A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 18. szám - Minő akadályok merülnek fel a gyakorlatban a csődtörvény 87. §-a alapján elrendelendő letartóztatás foganatosítása körül?

156 A JOG. kettős füzete következő tartalommal jelent meg: »A visszaesőkről szóló francia törvény« dr. Fuld Lajostól. — »Kérdés tevés az esküdtszéki eljárásban; tekintettel a gyakorlatra« Hücking W. kölni ügyésztől. — »Belgium bűnvádi eljárása« codificationalis tanulmány a belga új bűnvádi eljárási javaslat előmunkálataiból«. Dr. Mayer Salamon bécsi egyetemi tanártól. — »A támadás jogellenességének fogalma a jogos önvédelemnél« dr. Sommerladtól. A füzetet kimerítő irodalmi ismertetés zárja be. 5-ik és 6-ik (kettős füzet): »Még egyszer a felebbezés kérdése* dr. Weinrichtől. — »Észrevételek a német birodalmi törvényszék egyes Ítéleteire« dr. Kronekkertől. — »Németalföld büntetőjogi törvényhozása és tudománya« dr. Mayer Salamontól. »Adalék a magyar büntetőjog irodalmához« dr .Mayer Salamontól. »Szerbia büntetőtörvényhozása« dr. Mayer Salamontól. — »Az ellenőrzési szemlére berendelt legénység meddig áll a katonai törvények alatt ?« W. N.-tól. III. »Az összes büntető jogtudomány folyóirat a« VII. kötetének 1-ső füzete következő tartalommal jelent meg: »Az esküdtszékek ellen«, a berlini gonosztevők világának szerzőjétől. — »Az érzéki és erkölcstelen a míívészetben«, jogi esztétikai tanulmány dr. Kohler J.-töl. — »A gyakornokok kiképeztetése az ügyészségeknél* Chuchul casseli ügyésztől. — »A bűnös akarat s a causalitás törvénye* Büngertől. — 2-ik füzet: "Büntetés kiszabása s végrehajtása« dr. Medem Rudolftól. »Dr. Geyer«. Nekrológ dr. Harburger Henriktől. — »Strategiai kiindulási pont az államnak a bűncett elleni küzdelmében« Liszttől. — »Legjelentékenyebb statisztikai közlemények 1886-ból« dr. Bennecktől. »Külföldi Szemle: Finnland« dr. Forsmann Jaakkótól. A. füzetet gazdag irodalmi ismertetés zárja be. Vargha Feraicz, királyi alügyész B.-Gyulán. Beküldetett: l.Uj kis tükör. Útmutató a községi közigazgatás terén legszükségesebb tudnivalókról- Községi képviselők, birák, elöljárók és az olvasva tanulni szerető magyar nép számára törvények, rendeletek és szakmunkák alapján irta : B a r t a László főv. tanácsjegyző és a községi közlöny szerk. Budapest, 1887. Hornyánszky Viktor khdása. Nagy 8° IV. és 48411. Ára 3 frt. — 2. Pénzbeli tartozások fizetési helye és perelhet ő s é g e (k. t. 324. §.) több felsőbirósági határozat alkalmából irta: dr. Schwarz Gusztáv ügyvéd és egyetemi m. tanár. Budapest, 1887. Franklin-társulat, 8U 48 11. Külön lenyomata ez a szerző által a Jogt. Közlönyben közétett cikksorozatnak, mely tárgyánál ugy, mint alapos kidolgozásánál fogva teljes figyelmet érdemel és amúgy is fölötte gyér monographiai irodalmunkra nézve határozott nyereségnek tekintendő. — 3. A közigaz gatási gyakorlati vizsgák, irta dr. Jellinek Arthur, bpesti ügyvéd. Budapest, 1887. Pallas részvény-társaság. Nagy 8° 44 1. Ez is külön lenyomat a szerző által a »Magyar közigazgatás« című lapban közzétett cikksorozatnak. Szerző ezen vizsgáknál a magán és büntetőjogot és büntető eljárást is vizsga tárgyává óhajtja tenni; egyúttal a mostani áramlattal ellentétben, az egységes vizsgarendszer mellett tör lándzsát és kijelöli az elveket, melyeket ezen egységes szervezés mellett szem előtt kell tartani. Vegyesek. Az igazságügyi vita, mely a telekkönyvi ügyeknek a járásbíróságok és egyes törvényszéki birák által leendő ellátása, továbbá a szünidők szabályozása tárgyában f. hó 26-án az országgyűlésen folyt, a lelehető legrövidebb volt és a két törvényjavaslatnak változatlan elfogadásával végződött. A törvényjavaslatokat annak idején ismertettük és azok jelentősége és szükségessége is eléggé hangsúlyozva voltak lapunkban. Csak helyeselnünk lehet Matuska Péter előadónak nézetét, mely szerint a törekvésnek oda kell irányulnia, hogy minden járásbíróság egyúttal telekkönyvi hatósággal legyen felruházva. Gyorsabb lesz a felekre nézve és kevesebbe fog kerülni az államnak ez ügyek ellátása. Két erős ok, mely minden igazságügyi újítást indokolttá tesz. Azonban Fenyvessy Ferenc nézetének megvalósítását is, mely szerint a törvényszékektől egészben a járásbíróságokra lehetne és kellene a telekkönyvi ügyeket ruházni, nagy nyereségnek tartanok az igazságszolgáltatásra. Elvi akadály ez iránt, azon újítással szemben, melyet az új törvény szentesit és mely szerint a törvényszékeknél is egy biró intézendi el ez ügyeket, nem létezhetik. A törvénykezési szünidők új szabályozását is a mi viszonyainknak megfelelőbbnek kell tartanunk és a jelenlegi igazságügyi kormányzat bajaink iránti igen helyes érzékéről tesz tanúságot az, hogy felismerte azonnal az eddigi törvény káros következményeit és sok töprenkedés és »tanulmányozás« nélkül, azonnal és erélyesen hozzá is látott a törvény módosításához. Az új törvény intézkedése által sok megszokott életberendezés, sok jogosultságot nyert érdek lesz kizavarva és mellőzve, de ez minden újítással jár. És a kérdésekkérdése ekkor is mindig csak az lehet: indokolt-e az újitás, vagy nem ? Mi biztosan hisszük, hogy ezen új törvény is igazolni fogja megteremtésének indokát. Adulék a beismerés alapján kelt marasztaló határozatok felebbezhetőségéhez. A budapesti kir. itclö tábla (1886. jun. 2l. 19,809. sz.): Vádlott semmiségi panasza elvettetik, felebbezése pedig visszautasittatik; mert a kir. tszék az által, hogy a lap tartalmának minősége iránt szakértőket nem hallgatott meg és hogy a határozatról az ügyvédi kamarát értesíteni rendelte, nemcsak hogy semmiségi okot nem követett el, sőt inkább teljesen correct intézkedett; az érdemre nézve pedig az oly határozat ellen, a melynek alapját a vádlott által beismert cselekményben található bizonyíték képezi, felebbezésnek helye egyáltalában n i n c s é n. (? !) A m. kir. Cnria (1887. apr. 14. 8,838. sz.) : Tekintve, hogy vádlott az 1,904. sz. elsőfokú birósági végzés ellen fe'.ebbezést jelentett be, mely felebbezésnek a kir. itélő tábla azon okból nem adott helyt, mert ide vonatkozó határozatának indokai szerint ily határozat ellen, melynek alapját beismert cselekmény képezi, felebbezésnek helye nincsen ; tekintve, hogy ezen indok sem a törvényben, sem az eljárási gyakorlatban alapját nem találja ; tekintve, hogy ennélfogva a jelen bűnvádi ügy érdemben is felülvizsgálandó lett volna; tekintve, hogy ezek szerint a kir. itélő tábla az által, hogy az ügyet a törvényes időben beadott felebbezés dacára érdemleges felülvizsgálat alá nem vette, semmiséget nem követett el; a budapesti kir. itélő táblának 19,809/86. sz. a. végzése megsemmisíttetik s a nevezett másodfokú bíróság az ügynek érdemben volt felülvizsgálására is utasittatik. 1,950 védelem. Mult héten ünnepelték meg a bécsi hírneves védő, dr. N e u d a Miksa ügyvédnek barátai annak huszonöt éves védői jubileumát. A tiszteletére rendezett lakomán természetesen az ünnepelt volt a tisztelet és szeretet sugalta lelkesnél lelkesebb felköszöntések tárgya. 0 maga pedig felköszöntőjében sok megragadó jelenetet mondott el védői pályájából, mely hallgatóit mélyen megindította. Visszapillantást vetett hosszú, mozgalmas védői állására és konstatálta, hogy ezen rövid 25 évi idő alatt nem kevesebb mint 1,950 védelmet tartott és pedig tudvalevőleg az ezen időszak legnevezetesebb bűnpereiben. Óriási szám és óriási physikai és szellemi munka. N e u d a különben a legszerencsésebb védők egyike, védői szerencséje csaknem közmondásos, kiválóan rokonszenves szónok, a mellett kiváló ismerője a valódi védő minden szükséges segédeszközének: a törvény kitűnő ismeretétől, le a legcsekélyebb psychologiai mozzanatok felhasználásáig. Fogadja kitűnő kartársunk és barátunk — ki mellesleg mondva, hazánknak is igen nagy tisztelője — lapunk részéről, jubileumi ünnepélye alkalmából, szívélyes szerencsekivánatainkat. Uj tanáesbeosztás a kir. t ibláll. Mint nemrég előre jeleztük, a kir. tábla tanácsai igazságszolgáltatási okokból új beosztást nyertek. A beosztás a következő : Polgári tanácsok : I. tanács : Elnök : Csanády György. Birák : Lipthay Kornél, Csoók Bálint, Szerdahelyi Károly, Nyers Lajos, dr. Raics Milos, Thierry Alajos, Fodor Géza, Szmrecsányi Jenő, lllyasevics Jenő, Horváth Kálmán, Zachar Emil. Tanácsjegyzők : Olsavszky Lajos, Kossovics László. — II. tanács : Elnök : Raisz Sziláid. Birák : Sánta Gábor, dr. Stefanidesz H., Véber Ottó, dr. Despinits Péter, Jekelfalusy Andor, dr. Uhlyarik Gedeon, Kubicza Ödön, Egry Kálmán, Frits Róbert, Harmos Gábor. Jegyzők : Stojkovits Tivadar, Már József, Saáry Zsigmond. — III. tanács : Elnök : Tóth Elek, Birák : Guda György, Szeremley Lajos, Bosils Gábor, Vaszilievics Vazul, dr. Kiszely Tibor, Szabó László, Ádám András, Vági Mór, dr. Bene Kálmán, dr. Mayer Gyula, Burghardt Lipót. Tanácsjegyzők: dr. Jancsó György, Regner Lajos, Goldstein Izidor. — IV. tanács : Elnök : Káth György. Birák ; Szloboda János, Papanek Sándor, üeffner Ferenc, Vrana Ede, Klimkó István, Bernáth Elemér, Horváth Jenő, Mezey Albert, Havass Károly, dr. Podhorányi Gy., dr. Hollerung Alf. Tanácsjegyzők : Gregorovich Lajos, Kozmutza Péter, Juricskay Boldizsár. — V. tanács : Elnök: Berczelly Jenő. Birák : Külley Ede, dr. Emmer Kornél, dr. Szabó János, dr. Bernáth Géza, Vavrik Antal, Gottl Ágoston, dr. Imling Konrád, Hűvös Károly, dr. Kovács Gyula, Piukovics Ödön. Szeghő István.