A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 21. szám - A hozomány bizonyítása

178 A JOG. Ha a törvény 7b. §-ában íelállitja az öntudatlan állapotot, mint beszámítást kizáró körülményt, joggal megkívánhatjuk, hogy az öntudatlan állapotnak necsak egyes fajait fogadja el a biró beszámítást kizáró ok gyanánt, hanem minden oly állapotot, legyen annak oka bármi, a hol az öntudat hiánya megállapítható. Miért részesítsük kedvezményben pl. a morál insauityt, vagy az eskóros elmezavart, szemben az alkoholizmussal. Ha akár egyik, akár másik bajban sínylődő jogsértő cselekményt követ el, ugy itt, mint ott hiányzik a bűntett intentionalis eleme, a dolus vagy culpa s igy a cselekményt büntetőjogilag beszámítani lehetetlen. Ez tény,, egy puszta következménye előzetes empirikus vizsgálódásnak. Ámde az a kérdés a büntető eljárás szempontjából, hogy ezen következtetés levonására ki jogosult, a biró-e vagy a szakértő í Semmi esetben nem a biró. Nem pedig azért, mert a következtetés oly mozzanatok, oly psychonosologiai megfigyelésekből vonatik le, melyek szakszerű megvizsgálása kívül fekszik a bírói judicium keretén. E téren a biró annyit tehet legföljebb, hogy a szakértőt objectiv bizonyítékokkal látja el, melynek alapján ez véleményt mond, de mindig előzetes megfigyelése utána vádlott testi és szellemi élete megvizsgálás á n a k. így a biró által egybegyűjtött anyagból megtudja a szakértő, hogy mit és mennyit ivott vádlott; ezen objectiv adatok után megvizsgálja azt pathologiai szempontból s ha igy nyerjük az elmebeli állapotról szóló véleményt, akkor megnyugtatva leszünk, hogy Íteletünk — az emberi bizonyosság elvei szerint — igazságos lesz. Altalános eszmék, elvont axiómák sohasem alkalmasak arra, hogy deductiv módon állapítsuk meg azok segélyével azt, hogy az adott esetben a vádlott birt-e beszámítási képességgel vagy sem. »In letzterer Beziehung kann — mondja találóan l a s per Lajos idevonatkozó művében (Practisches Handliuch der gcrichtlichen Medizin. I. l!d. 529 1.) — was allbekannt und keiner Ausführung bedürftig, wcder die Art (der Alkoholgehalt) des genossenen Getránks, noch dessen Meuge entscheiden, weil Lebensweise, Cl e w o h n h e i t, k ö r p e r 1 i c he C o n s t i t ution usw. die allergrössten Verse hiedenheiten der Wirkung bedingen. Es bleibt nichts übrig, als jeden cinz e 1 n e n Fali als concreten a u f z u f a s s e n, und dieses unser, durch die ganze forensische Psyehologie durchgehendcs und festgehaltcnes Prineip des Individualisirens des Einzelfalles behauptet wohl, aus den angeführten Glünden, unbcstreilbarer nirgends so sehr seine Richtigkeit, als gerade beim Kausche.« Kétségtelen tehát, hogy ha igazságos Ítéletet akarunk hozid, okvetlenül szükséges a szakértőhöz folyamodni nyomósabb és aggályosabb esetekben; mert e nélkül gyakran megeshetik, hogy fegyházba küldetnek azok, a kik pedig a tébolydában lennének elhelyezendők. Azonban ez egymagában nem elég; ma már, midőn a törvényszéki orvostan annyira kifejlődött, midőn elismert igazság az hogy a beszámítás kérdésében Ítéletet az nem hozhat, a ki törvényszéki elmekórtaunal nem ismerős, önkényt fölmerül annak szüksége, hogy a törvényszéki orvostan az egyetemekéi) és akadémiákon ép oly kötelező s vizsgálat tárgyát képező stúdiummá tétessék, mint a büntetőjog, melylyel elválaszthatta n szoros összefüggésben áll. A törvényszéki orvostan mostani rendszerünkben csak fattyúhajtás, nincs azon fokon, melyen lenni kellene; nem ismertelik el létjogosultsága s nélkülözhetlen volta Mindezen pedig égető szükség segiteni, mert büntető jogunk mindaddig nem lesz practicus tudomány, mig csak a physiologiával és psychonosologiával egybe nem forrasztjuk. »Mig a jogtudósok nem tudják, hogy rendellenes elmeállapotok mily módon nyilvánulnak ; mig a nem szakértő előítéletei vei járulnak concret esetekhez és nem tudják, hogy mit kérdezzenek ; mig tudatlan orvosok hivatvák helytelenül felállított kérdéseket eldönteni, melyeknek eldöntésétől elég gyakran az érdekelteknek függ szabadsága, élete, becsülete; mindaddig a törvényszéki elmekórtan társadalmi jelentősége, elért magas kifejlődési foka daczára holt tudomány marad, melynek eredményei a közjóra nézve elveszettek.« (Br. Krafft-Ebing.) UgyaDíz áll a büntetőjogban a beszámítás kérdésében; mig az elmebeli állapot tisztázva nincs s igy hoztunk Ítéletet, a priori Ítéltünk, tehát Ítéletünk igazságtalan lehet, a beszá mi thatóság kérdése a posteriori Ítéletet tételez fel s ha igy Ítélünk, Ítéletünk megnyugtató, tehát igazságos 1 e e n cl. A hozomány bizonyítása* Irta : dr, JANCSÜ GYÖRGY, bpesti kir. táblai tanácsjegyző. 28. §. A bizonyítandó ténykörülmény. A hozomány visszanyerése feltételezi a hozomány bebizon y i t á s á t. A hozomány bizonyítása pedig azonos a hozomány valóságának, vagyis annak kimutatásával, hogy a férj hozományt tényleg valóban kapott.1 Mihelyt e tény bizonyítva van, ezzel egyúttal ki van mutatva a visszaadási kötelezettség is ; mert a hozomány fogalma válhatlan kapcsolatban áll tárgya visszaadásának kötelezettségével. A hozomány valóságos létrejötte tényének kimutatásánál k é t kérdés különböztetendő meg egymástól, nevezetesen, hogy : mi biz o n y i t a n d ó be; másodszor, hogy e bizonyítás miként eszközlendő ? — A mi az első kérdést, vagyis azt illeti, hogy mely tény bizonyítandó be a végből, hogy a hozomány valóságos létrejötte igazoltnak tekintessék ? e tekintetben bizonyítani kell azt, hogy az igényelt javak a férjnek hozomány gyanánt átadattak (traditio, deventio ad manus maritales./2 Az átadás tenyérnél sem többet, sem egyebet j bizonyítani nem kell, sőt nem is lehet; mert a hozomány I ép csak az átadás és nem más tény által válik létezővé (16., 22. §.) j s ennélfogva valóságának kimutatására nem kell, de nem is lehet egyebet követelni, mint a hozományt létrehozó jogcselekmény megtörténtét: az átadást.3 Ez felel meg ugy * Szerző, ki a házassági vagyonjognak egyik legilletékesebb ismerője, szives volt a legközelebb megjelenő >- Magyar házassági vagyonjog« című nagyobb szabásn müvéből mutatványul e közleményt rendelkezésünkre bocsátani. A szerkesztőség. 1 A hozománynak a férj kezéhez juttatása azonosnak nyilvánittatik a hozomány valódiságával a következő határozatban : Kir. tábla 9,378/1884. sz. A hozománynak valódiságára, a férj kezéhez juttatására nézve bizonyítékul a főeskü nem alkalmazható, szemben az ] 1840: VIII t.-c 15. §-aival. Curia 4,615 1884. sz. a. helybenhagyta. Dtr. I Ujf. 13. k. 785. sz. 2 Legf. itsz. 10,952/1^79. sz. A hozománynak a férj által történt átvételének ténye, főleg ha annak visszafizetésére magát a férj feltétlenül kötelezte, már magában feljogosítja a' nőt s illetve örököseit annak visszakövetelésére, a nélkül, hogy a hozománynak a férj javaiba történt beruházását bizonyítani tartoznának.« (Dtr. 25. k. 31. 1.) Nemcsak felesleges, dc téves is a hozomány visszaadásának kötelezettségét a férj erre vonatkozó kötelmétől, (> főleg ha annak visszafizetésére magát a I férj feltétlenül kötelezte*) feltételezni, vagy azzal csak támogatni is; mert a visszaadási kötelezettség feltéllen és a hozomány fogalmának alkatelemét i képezi. (25. §.) Curia 978/1882. sz. Hogy a hozomány címén tett követelés valódinak elismertessék, annak a férj kezéhez lett jutása minden esetben bebizonyítandó Dtr. Ujf. 4 k 64.1. Kir. tábla 36,987/1885. sz: I A készpénzbeli hozomány nem volt megítélhető, mert felperes alperesek kifogásával szemben nem bizonyította azt, hogy ezen összeget férjének á t a d t a. Dtr. Ujf. 14 k. 335. sz. Kir. tábla 4,560/1884. sz. Ha a hozománynak a férj kezeihez juttatása valószínűvé nem tétetik, a hozomány valódiságát a prts. 253. Sj-ában szabályozott eskü által bizonyi! tani nem lehet. Curia 7,742/1884. sz. a. helybenhagyta. Dtr. Ujf. 13. k. 79Ö. sz. Kir. tábla 23,952/1885. sz. A hozomány visszakövetelhctése végett bizonyítani kell a hozománynak a férj kezéhez jutását. Kir. tábla 21,186 1883. sz. A készpénzbeli és ingókból álló hozomány nem követelhető vissza, ha nincs bizonyítva, hogy az az elhunyt férj kezeihez folyt be, vagy hogy az vagyonába lett befektetve, vagy hogy azt a férj saját céljaira elköltötte. (Dlr. Ujf. 7. k. 332. 1.) Az egyes tények vagylagosan (alternative) lévén e határozatban egymástól elkülönítve : az átadás tényének bebizonyítása egymaga is elégséges a hozomány visszakövetelésére. 3 A szövegben mondottak folytán tévesnek kell tartani minden oly nézetet, mely a hozomány visszakövetelhetését nem egyedül a létrejövés, hanem egyúttal a megtevés tényéhez is, vagyis annak bebizonyításához köti, hogy a hozomány a házasság felbomlásakor még meg ! volt. Téves volna az 1*40 • VIII. t.-c, 14. §-át (>az asszonyi hozományra nézve az rendeltetik, hogy a mennyiben az természetben megvagyon . . . j mindenek előtt azonnal kiadandó.« 4. jegyz.) akként -értelmezni, mintha a I hozomány csak akkor volna visszakövetelhető, ha az »természelben megvagyon. « Az idézett törvénytétel csak annyit jelent, hogy ha a hozomány ! természetben megvan, ugy ezen egy ténynek bebizonyítása elegendő a hozomány visszakapásához ; nem pedig azt hogy egyéb tények mellett még a >meglétel« is bizonyittassék. Minden ettől eltérő magyarázat képtelenségre, nevezetesen oda vezetne, hogy a »természetben» meg nem lévő hozomány vissza nem követeltethetnék. (25. §. 5. jegyz ) A fejtegetett ' egyedül helyes állásponttól eltér a következő határozat. Kir. tábla 37,896/1885. sz. Felperes, ki alperes elhalt nejének a cégjegyzékbe b e; jegyzett hozományát még annak életében árverésen megvette, az alap; perben keresetével azon indokból lett elutasítva, mert nem bizonyította, j hogy alperes nejének hozománya ennek elhalálozásakor mint kk. gyermekére szállott örökség létezett. Felperesnek ez irányban nem sikerült az | újított perben sem elfogadható bizonyítékot szolgáltatni ; inert az alkal| mazásba vétetni szándékolt esküvel bizonyítás nem foglalhat helyt, mivel | ezzel felperes főleg azon körülményt akarta igazolni, hogy alperesnek neje