A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 16. szám - A kereskedelmi könyveken nyugvó birói lletőség és bizonyitó erő különösen a ppdtts 35. §-ának 2. bekezdése, a 175. §-a és a kereskedelmi törvény 81. §-a

JOGESETEK TÁRA FELSŐBÍRÓSÁG] HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 16 szamához. Budapest. 1887. április 17-én. Köztörvényi ügyekben. „Házvezetőnő4* javára, kivel alperes közös háztartásban élt, szerződésileg kikötött összeg érvényesítése nem tartozik közigazgatási, hanem biröi útra. (187G: XIU. t.-c. 115. §.) A budapesti kir. törvényszék 11886. szeptember 7-én, 22,522. sz. a.): Füredi Ferenc ügyvéd által képviselt özv. Sz. Sándorué mint k. k. Ilona leányát, és t. leánya gyámja, felperesnek Burger Árpád ügyvéd által képviselt T. Kálmán alperes ellen 2,000 frt és jár. iránti perében következő végzést hozta: A birói illetőség elleni kifogásnak hely adatik és a kir. törvényszék ezen perben illetéktelennek kimondatik, stb Indokok: Felperes keresetében beismeri, hogy kiskorú Ilona nevű leánya alperesnél mint házvezetőnő volt alkal mázva, tehát vele közös háztartásban élt és igy tekintet nélkül arra, hogy fizetése előre meglett-e határozva vagy nem, cseléd és gazda közötti viszony állott fenn. Miután pedig az 1876. évi XIII. t.-c. 115. §. értelmében a cseléd és gazda közt fenforgó mindennemű vitás kérdés a közigazgatási hatóságok által intézendők el, felperes azon kifogásának mellőzése mellett, hogy a kereset alapjául szolgáló követelés a gazdái és cseléd viszony felbontása után keletkezett és igy ajándékozást nem képez, mert ingóknál az ajándékozás megtörténtté vált azok átadásával és perrel nem követelhető, alperes által emelt illetőségi kifogásnak helyt adni kellett, stb. A budapesti kir. itélö tábla (1886. okt. 25. 44,221. sz a.): A kir. törvényszék neheztelt végzését megváltoztatja, a kir. tvszék. illetékességét megállapítja és azt további szabályszerű eljárásra utasítja. Indokok: A keresethez A. a. csatolt okmányban alperes kifejezetten, az annak értelmében tényleg teljesített fizetéseken felül még arra is kötelezte magát, hogy f. évi május havában felperesnek még 2,000 frtot fizet. Felperes ezen ajánlatot elfogadta, s ez által a felek között a kereset tárgyára nézve szerződési viszony jött létre, melynek elbírálása az 1876: XIII. t.-c. 115. §-ának határozata alá anuál kevésbé vonható, mert ugy az A. a. ajánlat tétele, mint annak elfogadása, tehát a szerződés létrejötte már a felek közt fennállott s keresetileg érintett szolgálati viszony megszűnése után következett be. Ehez képest tehát ennek elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozván, a kir. törvényszék illetékességét megállapítani és a kir. tövényszéket további szabályszerű eljárásra utasitani kellett. A m. kir. Curia (1887. március 22. 439. sz. a.): A másodbíróság végzése az abban felhozott indokokból helyben hagyatik. A hitelező, kinek követelése adósának több ingatlanán egyetemlegesen be van kebelezve, a megejtett árverés után megállapított kielégítési sorrendtől a kifizetés alkalmával el nem térhet többé. A fehértemplomi kir. törvényszék (1886. évi február 12., 7,946. sz. a.): Ardelán György által képviselt P. Stefán felperesnek, Spatariu Vlademir ügyvéd által védett N. Lipót alperes ellen zálogjog törlése iránti perében következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok : Az ellenirathoz csatolt 36. sz. tkvi kivonat szerint a C. teher lapjára 90 frt és 103 frt 60 kr. iránt a zálogjog N. Lipót javára az ezen tjkben 1. és + 1. 2. a. foglalt ingatlanokra bekebeleztetett és miután 1871. évi március 19. 2,476. sz. a. a zálogtárgyak közül az 552. hr. sz. szőlő a vattinai 132. sz. tjkbe P. Stefán ja\ára átvétetett és 1881. aug. 19-én 5,609. sz. a. beérkezett beadvány folytán az érintett 90 frt és 103 frt 60 kr. iránt bekebelezett zálogjog mint mellék-zálogjog az 552. sz. szőlőn a vattinai 36. sz. tjkbe mint egyetemleges tartozás át is vezettetett, a m. kir. államkincstárnak M. Milán elleni végrehajtási ügyében a vattinai 36. sz. tjkben I. a. ingatlanok nyilvános árverésen eladattak és a megtartott vételárfelosztásnál a 9., 10. és ll.sorsz. a. 90 frt és 103 frt 60 kr., 175 frt 61 kr. és 125 frttal bekebelezett N. Lipót követelései soroztattak és a pénz kiszolgáltatásának alkalmával N. Lipót a 10. és 11. t. a. bekebelezett követelések iránt kielégítve lett, míg a 9. t. a. bekebelezett 90 frt és 103 frt 60 krra nézve csak részben és annyiban lett kielégítve, hogy ezen követelésre csak 21 frt 13 krt megkapott. Ezen pernek fökérdését képezi tehát az, váljon tekintve azt, hogy a 90 frt és 103 frt 60 kr. korábbi elsőbbséggel bír, mint a 10. és ll. sorsz. a. bekebelezett N. Lipót-féle követelések és tekintve azt, hogy a 9. t. a. bekebelezett 90 frtnyi és 103 frt 60 krnyi követelés és jogérvényes vételár felosztási végzésbe is a 10. és 11. t. a. bekebelezett jobb elsőbbséggel soroztatott, jogosítva van-e N. Lipót a 10. és 11. t. a. bekebelezett követeléseit kifizetetteknek nyilvánitani és a 21 frt 13 krnyi maradékot a 9. t. a. bekebelezett követelésre elszámolni. Hogy az N. Lipót jogában áll és névszerint a 9. t. a. bekebelezett követelés csakis 21 frt 13 krral nyert részbeni kielégítést, abból derül ki, hogy a kérdéses követelés bekebelezésekor annak biztosítására több ingatlan zálogjogot leköttetett és hogy a mennyiben több ingatlan zálogul adatik, mindegyik ingatlan a követelés iránt egyetemlegesen jótáll a követelés fizetésére az egyetemlegességnél fogva ; azonban csakis a hitelezőtől függ, melyik ingatlanból akarja a hitelező követelését kielégíteni ; jogában állott N. Lipótnak már a vételár felosztásánál a 10. és 11. t. a. bekebelezett követelést a 9. t. a. bekebelezett követelése előtt soroztatni és e tekintetben csakis az ő tetszése és akarata lehetett a sorozásnál mérvadó és ha már a követelések sorozata, tekintve, hogy azok egymás után bekebeleztettek és N. Lipót abbeli rendelkezése áital más bekebelezett hitelező nem rövidíttetik meg, csakis akaratától függött, — abban, hogy ezen akaratát nem a vételár felosztásánál, hanem annak kifizetése alkalmával érvényesítette, jogsértés sem felperes, sem más jelzálogos hitelező irányában nem található; miért is felperes keresetével annál is inkább elutasítandó volt, mivel az, hogy a megtartott árverés folytán a 9. t. a. bekebelezett követelés terhesebb, mint a 1(). és 11. t. a. bekebelezett követelés, nem ismerhető el, mert az árverés folytán mindegyik követelés esedékes volt, azon kívül ezen kifogás legfeljebb az adóst, nem tehát felperest illetheti meg és végül ezen kifejtett zálogtárgy egyetemlegességénél fogva ezen esetre nem alkalmazható, stb. A budapesti kir itélő tábla 11886. szept. 29. 6.896. sz. a.): Az első biróság Ítélete helvbenhagyatik indokaiból és azért, mert azon körülmény, hogy a sorrendi végzés, mely szerint a befolyt vételárra első sorban alperesnek a C. 9. a. biztosított követelése soroztatott, jogerőre emelkedett, alperes jogaira, ki a sorrend megállapításához hozzá nem járult, befolyással nem lehet. A m. kir. Curia (1887. március 22-én, 136. sz.): Mindkét alsóbb bírósági ítélet megváltoztattatik és alperes köteles végrehajtás terhe alatt tűrni, hogy a vattinai 132. sz. tjkben felperesnek 552. sorsz. szőlőjére C. 1. a. az ő javára 90 frt és 103 frt 60 kr. és jár. erejéig bekebelezett zálogjog töröltessék, stb. Indokok: Alperes fennebbi követelésének biztosítására a zálogjog több ingatlanra egyetemleg bekebeleztetvén, ő ezen jogánál fogva azoknak egészbeni kielégítését a jelzálogok bár melyikéből ugyan követelhette és igy jogosítva volt az elárverezett és a vattinai 36. sz. tjkben felvett V2 telek vételárának felosztásakor kijelenteni, hogy ezen C. 9. a. biztosított követeléseire nézve nem ezen vételárból, hanem az el nem árverezett mellékjelzálogból kíván kielégíttetni: de ezen választási jogát legkésőbb a sorrendi tárgyalásnál kellett volna érvényesíteni ; alperes azonban ezt akkor nemcsak nem érvényesítette, sőt a B. a. mellékelt 1877. sept. 7-én hozott és jogerőre emelkedett sorrendi végzés 1. pontja előtt a féltelek vételárából épen a kereseti kétrendbeli követelés rendeltetett kielégíttetni; minthogy pedig ezen jogerejü sorrendi végzés alperest arra való tekintet nélkül, hogy a tárgyalásnál megjelent-e vagy nem, kötelezi és a közjegyző csak a megállapított sorrend