A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 16. szám - A kereskedelmi könyveken nyugvó birói lletőség és bizonyitó erő különösen a ppdtts 35. §-ának 2. bekezdése, a 175. §-a és a kereskedelmi törvény 81. §-a

6 1 A JOG. Ehez képest vádlottat szándékkal elkövetett bántalmazás nem terhelvén: ugyanő a btk. 301. §-ban körülirt testi sértés vádja alól felmentő volt. De másrészt vádlottnak belátna kellett, hogy ha ö, ki férfi korának teljes erejében van, az aggkorban lévő atyától a villát erővel elragadja, az könnyen szenvedhet súlyos testi sértést, a mint hogy azt a villának erőszakos csavarása és rángatása folytán valóban szenvedett is. Ennélfogva vádlott cselekedetét gondatlanság jellemzi s azért öt a btk. 310. § ban meghatározott vétségben kellett bűnösnek kimondani. A büntetés kiszabásánál mérvadóul vétetett, hogy sem enyhítő, sem súlyosító körülmények fenn nem forognak. Ügyvédi rendtartási ügyekben. Ismételt bélyegilleték megrövidítés a fegyelmi eljárás megindítását indokolttá teszi. A székesfehérvári ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1886- dec. 5. 208. sz. a.): Sz. A. székesfehérvári ügyvéd ellen a kamara ügyésze által hivatalból folyamatba tett fegyelmi ügyben a továbbá eljárás beszüntettetik. Indokok: Az 1874 : XXXIV. t.-c. 8. fejezetében a bélyegjövedéki hihágás, mint fegyelmi vétség, felemlítve nem lévén, ennek folytán a fegyelmi eljárás folyamatba tehető nem volt. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1887. ápr. 2. 43. sz. a.): Az eljáró fegyelmi bíróságnak végzése megváltoztatik és Sz. Adolf székesfehérvári ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás és a vizsgálat teljesítése elrendeltetik; mert bár magában véve a bélyegilleték megrövidítése a fegyelmi vétség tén\ álladékát nem állapítja is meg; tekintve azonban, hogy a panaszolt ügyvéd ismételt bélyegcsonkilás miatt jogérvényesen elmarasztaltatott és a m. é. 150. sz. a. kelt végzésnek megfelelőleg az iránt, hogy a fennebbi ítéletnek eleget tévén, feleit a bélyegcsonkitásból reájuk is háramolható felelősség alól felmentette, ki nem mutatta; tekintve továbbá, hogy a bélyegilleték megrövidítésével az ügyfelek és a kincstár megkárosítására szándékosan és irányzatosan folytatott cselekvények a fegyelmi vétség megállapítására alkalmasaknak mutatkoznak : panaszlott ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás megindítását és a panasz tárgyává tett ténykörülmények tisztába hozatala végeit a vizsgálatot elrendelni kellett. Ha az üiryvcd ítéleti illeték fizetése céljából a féltől egy bizonyos összeget fölvesz és azt arra nem fordítja, ez a fegyelmi eljárás megindítására elég okul szolgál. A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1886. nov. 12. 565. sz. a.): P. Károlynak S. Mór budapesti ügyvéd elleni panasza elutasittatik ; mert panaszlott az Ítéleti illeték kifizetésére szükséges összeget, mint H. László megbízottja vette fel, mint ez a panaszhoz csatolt elismervényben világosan ki is fejeztetik ; mert továbbá fele a nyilatkozathoz csatolt levél szerint ennek átadását kívánta s ö köteles volt e kivánatot teljesíteni s habár az nincs igazolva, hogy csakugyan átadta volna a 1Ü0 frtot, minthogy az összeg világosan megbízotti minőségben és így H. László részére vétetett fel, panaszlott pedig panaszosokkal megbízási viszonyban nem áll : ezeknél fogva panaszos csak H. László ellen fordulbat, ha ez az illetéket nem fizette ki, panaszlott pedig csak H. László által volna felelősségre vonható, ha a megbízásából felvett 100 frtot ki nem szolgáltatná. A in. kir. Curia (1887. ápr. 2. 101. sz. a.): A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata megváltoztattatik, panaszlott S. Mór ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendeltetik; mert a panaszhoz mellékelt l. sz. a. nyugta tanúsítása szerint az abban kitett 100 frtnyi pénzösszeget panaszlott ügyvéd meghatározott célra, nevezetesen bírói ítélet után kirótt illeték fedezésére vette fel; tartozott volna tehát ezen összeget rendeltetéséhez képest illetékes helyre beszolgáltatni; minthogy azonban panaszlott saját beismerése szerint ezt nem tette s panaszlótól a 2 /. alatt csatolt kimutatás szerint 100 frt illeték befizetése követeltetik, sőt végrehajtás utján leendő behajtása iránt tétetett intézkedés: panaszlott ügyvédnek fentebbi ténye a fegyelmi vétség megállapítására alkalmasnak mutatkozik. A m. kir. pénzügyi közigazg. bíróság határozatai. Ha csödügyben a felszámolási tárgyaláson meg nem jelenő fél vagy ügyvéd a felszámolási jegyzőkönyv bélyegét a csödbiztos címére szóló levélben oly időben tette postára, hogy annak a feU\ámolási tárgyalás határidejére — rendes körülmények között^ — a csödbiztoshoz megérkezni kellett s az a. posta késeáelme miatt csak későn kézbesittetett: ily esetben bélyegkötelezett fél vagy ügyvéd felemelt illetékkel non sújtható, \i886 akt. 12. 7,781. .s'7. a. 1. A mennyiben az elfogadó fél a szabály szerű bélyeg gel el nem látott számlát i5 nap alatt a kir. adóhivatalnál leletezés vé ett be nem nyújtja; a hiányzó törvényesen kivetendő bélyegilletékért és bírságért csak másodsorban, vagyi< a kiállító vagyontalansága esetén felelő*. -•. A mennyiben a-onban a bélyegtelen számlákról a kiállítok nevét megállapítani nem lehet, a hiányzó bélyeget s esetleg a bírságot is az elfogadó fél köteles megfizetni. (1886. október 12. 7 g2Ő/85. 5^.) Ha illetékköteles felek felebbe^ésükben. mely esetleg elkésve adatott be, megjelölik azt az akadályt is, mely miatt előbb felebbezéssel nem élhettek s így egyúttal igazolási okokat is hoznak fel: az ily jelebbe-és igazolási kérvénynek is tekintendő. Tehát felebbezés és igazolási kérelem egy beadványba is foglalható. (1886. október 12 8,o6}/85. 57. a. * Egy és ugyanazon, habár több s nem egyenlő arányban érdekelt alperes ellen indított perben, illetéke\és szempontjából a pertárgy, illetőleg a megítélt tárgy értékét minden egyes alperessel szemben, ennek érdekeltsége erejéig külön megállapítani nem lehet s a- ítélet után a per össztárgyának ériéke, illetve a~ összesen megítélt értékbe- mért illeték jár s a mennyiben az többet terhel : a fizetéskötelezettség egyetemleges. (1887. január 4-én. 4qoj86. sz- a-) Ha a gyár tüz által megsemmisíttetvén, újra felépül s a gyári üzletet újra folytatja, az arra jogerősen kivetett üzleti vagy III. oszt. ker. ado a megszűnés idejétől törlendő, a felépítés után az üzlet megkezdésétol a-onban új adókivetésnek van helye. (1887. jan. 4. 10,525/86. sz- a.) Midőn elhalt férj hagyatékát ingatlan képe-i. a haszonélvezet után kiszabott illeték erejéig a zálogjog a hagyatékot képező ingatlanokra be nem kebelezhető, hanem az az özvegy javára esetleg bekebelezett haszonélvezeti szolgalmi jogra csak felülkebelezés által biztosítható. 1887. január 2. 2i?>/86. s%. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Steril N. és fia e., szombathelyi tszék, bej. máj. 10, félsz. máj. 23, csb. Tura József, tmg. Junker Gusztáv. - G. I>. Joannovic. e., fehértemplomi tszék, bej. máj. 2, félsz. máj. 25, csb. Tornya Endre, tmg. Szöllősy István. — Szőj ka T.ászló e., budapesti ker. és váltó tszék, bej. máj. 7, félsz. máj. 2S, csb. Bubla Ferenc, tmg. Vida Jenő. — Frank M- S. e., pécsi tszék, bej. máj. 9, félsz. máj. 23, csb Pilch Antal, tmg. dr. Kaufman József. — Zsiskovszky Zsigmondné e., miskolci tszék, bej. jun. 1(5, félsz. jun. 21, csb. Kaffka Ignác, tmg. dr. Vajda Adolf. — Nagy GusztáT e., pécsi tszék, bej. máj. 14, félsz. máj. 2(), csb. Kiss Géza, tmg. Simonfay János. — I iclltler József e., bej. jun. 8, félsz. jun. 16, csb. dr. Gedeon Albert, tmg. dr. Jankovics Pál. — Reicb Sámuel e., debreceni tszék, bej. máj. 23, félsz. jun. 15, csb. Komlóssy Dezső, tmg. Hetey Ignác. — Mandl Johanna e., pécsi tszék, bej. máj. 4, félsz. máj. 24, csb. Kiss Géza, tmg. Stern Károly. — C. Tanneubaum e., fehértemplomi tszék, bej. máj. 31, félsz. jun. 21, csb. Pichler József, tmg. dr. Bottlik Dezső. — Messer Sámuel és társa e., szatmárnémeti tszék, bej. máj. 5. félsz. máj. 12, csb. Kölcsey Sándor, tmg. Korányi János. _ Schalkház Ferenc, e., budapesti tszék, bej. máj. 14, félsz. jun. 15, csb. Burghardt Lipót, tmg. Vaskó Endre. — Kranz István e., szombathelyi tszék, bej. ápr. 28, félsz. máj. 10, csb. Tura József, tmg. dr. Török Sándor. Pályázatok : Szepes-ófalvi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. ápr. 18-ig. — Debreceni tszéknél birói áll. ápr. 18-ig. — Szarvasi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 2-ig. — Debreceni tszéknél díjas joggyakornoki áll. ápr. 19-ig. — Ó-gyallai jbiróságrál a 1 b i r ó i áll. ápr. 19-ig. — Zombori tszéknél díjas joggyakornoki áll. máj. H-ig. - B.-gynlai tszéknél aljegyzői áll. ápr. 24-ig. — Paksi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. máj. 12-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-réezvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)