A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 21. szám - A hozomány bizonyítása

82 A JOG. sének jogossága ítélet által megállapított és e perben meg nem elöntött tényekkel igazoltatván, a gazdagodási kereset jogi alapja, vagyis a kielégítés jogellenessége és az ok nélküli gazdagodás bizonyítottnak nem tekintethetett, f 1887. évi márczius hó 23-án 0,373/86. sz.) A zárgondnoki dijak megállapítására a végrehajtást foganatosító bíróság illetékes. (Illetőségi összeütközés.) A ni. kir. Guria (1887. április 19. 375. sz.) : Sz. Ferencnek K. Henrik ellen folytatott végrehajtási ügyében a szegedi kir. tszék és a t.-kanizsai kir. járásb. között a zárgondnoki díjak megállapítása tekintetében fenibrgó illetőségi összeütközés elintézéséül értesíttetik a kir. járásbíróság, hogy miután az 1881. évi LX. t.-c. 253. §. második bekezdése szerint a zárgondnoki költségek és díjak az ezen szakaszban megjelölt esetekben a végrehajtás foganatosítására illetékes bíróság, illetőleg a hagyatéki bíróság által állapittatnak meg : a m. kir. Curia az ezen végrehajtási ügyben felmerült zárgondnoki díjak megállapítására nézve a t.-kanizsai kir. járásbíróságot mondotta ki illetékesnek, stb. Az apa jogérvényes ítélettel három gyermekének tartására nem egyenként bizonyos meghatározott összegnek, hanem általában a gyermekek nagykornságáig évi '200 frt fizetésére egy összegben köteleztetvén, ezen összeget addig, inig mindhárom gyermeke nagykorúságát el nem éri, fizetni tartozik : tehát jóllehet a felek, t. i. a tartásra kötelezett atya s a végrehajtást kérő anya előadásai szerint egyik leányok (a 8 gyermek egyike) férjhez ment, mégis a végrehajtás a jogérvényesen megítélt kétszáz forint tartásra nézve helyesen rendeltetett cl. (A m. kir. Curia 1887. május hó 5-én, 2,694. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Midőn a vevő a felajánlott árú átvételét és a vételár megfizetését határozottan megtagadja, az eladó a vételár megfizetését keresettel követelheti és bevárhatja, ha vájjon a vevő az árú átvételére ajánlkozni és annak szállítását kívánni fogja. Ha a vevő az eladóval való hosszabb üzleti összeköttetése folyamán egy bizonyos meghatározott gözmalmi lisztet vásárolt és valamely újabbi rendeléskor határozottan nem is jelölte meg ezt az illető gőzmalmot, ngy értendő mégis, mintha a venni szokott gözmalmi lisztre történt a rendelés. (Ker. t. 335. §.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék (1886. június 30. 16.974. sz.) Dr. Loschitz Lajos ügyvéd által képviselt P. és F. cég felperesnek, dr. YYittmann Mór ügyvéd által képviselt U. Jónás és fia cég alperes ellen 1,019 frt 20 kr. és jár. iránti perében következőleg ítélt: Alperes köteles felperesnek az utóbbi által egyidejűleg vagy előbb átadandó 10,200 kilo 8V2 sz. lisztnek kiszolgáltatása, vagv alperesnek feltétlen rendelkezésére juttatása mellett a leszállított 979 frt 20 kr. kereseti tőkét megfizetni, stb. Indokok: A felek egybehangzó előadása szerint a kereseti 979 frt 20 kr. egy vasúti kocsi rakomány (vaggon) lisztnek vételárát képezi. Alperes a keresetileg követelt ezen vételárnak megfizetésére azért sem tartja magát kötelezettnek, mert a vételi szerződés létre nem jött és ha létrejött volna is, mert a liszt alperesnek még átadva nem lett és végre mert megállapodás szerint a vételár megfizetésére felperes alperesnek egyszer és mindenkorra 8 napi hitelt engedett. Felperes által C. és D. a. csatolt és alperestől származó ajánlat szerint alperes felperest két vaggon lisztnek, per júliusaugusztus való elküldésére hivta fel, az árt 9 frt 60 krban szabván meg és feltételül kötvén ki, hogy keserű és kevert ne legyen! Ezen ajánlatot felperes a 2. sz. a. becsatolt elfogadási nyilatkozat szerint elfogadta; a felek tehát a vétel tárgyára és az árra nézve megegyezvén, a keresk. törv. 336. §. értelmében a 2. sz. a. elfogadási nyilatkozatnak 1885. július 6-án történt elküldésekor. Alperes védekezése szerint ugyan a 2. sz. a. elfogadási nyilatkozat nem tekinthető feltétlennek, mert felperes ezen nyilatkozatához egy alperes által aláírandó kötlevél volt csatolva, a melvben per esetére a budapesti tözsdebiróság illetősége volt kikötve és mert ő ajánlatát »Gizella« gözmalmi lisztre tette, felperes pedig a 2. sz. a. elfogadási nyilatkozathoz csatolt factura szerint »Haggenmacher«-féle lisztet küldőit. Azonban alperes ezen védekezése nem bir alappal, mert eltekintve attól, hogy a kőtlevélnek aláírás végetti elküldésével felperes nem célzott mást, mint a már létrejött szerződésből kifolyólag felperest amúgy is terhelő kötelezettségnek írásban leendő elismerését, ezen kötlevél az ügyletre vonatkozó feltételt nem is képezett, mert ehez sem az ügylet létrejötte vagy megszűnte, vagy egyéb módosulása kötve nem volt, sőt felperes a 10. sz. a. csatolt levél szerint alperest értesítette is, hogy a kötlevélnek aláírás nélküli visszaküldése alperest a vásárolt liszt átvételének kötelezettsége alól fel nem menti. Azon körülmény pedig, hogy a kötlevélben a tözsdebiróság illetősége volt kikötve, nem a vételi ügylet lényegére, hanem már érvényesen létrejött szerződés be nem tartása esetében igénybe veendő birói eljárásra vonatkozó ajánlat. De különben is alperes nem ezen okból, hanem az E. a. csatolt levele szerint az átvételt azért tagadta meg, mert a factura szerint nem »Gizella«, hanem »Haggenmacher«-féle lisztet szállított felperes. Továbbá nem fogadható el alperes azon érvelése sem, hogy mert ö felperestől mindig »Gizella«-féle lisztet vásárolt és mert felperes különféle ajánlataiban mindig a Gizella malomra hivatkozva kinált lisztet, a C., D. a. ajánlata sem vonatkozhatott más lisztre és igy felperes nem lehet jogosítva Haggenmacher-féle lisztet szállítani, vagyis ez által az ajánlatot nem ugy fogadta el, a mint alperes azt megtette, mert a C, D. a. ajánlatban egyáltalán nincsen szó arról, hogy minő lisztre tesz alperes ajánlatot, ily esetben pedig a keresk. törv. 32. §. értelmében, miután az árú faja és minősége iránti közelebbi meghatározás ajánlat alapján létrejött, szerződésben nem foglaltatott, leiperes csupán középfajú és minőségű árút tartozik szolgáltatni, e tekintetben pedig alperes nem tett kifogást. A. alperes által 3. sz. a. becsatolt levél szerint különben alperes állítása meg is van cáfolva, mert a levél szerint felperes a legtöbb hudapesli malmok támogatására hivatkozással hívja fel alperest vételi ajánlatok tételére. Alperes azon további kifogása, hogy a liszt átadva nem lett és ő csak az átadástól számítandó 8 nap múlva tartozik fizetni, szintén nem vétethetett figyelembe, mert nem felpereát terheli a késedelem az átadásban, hanem alperest az átvételben és mert alperes a lisztet 1885. augusztus hóban átvenni tartozott és mert felperes ezen lisztnek átvételére alperest fel is hivta és 14. sz. és N. a. levelek szerint rendelkezésére is tartotta, vagyis a maga részéről a szerződésnek megfelelni igyekezett, kétségtelen, hogy az átadni kívánt lisztnek vételára nem az alperes által meghiúsított átadás tényleges foganatosításától, hanem augusztus utolsó napjától, mint az átvételre szerződésileg kitűzött határidőtől számítandó 8 nap alatt volt esedékes. Alperes tehát a leszállított kereseti összegnek megfizetésére, azonban felperes ajánlatához képest és a vétel tárgyának legalább egyidejüleges átadása vagy rendelkezése alá juttatásától feltételezetten kötelezni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. évi dec. 6. 5,496. sz. a.): Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, felperes keresetével elutasittatik, stb. Mert a C. és D. a. megrendelő levelekben intézkedés arra nézve, hogy minő malomból előállított 81/2 számú liszt legyen a megrendelt árú, nem foglaltatván és szerződési főfeltételüí csak az köttetvén ki, hogy a liszt keserű és kevert ne legyen, felperes a budapesti malmok bármelyikéből előállított 8V2 sz. lisztet küldhetett és nem tartozott kizárólag a Gizella-malomból származott lisztet még akkor sem küldeni, ha alperesnek azon előterjesztése, miszerint felperessel kötött ügyletek mindig Gizella malombeli lisztre vonatkoztak, való lenne is, mivel épen az által, hogy alperes szerződési feltételül a nevezett malombeli minőséget is ki nem kötötte, hanem csak azt, hogy a liszt keserű és kevert ne legven, a megrendelés lisztre és pedig 8l/2 sz. lisztre, mint árútárgvra, általában volt értendő, e szerint bizonyos, hogy felek a vétel tárgyára és az árúra nézve megegyeztek és hogy ehez képest a keresk. törv. 336. g-a értelmében' a vétel megkötöttnek tekinteudő. Ennek dacára felperes keresetével elutasítandó volt: mert a ker. törv. 335. §-a szerint két oldalú szerződésnél az, íi ellen a teljesítés kövcteltetik, erre csak az esetben kötelezhető, ha a másik fél saját részéről a szerződést teljesítette, illetőleg kész a teljesítésre, jelen esetben nem vitás, hogv a vételügvlet teljesedésbe felek között akkép szokott menni, hogy felperes az árút Kassára alperesnek elküldeni tartozott és alperes a vételárt az árú átvételétől számitott 8 nap alatt volt köteles megfizetni. Felperesnek ezek szerint, hogy maga részéről a szerződés teljesítettnek tekintessék és hogy alperestől vételárt követelhessen,