A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 17. szám - Még néhány szó a meg nem állapított ügyvédi dijak iránti keresetek biróságának illetékességéről - Súlyosító körülmény-e a kártéritési képtelenség? 2. r.
A JOG. felvétele a publicitás követelményei szerint (a törvényes, bejegyzésre nem szoruló jelzálogjogok kizárása), több intézmény szabályozása, melyet a c o cl e civil mellőz (erkölcsi személyek, biztosítási szerződés, stb.) és helyesebb beosztás 3 helyett 4 részre, t. i. t. személy- és családjog; 2. dolgok, tulajdon és módosulásai (haszonélvezet, szolgalmak); 3. szerződések (kötelmi jog) ; 1. örökjog, mely két utóbbi rész a code civil-ben egy (tulajdon szerzésmód) és a végrendelet is ebben az ajándékozással az örökjogi fejezetektől külön szabályoztatok. A bevezető rész is több javítást tartalmaz. Ellenben hátrány a spanyol-katholikus szellemnek megfelelően az elválás kizárása (csak ágy és asztaltól válás és megsemmisítés lehetséges) és a kötelesrész kiterjesztése. A személy- és családjogi első rész az államilag vezetett s/.einélyállapot-jegyzékeket érdekesen szabályozza. Első rovat: születés és gyermekelismerés ; 2. gyámság rendelése s emancipatio ; .'}. házasságkötés ; 4. halálozás. A házasodás joga — mint minden spai\yol eredetű jogban — beáll 14, illetve 12 évvel, de a szülők stb. beleegyezése nélkül mindkét nemre csakis teljes nagykorusággal (21 év), mit felette helyeslünk. A dologi jogi rész a hűbérjog utolsó maradványait is msgválthatókká teszi. A dolgok tanában követi minden coclexxel a római értelmetlen növedéktant. Mintha a gyümölcsre, mely nem a c c c s s i o, hanem kiválás, új tulajdont egyáltalán szerezni kellene a gyümölcsöző dolog tulajdonának; mintha confusio sco m m i x t i o természetes helyes megoldása más lehetne közös arányos — esetleg in natúr a oszthatlan — tulajdonnál, tehát a régi egyéni tulajdon fcntartásánál; mintha a 11 u v i o stb. más lenne határmegállapitásnál stb. E rész utolsó, 8-ik fejezete »a muukáról« címezve az egész ipari (találmányi szabadalom stb.), irói s művészi tulajdont szabályozza. Ugy ez, mint más intézmények, p. o. az elévülés, erkölcsi személyek a portugalli codexböl recipiáltattak, mely mellett a spanyol javaslatok s az olasz codex, részben az o s z t r á k ptk. is figyelembe vétettek a szerkesztésnél. (Folyt, köv.) Dr. Dell'Adatni RtzsS. budapesti ügyvéit. Sérelmek. * Hányszor kell egy és ugyanazon illetéket a segesvári tekintetes m. kir. adóhivatalnál befizetni? Habár az adók, illetékek s hasonló tárgyakra vonatkozó s napról-napra szaporodó panaszokat és sérelmeket egy új panaszszal szaporítani, fájdalom, sysiphusi munkának látszik lenni, mégis kötelességemnek tartom a nyilvánosságra juttatni, hogy nem elég többé az ugy is magas illetékeket egyszer fizetni, hanem most már kétszer követelik egy és ugyanazon illetéket, azaz egy már befizetett illetéket ugyanazon m. kir. adóhivatal, mely a nyugtát kiállította, másod szo r követel. Mult 1886-ik évi szeptember hó 16-án ugyanis három fizetési meghagyást kaptam a segesvári tekintetes m. kir. illeték kiszabási hivatal által kibocsátva, még pedig 1886. Ask. 1,406 sz. a. 1 frt 29 krról, 1886. Ask. 1,062. sz. a. 6 fit 45 krról, és végül 1886. Ask. 1,081. sz. a. 4 frt 30 krról. Mindenik fizetési meghagyásban fel voltam hiva, hogy az illető összeget 30 nap alatt vagy közvetlenül, vagy posta utján a segesvári m. kir. adóhivatalnál fizessem be. Az illetékek helyesen lévén kiróva, az illető összegeket már másnap, azaz 1886 ik évi szeptember hó 17-én Medgyesen postára adtam, még pedig három külön-külön a segesvári m. kir. adóhivatalhoz címzett »az illetékek befizetésénél használandó posta-utalvány« mellett, melyeknek egyike a fizetési meghagyásoknak megfelelöleg 1 frt 29 kr., egyike 6 frt 45 kr. s egyike 4 frt 30 krról szólott. A vonatkozó föladó vevények a medgyesi postahivatal által nekem kiszolgáltattak s jelenleg kezeim közt vannak. Egy pár nappal ezután kaptam a segesvári m. kir. adóhivataltól három külön nyugtát, melyekben elismertetik, hogy az Ask. 1,106/1886. sz. a. előirt 1 frt 29 kr., az Ask. 1,062/1886. sz. a. előirt 6 frt 45 kr. s az Ask. 1,081/1886. sz. a. előirt 4 frt 30 krnyi illeték >>a m. kir. segesvári adóhivatal pénztárába hiány nélkül befizetett légyen«. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. // szerkesztőség. Ezzel a jelen ületéki ügyet elintézettnek tartottam, mert az illetékeknek oly mérvű felemeléséről, hogy egy már tényleg belizetett s szabályszerűleg nyugtázott illeték másodszor is fizetendő, nem volt tudoraásom. De ezen, azt hiszem mindenki által elfoI gadott nézetemet, a segesvári m. kir. adóhivatal nem osztja. Folyó évi március hó 17-én Ugyanis, ma divatban levő levelezi) lapok alakjába öltözött három »intés« a segesvári m. kir. adóhivatal által kibocsátva lett nekem posta utján kézbesítve, a melvbcn fel lettem szóllitva, hogy az Ask. 1,406 1*86. sz. a. előirt 1 frt 29 kr., Ask. 1,062/1886.' s-z. a. előirt 6 frt 45 kr. s Ask. 1,081/1886. sz. a. előirt 4 frt 30 krnyi illetékeket »az 1886. évi október hó 16-tól számítandó 6% késedelmi kamattal és intési illetékekkel együtt, ezen intés kézbesítésétől számított 8 nap alatt az alólirt hivatalnál különbeni végrehajtás terhe alatt, fizessem be. Ezen három intés elolvasásánál eleinte azt hittem, hogy valami feledékenységbe jött illetékekről van szó ; de ismerve már a pénzügyi hatóságainknál követett »pontos s lelkiismeretes* ügykezelést, előkerestem az általam befizetett illetékekre vonatkozó nyugtákat, azokat megnézem, összehasonlítom a fent érintett intésekkel s nagy bámulatra látom, hogy azon három intésben foglalt illetékekre vonatkozó három eredeti nyugta a kezeim közt van, mely három nyugta ugyanazon in. kir. adóhivatal által van kiállítva, mely a három intést kibocsátotta! Hogy a most előadottak a valóságnak hiven és mindenben megfelelnek, annak beigazolása végett a kezeim közt levő eredeti okiratokat, betekintés végett, mindenkinek rendelkezésére bocsátom. Most már kérdem, hogy a fent vázolt eljárás minőnek qualifikálható? Minő lépések teendők az ellen? Felfolyamodás? Pénzügyi törvénycink s rendeletcink szerint ily intések ellen külön jogorvoslatnak — tudomásom szerint — nincs helye! A felsőbb hatóságoknál panaszt emelni? »Hiszen csak kezelési hiba s tévedés volt,« ez lesz a panaszra kapandó válasz ! Kérdem továbbá, hogy mi történik, ha egy szegény paraszt ember, ki talán irni s olvasni sem tud, jut azon helyzetbe a minőbe én vagyok? Az adóvégrehajtó irgalmatlanul felhajtja rajta a már egyszer befizetett illetéket s járulékait ; vagy ha a szegény paraszt emberem épen oly merész s nem hajt azonnal a m. kir. adóhivatal parancsára, hanem ügyvédet fogad, mi a következménye? Az, hogy az ügyvédnek a három írásért, a mit ez neki csinál, legalább 10 frtot fizet s ha aztán sok irkálás után valahára a szegény paraszt embernek igazat adnak, ki téríti meg neki az okozott költséget ? Senki! mert hiszen »tévcdésbő]« származott az egész dolog. Nem jobb aztán, ha nem is fogad ügyvédet? mert a 10 frtnyi költséget és az ügyvédhez talán messzire fekvő faluból való menést összeszámítva, talán jobb, ha másodszor fizeti az illetéket! Hogy az illető paraszt ember, minő tisztelettel viseltetik aztán a közhatóságaink iránt, azt mindenki megítélheti. De kérdem továbbá, hogy minő ügykezelés van az illető tekintetes ra. kir. adóhivatalnál? Vájjon van-e annyi felesleges ideje, befizetett illetékek újbóli beszedésével foglalkozhatni? De van-e az adó- s illetékkincstárnak felesleges s kidobni való pénze ? mert ezen három intésnek közforgalombani ára 4 — 4 kr., vagyis összesen 12 kr. Hányszor fognak-e ily 4 — 4 kros intések kibocsáttatni? Ki fizeti meg azoknak az árát? Nem akarom, a fent vázoltak további következményeit fejtegetni, hogy azok minden tekintetben igen sajnosak lesznek, az nem szenved kétséget. Részemről bevárom, hogy történnek-e további lépések a már rég befizetett illetékeknek másodszori beszedése iránt? Ahhoz j képest fogok én is eljárni és esetleg el nem. mulasztandom, ezen | a segesvári m. kir. adóhivatal által tanúsított tulbuzgalom eljárásáj nak további menetét nyilvánosságra hozni. Dr. Kein Adolf , medgyesi ügyvédi ii Ferencz JŐEsef-rend lovagja. Irodalom. Az európai nemzetközi jog vezérfonala. Irta dr. Tassy ' l'ál ki'-, alügyész, képesített egyetemi magántanár. A nemzetközi jog irodalma nálunk még meglehetősen parlagon hever. A inig más nemzetek s különösen a németek, franciák és angolok úgyszólván könyvtárakat ittak össze a nemzetközi jogról, addig nálunk ez ideig mindössze két kézi könyve létezett a nemzetI közi jognak. Az egyiket Apáthy István budapesti egyetemi j tanár irta még 1878-ban; a másik Kiss István egri jogtanártól | való és újabb keletű. Ily körülmények között örömmel kell üdvö-