A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 19. szám - A felsőbb forumok restantiái - A betudás (collatio) az örökösödési jogban. 4. r.

164 A J OG. Sérelmek. * Melyik a Curiáitak utolsó nézetváltozása az ügyvédi díjak tekintetében '. Csefalvai Péter pozsonymegyei sérfenyöszigeti lakos egy peren kívüli határigazitási ügyben 13 frt 38 kr. o. é. ügyvédi költség és dijakkal adósom levén, ezen összeg lefizetésére az 1874. évi XXXIX. t.-c. 56. §-a alapján mint magyar-óvári ügyvéd a magyar óvári kir. járásbíróság mint kivételes bíróság előtt bepereltem. Ezen járásbíróság határidőt tűzvén ki, alperest meg nem jelenése folytán elmarasztalta; ezen elmarasztaló itélut ellen alperes valami zugirász által semmiségi panaszt, illetve felfolyamodást adván be, a királyi tábla az Ítéletet 1,335/885. sz. az egész eljárással együtt megsemmisítette és a keresetet nekem visszaadatni rendelte, mert a 13 frt 38 kr. peren kívüli eljárásból származó ügyvédi díjaim megfizetésére irányzott kereset szerinte mint 50 irtot meg nem haladó az 1877. évi XXII. t.-c 11. §-a szerinl kisebb polgári eljárás alá tartozik és ily ügyekben a birói illetőségtől eltérésnek nincs helye. Ezen végzés ellen jogorvoslattal élve, azt a kir. Curia 4,921/1886. sz. a. kelt végzésével hivatalból visszautasította, mert a jelen ügy a követelés összegére való tekintettel, mely 50 frtot nem halad meg, az 1881. évi L1X. t.-c. 13. 5;. bevezető intézkedéséhez képest a/ 1877. évi XXII. t.-cikkben szabályozott eljárásra van utalva, minthogy a felhozott t.-c. 11. §. zártételében foglalt kivételes esetek ezen peres ügyre alkalma zást nem nyerhetnek, tehát a neheztelt másodbirói végzésben nyilvánvaló azon kimondás, hogy a jelen esetben a sommás birói eljárás illetéktelen, nem képez oly birói intézkedést, mely ellen az 1881. évi LIX. t.-c. 11. §. értelmében további felfolyamodásnak helye volna. Tehát nem marad más hátra, mint idegen megyébe menni, ott a falusi biróra bízni, hogy Ítéljen egy ügyvéd munkadíja tekintetében ! Valóban szomorú az ügyvéd állása ily jogszolgáltatással szemben. " £>r_ ^r Ágost, magy.-óvári ügyvéd. Irodalom. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény és az arra vonatkozó rendeletek s magyarázatok. Irta Káplány Ciéza. Első kötet. Budapest. Az Atheaneum részvénytársulat könyvnyomdája. 1887. Ara 3 frt. Égetőbb, fontosabb és mélyrehatóbb kérdés, mint hiteltelekkönyveink reformja, aligha van mostanában. Az egész ország osztatlan örömmel üdvözölte a telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló 1886. évi XXIX. törvénycikket s közel egy év óta feszült kíváncsisággal várja az életbeléptetésére vonatkozó miniszteri rendeteleteket. Hiszen e kitűnőnek általában elismert törvénytől reméljük hitelviszonyaink tetemes javulását, megszilárdulását. Osmerve a jelenlegi telekkönyvi mizériákat, melyek az ország minden részében valóságos elemi csapásként sújtják a birtokos-osztályt s a hitelt keresőt ép ugy, mint a hitelt nyújtót, — egy cseppet sem csodálkozunk ezen, már a türelmetlenséggel határos, feszült kíváncsiságon. Ez magyarázza meg, hogy minden új telekkönyvi munka nemcsak a tulajdonképeni szakférfiak, hanem a nagy közönség körében is több-kevesebb érdekeltséget kelt. Szerző neve jó hangzású az irodalomban. E becses lapok hasábjain is gyakran találkozhatni azzal, mint rendes munkatárséval. () ernyedetlen és elmondhatjuk szerencsés harcosa a telekkönyvi reformoknak, mert eszméinek egy jó része elfogadásra talált. Kivált a merev legalitás ellen és a tényleges birtoklás mellett folytatott küzdelme volt sikeres. De lássuk immár magát a munkát. A 24 ivnyi terjedelmű csinos kiállítású kötet az Előszón kívül a következőket tartalmazza : 1. Bevezetés, 51 oldalon. 2. Előismeretek, ennek fejezetei: I. Jog és törvény. II. A személyekről. III. A dolgokról. IV. Tulajdon. Birtok. Birtoklás. V. A zálogjogról. VI. A szolgalmakról. VII. Az elévülés * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** Biz abban igaza van ! Egy szomorú vigasztalás van a Curiának ezen ilt ismertetett álláspontjával szemben és ez az, hogy ez az álláspont — nem állandó. Lapunk 11. számában t. i. közöltünk egy Curiai Ítéletet, melyben ép oly meggyőző érvekkel bebizonyította a Curia az —• ellenkező álláspont helyességét. A szerkesztőség. és elbirtoklásról. Vili. Telekkönyvi jószágtest. Be-, le-, át-, hozzáés visszajegyzés, IX. A telekkönyvi rendtartásról. 3. Az 1880. évi XLVL t.-c. a telekkönyvi rendeletek pótlásáról és módosításáról. 4. Az igazságügyminiszteruek 1880. évi június hó 26 án 18,058. sz. a. kelt rendelete. 5. Az 1886 : XXIX. t.-c. a telekkönyvi betétek szerkesztéséről, kimerítő tartalomjegyzék jó tájékoztatóul szolgá . Az előszóból itt megtudjuk, hogy nemcsak a szakért ö, hanem az úgynevezett nagyközönség szamara is van e könyv szánva. Es valóban az egész munkán vezerlonalkint húzódik át szerzőnek ama buzgó törekvése, hogy a telekkönyvi ismereteket világos, könnyen érthető, vonzó irmodorban gyakoriali és találó példákkal megvilágosítva* a nagyközönség körében is terjeszsze és magát a telekkönyvi intézményt megismertesse és megszerettesse. És ez neki teljesen sikerülni is fog. Sok munka jelent meg eddig a telekkönyvi jogirodalom terén, de kevés mutatta ki a telekkönyvi intézmény nélkülözhetetlen, hasznos és üdvös voltát ; annyira, kevés oly kézzelfoghatóan, oly meggyőzően, az egyes ' intézkedéseket, mint Káplány e munkája. A tulajdonképeni szakférliak nagy haszonnal fogják a könyvet használni, mert hiába mondja szerénységében Káplány I előszavában, hogy ezeknek arra nincs szükségük. Már maga az a j szerencsés gondolat, hogy az 1886 : XXIX. törvénycikknek törté! netét adja, a képviselőházi beszédeket egész terjedelmében közli, S a törvény egyes szakaszainál pedig ugy a miniszteri, mint az f igazságügyi bizottság által szerkesztett törvényjavaslatokat kritikailag méltatja, megokolásaikat szó szerint egész terjedelmükben I idézi s emezeket a törvényekkel egybevetvén, róluk véleményt mond s eltérő nézeteit is megokolva kifejti, a mi mind igen helyes s tekintve, hogy az eddig megjelent munkák egyikében sincs meg, új dolog, s az interpretációnak nagy könnyítésére és helyes mederben való tartására vezet: elegendő arra, hogy a szakkörök élénk érdeklődését e munka iránt felköltse De van még más ok is. Nemcsak a betétek szerkesztéséről szóló törvény, hanem a telekkönyvi rendtartásnak egyes szakaszai is magyarázatokkal vannak ellátva; ezenkívül közöltetnek a vonatkozó curiai döntvények és pedig a teljes ülésből keletkezettek megokolásaikkal együtt, valamint a vonatkozó törvények illető szakaszai. Lesz talán még később alkalom, hogy e munkának részleteit is ismertessük, most csak olvasóink figyelmét óhajtottuk e hézagpótló, kiválóan gyakorlati irányú, alapos tudással és szakértelemmel irt munkára felhívni. — r. — Vegyesek. Laurent Ferenc, a belgiumi hírneves tudós 76 éves korában f. é. február 11-én meghalt. Tudományos tevékenysége rendkívüli volt és e tekintetben a legtermékenyebb írók egyikének mondható. Mint történetíró, 18 kötetben megírta »4'anulmányok az emberiség történetéhez« című munkáját. Mint jogász, megörökítette nevét »A polgári jog elvei«-vel 33 kötetben, továbbá »A polgári jog alapvonala i« művel 4 kötetben, továbbá »A polgári törvénykönyv revisiójának tervezeté«-vel és végre »A nemzetközi jog» című kitűnő müvével. Y. mellett mint politikus is hazája közügyeiben élénk részt vett és számos röpiratot bocsátott közre az állam és egyház közti viszonyról, a jezsuitákról, stbA belga jogtudomány egyik legkiválóbb alakja szállt vele sirba. A szabadkai járásbirósági jogtudomány. A s z a b a d k a i kir. járásbíróság (1886. június 16. 5,561. sz.) : Annak figyelembe vétele mellett, hogy e kir. járásbíróság nem rendelkezik ez idő szerint annyi másolási erővel, hogy mindent leírhasson, a kérdéses ügyben 4,954. sz. a. Ítélet kihirdetésére határnapul 1886. évi június 5. napja lévén kitűzve s erről a kérelmező 6,556. sz. a. elfekvő végzéssel még folyó évi június 2-án lett értesítve, szabadságában állandott a kérvényezőnek a kitűzött határnapon megjelenni s a kihirdetett Ítéletet le is másolni, de szabadságában állandott, ha jogaira oly sérelmesnek gondolta az 1886. évi május 27-én 4,954. sz. a. hozott végzés ellen a törvény rendi lt< jogorvoslattal élni, a bíróság hivatva nem látja magát törvénybe nem ütköző végzését és intézkedését a folyamodványban felhozott indokok alapján hatályon kivül helyezni s igy a kérelemnek helyt sem adhat. Miről a kérvényező stb. Milassin kir. járásbiró. A budapesti kir. itélö tábla (1887. márc. 1-én