, úrbéri 20, büntető 1,005, fegyelmi 81, összesen: 1,992. Hátralék van május végén: polgári 2,142, váltó stb. 1 úrbéri 25, büntető 3,490, fegyelmi 49, felszól, orsz. képv. vál. jogos, kérdésben 1, összesen 5,900. Curiai és táblai értesítések. AIsó-Kubin. Dr. M. F. A f. k. Ravlinszky M. és t. — Salzberger A. ügyet a T. máj. 26-án rhh., rmv. — Apafin. Dr. K. L. A f. k. Ullmann J. — Klemm F. ügyet a T. máj. 31-én rend. — Baja. Sz. J. Kasziba J. — Kasziba E. és V. egyik ügy 41321/86 sz. a. Klimkónál van, még elintézetlen; a másikat a T. 25788/86 sz. a. febr. 1-én rend. — í.illet. S. N. A f. k. özv. Adametz G. — szt.-huberti takptár ügyet a T. máj. 31-én hh. — Joszt — Joszt ügy (eld. Szabó János) még n. e. — lírt'zlióbáti va. 1!. J. A f. k. Müller H. — Owehinsz J. ügyet a T. máj. 24-én rhh., rmv. — lÜtd-SzOiit Millály. F. I. K. Bódor A.— Dombrádi K.