A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 21. szám - A hozomány bizonyítása

84 AJ mint rendőri közegnek, hatósági köréhez tartozik a büntetendő eselekményuyel terhelt egyén letartóztatása; figyelemmel továbbá arra, hogy a körjegyzőnek, mint hatósági közegnek jelentése alapján N. Bertalan szolgabíró előtt B. Mihály panaszló a btk. 262. § ába ütköző vétség elkövetésének erős gyanúja alatt állott, a midőn is ezen, a kir. törvényszék hatásköre alá eső vétség esetében a törvény az előzetes letartóztatását nem zárja ki; mindezeknél fogva panaszlott N. Bertalannak azon ténye, hogy B. Mihályt letartóztatta, törvényellenesnek nem tekinthető s igy a btk. 195. §-ban meghatározott vétség alkotó elemének hiányában N. Bertalan panaszlott ezen vétség elkövetésével sem terhelhető. Nem hárul továbbá N. Bertalan panaszlottra bűnvádi felelősség azon ténye miatt sem, hogy panaszlót elfogatása után csak is harmadnapra hallgatta ki s bocsátotta szabadon, mert június 12-én délután és ezt követő napon a képviselőválasztás iránt leendő intézkedések őt székhelyéről elszólították, ily hivatalos elfoglaltság kimutatása mellett tehát öt mulasztás nem terheli. Végre a vizsgálati iratoknál 5. sz. a. fekvő, a cseudőrséghez intézett 2,650/884. sz. felhivásból kitűnik, hogy panaszló bilincsbe veretését s Tergenyén keresztülkisértetését panaszlott szolgabíró nem rendelte el, igy ezen tények miatt N. Bertalan szolgabírót felelősség sem terheli, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. dec. 6. 36,897. sz. a.): Az eljáró kir. törvényszék megszünteti) végzése felhozott indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. Guria (1887. április 15. 823. sz.): Mindkét alsóbirósági végzésnek megváltoztatása mellett vádlott a személyes szabadság megsértésének a btk. 193. §-ába ütköző vétsége miatt vád alá helyeztetik és ennek kapcsában végtárgyalás tartására az elsőfokú biróság részéről határnap kitüzetni s arra vádlott, továbbá B. Mihály sértett s végre E. Mihály, D. János éji őr, Sz. András községi bíró, N. Árpád helyettes körjegyző és B. Mihály csendőrségi vezető, mint tanuk megidéztetni rendeltetnek; mert vádlott maga beismeri, mikép ő, mint járási szolgabíró, a v.-mikolai helyettes körjegyzőtől érkezett feljelentés folytán B. Mihály peresényi lakost azon okból, mivel az más egyénekkel az ő és a községi elöljárók személyét gyalázó dalt énekelt, a csendőrség által Szobra, a szolgabírói hivataltól bekisértetni rendelte ; nevezett egyén ennek folvtán B. Mihály csendőrvezetőnek s a vádlottnak e tekintetben egybehangzó vallomása szerint 1884. jun. 11-én letartóztatott, csak a következő nap délután szállíttatott be a szobi szolgabírói hivatalhoz és vádlott rendeletéből csak azon évi június 14-én tétetett szabadlábra; miután azonban a v.-mikolai kir. járásbíróságtól beszerzett ezen feljelentésre vonatkozó iratok azt tüntetik elő, hogy B. Mihály nem terheltetett sem hivatalból üldözendő, sem pedig másnemű oly büntetendő cselekménynyel, melynek fenforgása miatt az előzetes letartóztatásnak törvényesen helye lett volna; miután továbbá sem N. Árpád helyettes közjegyzőnek 1884. június 8-ról szóló, 1884. június 9. 2,650. sz. beérkezési nappal és számmal ellátott jelentésében, sem a B. Mihály és társai bekisértetése iránt a csendőrörsparancsnokhoz 1884. június 9-ről intézett utasításban, sem pedig a vizsgálati adatokban nem mutatkozik nyoma annak, hogy a B. Mihály személyének rögtöni letartóztatását, valamint büntetendő és a közrendre veszélyes cselekmény megelőzése szükségessé, avagy csak igazolhatóvá is tette volna személyének rögtöni letartóztatását; miután végre ezek szerint jelen esetben vádlottnak B. Mihály részéről panaszolt eljárásában a btk. 193. §-ban körülirt vétségnek elemei fenforogni látszanak: mindezeknélfogva az ügy ezen állásában ellene a vád alá helyezés elrendelendő volt. A bűnvádi eljárás csak oly egyén ellen folytatható, a ki ilmetehetségének teljes birtokában Tan és ha ez minden kétségen fölül áll. Hol ezen e öfeltétcl hiányzik, az egész eljárás meg semmisítendő. Az erzsébetvárosi kir. törvényszék (1885. szept. 26-án. 2,404. sz. a.): M. János (32 éves földművelő, feddhetlen előéletű, 14 hó óta — az I. bírósági Ítélet keltekor — vizsgálati fogságban levő) vádlott a mbtk. 334. g-a szerint minősülő lopás vétsé •i-ének és a mbtk. 227. §-a szerint minősülő hamis vád bűntettének vádja és következményei alól bpts. 288. §-a alapján felmentetik s azonnal szabadlábra helyeztetni rendeltetik. Indokok: A vádlott elmebeli állapotának megvizsgálása tárgyában előterjesztett felületes orvosi véleménytől eltekintve, a mai végtárgyalás rendén vádlottnak sajátságos beszédmodorából, kinézéséből és általában természetellenes magatartásából kétOG. ségtelenül kitűnt, hogy ő az elmebetegségnek kezdetleges állapotában van és hogy a mult évi július havában sem lehetett beszámitható elmebeli állapotban, azt igazolja azon körülmény, hogy elfogatása alkalmával a károsok és később a biróság előtt, olynemü álbeisraerést tett, a mely a vizsgálat által kiderített adatokkal merő ellentétben áll. Ily körülmények között tehát vádlottnak beismerését figyelembe venni nem is lehetett. De különben is vele szemben a lopás vétsége még távolról sem lett beigazolva, stb. Káros magánköveteléseinek érvényesithetése végett a polgári per útjára volt utasítandó (?!). A marosvásárhelyi kir. itélö tábla 1886. évi június 28. 2,071. sz. a.): Az elsőbirósági Ítélet helybenhagyatik. Indokok: Annak megállapítása, hogy vádlott lelki állapota oly mérvű zavartságban szenved-e, miszerint cselekményeinek büntetőjogi beszámítás alá eső következményei tudatával sem bir, különös szakértelmet feltételező vizsgálatot igényel; e szerint tehát csakis vádlottnak a végtárgyaláson észlelt modora és magaviselete, a nélkül, hogy a felmerülő kétség mellett vádlott elmebeli állapota iránt a szabályszerű szakértői vizsgálat a bpts 96. §. intézkedésére való tekintettel is megejtetett volna, nem képezhet támpontot vádlottnak a beszámithatóságot is kizáró'' zavart elmebeli állapotára való következtetéssel és pedig annál kevésbé, mert vádlott a vizsgálat rendén a törvényszéki orvos részéről megvizsgáltatván, ennek a vádlott lelki állapota iránt adott véleménye ezen következtetést nem támogatja. Hogy tehát vádlott zavart lelki állapota már cselekményei beszámítását kizárja, vádlott felmentésére a kir. itélö tábla alapul el nem fogadhatja. Ennek dacára azonban a felmentő Ítéletet helyben kellett hagyni. A lopás vádját illetőleg ugyanis vádlottat terhelőleg a vizsgálat adatai szerint csakis az merül fel, stb. A m. kir. Guria (1887. május 3., 6,447. sz): Tekintve, hogy az eljárt kir. törvényszék Ítéletének indokai szerint — vádlott elmetehetségét megzavartnak és a megfigyelő orvosnak arra vonatkozó véleményét felületesnek találta, mindazonáltal ezen — ekként elmetehetségét illetőleg még mindig kétes állapotúnak jelentkező egyénnel a bűnvádi eljárást a végtárgyalással együtt végig vezette ; tekintve, hogy bűnvádi eljárás csak oly egyénnel folytatható, a ki elmetebetségének teljes birtokában van ; tekintve, hogy ezen kiindulási szempontnak és alapföltételnek minden kételyen kivül állónak kell lennie ; tekintve, hogy a fennforgó körülmények között, vádlott lelki állapota iránt bővebb megfigyelés és felülvélemény által teljesen bizonyosság lett volna szerzendő ; tekintve, hogy ennek elmulasztása annak lehetőségét foglalván magában, hogy a bűnvádi eljárás egy elmebeteg egyénnel vitett keresztül s a mint ennek felmentése, ugy esetleg elitéltetésének lehetősége is — dacára elmebetegségének — bekövetkezhej tett volna ; tekintve, hogy ily eljárás magában is semmis ; de tekintve, hogy a kir. Curia az Erdélyben érvényben levő bpts 310. §-ában megjelölt esetekben, hozzá bármi uton érkezett határozatok felülvizsgálatánál a 303. §. szerint lévén köteles eljárni, ily esetekben az eljárást hivatalból tartozik megsemmisíteni: mindkét alsóbbfokú biróság Ítéletének megsemmisítésével, utasittatik az eljárt kir. törvényszék, hogy a bpts 95. §-a intézkedésének megfelelőleg rendelje el a vádlott elmebetegségének orvosi megfigyelését és ennek eredményéhez képest újabb határozatot hozzon. Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Tartner Károly e., n.-szebeni tszék, bej. jun. 26, felsr. jul. 15, csb. Jáhn József tmg. Harsányi Pap László. — Stcrn Benő e., nyíregyházi tszék, bej. jun. 15, félsz. jun. 20, csb. Kunfalfy István, tmg. Kálnay László. - Carl Frciind e., temesvári tszék bej. jun. 13, félsz, jun. 27, csb. Virter Antal, tmg dr. Keppich Henrik. — Hcrmaun Ferenc, e., bpesti ker. és váltó tszék, bej. jun. 25, félsz. jul. 26, csb. Wattay Dezső, tmg. Halász Ferenc. — (ioldstein Soma e., n.-váradi tszék, bej. jun. 18, félsz jul. 4 csb. Jelencsii; István, tmg. Szokoly Tamás. —• ,,>Iatll. May" e., nagy-kanizsai tszék, bej. jun. 20, félsz. jun. 2", csb. Xábráczky Lajos, tmg. dr. Bedő Béla. Pályázatok : A budapesti kir. keiesk. és váltótörvényszéknél díjas j o g g y a k o r n o k i áll. május 2 i-ig. — Szepesófalvi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 26-ig. — Nagy-kanizsai tvszék és jbiróságnál egy-egy díjas joggyakornoki áll. május 27-ig. — B.-gyu!ai tszéknél díjas joggyakornoki áll. május 27-ig. — Szegedi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. május 29-ig.— Nagy-kikindai tszéknél H-od oszt. jegyzői áll. május 31-ig. — Besztercebányai tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 2-ig. — Brassói jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 2-ig. Nyomatott a Pesti konyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.)