A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 21. szám - A bélyegleletekről
Hatodik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1887. május 22. Szerkesztőség: sas - utca 14. szám. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : Kiadóhivatal: Y. sas - utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. egész erre fél » . 8 negyed » . . 1 6 frt — kr. Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben post aUtal t á n y n y a 1 küldendők. TARTALOM: A bélyegleletekröl. Irta: dr. Prensz Adolf, ungvári ügyvéd. — A kérdések fontossága az esküdtszéki eljárásban. Irta : dr. J ár o s sy Károly, abauj-szántói kir. járásbiró. —• A részegség jelentősége a bizonyítási eljárásban. Irta : Vargha Ferenc, b.-gyulai kir. alügyész. — A hozomány bizonyítása. Irta: dr. Jancsó György, budapesti kir. táblai tanácsjegyző. — Sérelmek. (Az. abaujszántói kir. járásbíróság. Irta: J u s t u s ) — Irodalom. (Franciaországban hozott ítélet képezi-e hazánkban a »res judicata* kifogás alapját? Irta: dr. Kelemen Gyula, budapesti ügyvéd) — A bűnhalmazat. Irta: dr. Illés Károly, aradi ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MKLI.ÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbíróság! határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A ,.Jo<f Törvénytára," 1887. évi folyamának t előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó évi tör= vények 5. ivét (6'5—80 lap). S IKIJtOll hvlÜl dig kiadóhivatalunkhoz intézni, mert később talán már nem tehetnénk annak eleget. A »Jog 'Törvénytáráénak 1887. évi folyamára még mindig fogadunk el előfizetést 2 jrttal egy évre. ,,A JOG" hiadóhiuatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A bélyegleletekről. Irta: dr. PREUSZ ADOLF ungvári ügyvéd. Hogy az eddigi állapot a bélyegleletek terén tarthatatlan, arról naponkint oly ügyvéd is kénytelen meggyőződni, ki, mint én, a bélyegilleték lerovása tekintetében csaknem túlságos óvatossággal és skrupulozitással jár el és az ide vágó törvényeket és miniszteri rendeleteket folytonos tanulmányozás tárgyává teszi, de mindezek dacára gyakran időtrabló felebbezések beadására kényszeríttetik, még pedig pusztán mások kapzsisága, részben pedig azoknak az illetéktörvények és szabályokbani tájékozatlansága folytán. Miután itt általános bajról s nem egyéni sérelemről van szó, ugy hiszem, mindenkinek kötelessége a nyilvánosság utján az irányadó körök figyelmét a létező bajok orvoslására felhívni és e szempont indított jelen soraim megírására. Bámulatos egyes tisztviselők kifogyhatlan leleményessége és azon jobb ügyre érdemes buzgalom, melyet új meg új állítólagos bélyegcsonkitások kitalálásában kifejtenek. Hiába irotn ki minden egyes ritkább esetben az illető tételszámot vagy az arra vonatkozó miniszteri rendelet számát, sőt az illető lapszámot is, a lelet elmaradhatlan, mert egy igen divatossá vált idézettel élve, ily tisztviselőnek törvény és rendelet »Hckuba«, holott neki leletjutalék kell. Gyakran nem tudom, vájjon bámulatomnak vagy boszan-' kodásomnak adjak-e kifejezést bizonyos öntudatos naivságról tanúskodó leletfelvételek- olvasásánál, különösen miután azt is kell tapasztalnom, hogy ilyes felvételekre is fizetési meghagyás okvetlenül kibocsáttatik. Igaz ugyan, hogy legalább saját tapasztalatom szerint az illetékes pénzügyigazgatóság felebbezés folytán a helytelen alapon kirótt bírságot következetesen leirja, de én érzékeny sérelmet látok abban, hogy oly ügyvédek is, kik az államkincstár iránti kötelességüknek mindig eleget tesznek, folytonos zaklatásoknak legyenek kitéve és kényszeríttessenek jogtalan támadások elleni felebbezések szerkesztésére idejüket fecsérelni. A jogállam fogalmával ellenkezik az, hogy az egyén utalva legyen szakadatlan önvédelmi harcot folytatni egyes állam-közegek túlkapásai ellen és a mint az állam teljes joggal megkövetelheti azt, hogy polgárai a kincstár irányábani törvényszabta kötelezettségeiknek pontosan eleget tegyenek, úgy viszont az államhatalom feladata, minden felesleges s gyűlöletes zaklatást megelőzni és jogellenes támadások elleni óvrendszabályokról gondoskodni. -Ámde a bélyegleletek tere jelenleg olyan, hogy itt boldog-boldogtalan merényleteket intézhet az ország polgárainak vagyona ellen és azért látva, hogy a kormány a pénzügyi biróság felállításával a már szenvedett jogsérelmek' orvoslására pártatlan forumot létesíteni szükségesnek látta, egyúttal elérkezettnek tartom az időt arra is, hogy a jogsérelmek megelőzésére is a kellő intézkedések megtétessenek. Hogy pedig a bélyegleletezésck körüli visszaélések ellen gát emeltessék, arra következő rendszabályok létesítését találnám szükségesnek. Elsősorban az illetékkiszabási hivatalok kötelességévé volna teendő, hogy bírságok kiszabása körül legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel járjanak el, s különösen, ha már bennük kétely merül fel a lelet helyessége tekintetében, fizetési meghagyás kibocsátása előtt az ügyiratokat az eljáró bíróságtól előzetesen kívánják be. Erre miniszteri rendelet volna elegendő. Másodsorban szükséges volna a megalkotandó új bélyegtörvényben a leletjutaléki rendszert végleg eltörülni, mert a nyereségvágy, melyet a jelenlegi rendszer folyton ébren tart, csak ily úton volna sikeresen elnyomható. Az állam tisztviselői rendes fizetésük fejében egyéb hivatalos teendőik mel'ett egyszerűen kötelezendők a bélyeghiányokról leleteket felvenni, a nélkül, hogy ezért esetrőlesetre birságjutalékra igényt tarthatnának. Vájjon a tisztviselők ebbeli kötelességüknek kellően megfelelnek-e, erről az időközönkinti jelenleg is szokásos bélyegszemlék alkalmával meggyőződés szerezhető és a hanyagokra pénzbüntetés kivethető. Az ügybuzgalom fokozására legfeljebb az volna megengedhető, hogy egyes tisztviselők, kik alapos leletek felvétele által bizonyos időszakon keresztül az államkincstárnak hasznos szolgálatokat tettek, némi jutalmazásban részesittessenek. Eegfőbb kívánalom azonban az, hogy a pénzügyigazgatóságok kötelezendők minden esetben, hol a lelet felvétele körül a rosszakaratot vagy vastag tudatlanságot észlelnek-, az illető tisztviselőt a felebbezés költségeiben elmarasztalni. Ezen intézkedés alapos eljárásra szoktatná az illető tisztviselőket. Szükséges volna továbbá oly b é 1 y e g t ö r v é n y t alkotni, melyből a jelenlegi homályok és két ért el-