A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - A nemzetközi börtönügyi congresszus érdekében

130 A JOG. A nehézség nem is annyira ebben, mint inkább az illetékesség, helyesebben hatáskör kérdésében keresendő, mert a sommás biró bir ugyan hatáskörrel a felmondás érvényességének kimondására, de nem a lakHürités kötelezettségének megállapítására, minthogy az 1877 : XXII. t.-c. II. §-ának 5. pontja a lakkiüritési kereseteket a bagatell biró hatáskörébe utalja. Kénytelen tehát a sommás biró a fent előadott esetben felperest azon kérelmével, hogy a lakki irité.si kötelezettség itéletileg raegállapittassék, elutasítani. Akár kéri tehát a háztulajdonos a lakkiiiritést, akár csupán a felmondás érvényességének kimondására irányítja keresetét, helyzete a lakóéval szemben oly kedvezőtlen, hogy csak a legritkább esetben érhet célt. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a kérdéses keresetekre — eljárásunk értelmében — az általános felebbezési rendszer alkalmazandó. A lakkiüritési kereset ugyanis csak akkor adható be, ha a felmondás érvényessége jogerős ítélettel ki van mondva; alperes pedig a jogerőre emelkedési — igen természetesen - lehetőleg elodázza, mit annál inkább keresztülvihet, minthogy az ily ügyekben még a másoilbirósági Ítélet ellen is élhet felcbbezéssel. A perrendtartási novella 47. § a szerint ugyanis: »azon sommás perekben, melyekben a kereset tárgya járulékok nélkül 50l) frt készpénzt meg nem halad, továbbá nem készpénzbeli követelés iránt indított azon sommás perekben, melyekben felperes a keresetben a per tárgya helyett 200 frtot meg nem haladó készpénzt elfogadni késznek nyilatkozik, az elsöbirósági Ítéletet helybenhagyó másodbirósági ítélet ellen további felebbezésnek helye nincs.* E §. a felmondási perekre alkalmazható nem lévén, a bérlő még a helybenhagyó másodbirósági Ítéletet is megfelebbezheti és ezáltal az Ítélet jogerőre emelkedését oly időre tolja ki, midőn már a bérbeadó még a kedvező curiai Ítéletet sem használhatja azon egyszerű okból, mert a per egy negyedév helyett három negyedévig tartott. Igaz ugyan, hogy a helybenhagyó másodbirósági Ítélet végrehajtható, de miként hajtson végre felperes egy oly tartalmú Ítéletet, melyben a felmondás érvényesnek mondatik ki ? A bérbeadónak, hogy lakkiüritési keresetet adhasson be, nem v é g r e h a j t h a t ó, hanem jogerős Ítéletre van szüksége, az Ítélet pedig csak a curiai elintézés után válik jogerejíivé. Egy példa legjobban illusztrálja az esetet. A bérbeadó februárius 1-én felmond a bérlőnek május 1-ére, a bérlő azonban a felmondást nem fogadja el, minek következtében a bérbeadó kénytelen a felmondás érvényességének kimondása iránt pert indítani. A kereset februárius 2-án benyujtatik, tárgyalási határnap legjobb esetben februárius 15-ére tűzetik. Alperes akár tanukra való hivatkozás által, akár más módon, halasztást eszközöl ki, minek folytán felperes örülhet, ha az elsőbiróság március 15-én Ítéletet hoz. Alperes, ha ügyes, az ítélet kihirdetésére nem jelenik meg, h;mem — hogy időt nyerjen — magának az ítéletet kézbesitteti. A kézbesítést követő nyolcadik napon, mely körülbelül április 1-ére esik, beadja felebbezését, mely április 15-én érkezik a táblára. Itt aztán néhány hónapig nyugszik az ügy a referens nél, ugy hogy mire a másodbirósági Ítélet kézbesittetik, alperes már a május-augusztusi negyedet kényelmesen a felmondott lakásban töltötte. Minthogy pedig még a másodbirósági ítélet ellen is élhet felebbezéssel, legalább is még egy negyedig benne maradhat a felmondott lakásban. Ezek szerint a bérbeadó felmondási joga nem egyéb irott malasztnál. Hogy ezen visszás helyzeten mihamarább segíteni kell, az kétségtelen. Nézetünk szerint legegyszerűbb volna azon megoldás, ha a felmondás érvényességének kimondása iránti keresetek feletti bíráskodással a bagatell bíróságok bízatnának meg. >/ A nemzetközi börtönügyi congresszus ^ érdekében a következő nagyérdekű fölhívást vettük, melyet a magunk részéről csak a legmelegebben ajánlhatunk t. munkatársaink és olvasóink figyelmébe. Tekintetes szerkesztőség! Azon állami intézmények, a melyek nem csupán egyes országok speciális érdekeit, hanem első sorban s legközvetlenebbül az egész embe/iséget s a mindenütt egyaránt féltékenyen őrzött társadalmi jólétet érintik, újabb időkben mindinkább tárgyát képezik a nemzetközi eszmecseréknek, különös támogatásnak és felvilágitásnak, mely egyéb módokon kivül még nemzetközi congressusok egybehivása utján is szokott érvényesülni. Ily nemzetközi eszmecsere tárgyát képezik mai nap a büntető igazságszolgáltatás alapelvei s a börtönügy is, mert tagadj hatatlan, hogy a büntettek megelőzése, lehetőleg átalánosan hej lyeseknek elismert alapokon való elbírálása és megfenyitése minden ! nemzetnek egyaránt fontos feladatát és élénken érzett kívánalmát képezi. Ezen ügyekkel eddig három nemzetközi congressus foglalkozott u. ra. : a londoni 1872-ben, a stockholmi 1878-ban és a római 1885-ben. Hazánk csak a két utóbbin bírt önálló képviselettel s ha az ezen congressusokon kifejtett tevékenységet vesszük szemügyre, sajnosán kell azon tapasztalatra jutnunk, hogy míg más nemzetek fiai szellemi közreműködés tekintetében nemes és élénk versenyt fejtettek ki, addig hazánk csakis hivatalos képviselőinek munkálkodása által adott magáról életjelt, mert ezen ország számos tekintélye és egészen független áll á s ú szakférfiú a nemes k ü z d t é r t ö 1 távol maradt. Ennek okát csakis abban vélem feltalálhatni, hogy szakférliaink nagy része nem nyert előzetes értesítést és tájékozást azon útak és módok felöl, a melyeken a küzdtérre lépni lehet. Ezen mulasztást iparkodtam pótolni most, mint a magyar kormány volt hivatalos kiküldöttje a legutolsó nemzetközi börtönj ügyi congresszuson. Teszem pedig ezt az állandó nemzetközi bi; zottságkívánságára, mely melegen óhajtja, hogy Magyarország szakférfiainak nézeteit is mentül jobban megismerhesse azon kérdések felöl, amelyeknek tárgyalása a legközelebbi congressuson fog bekövetkezni. Az 1889-ik évre tervezett és Szent-Pétervárott megtartandó nemzetközi börtönügyi congressus ugyanis ép ugy mint elődei, nem csupán börtönügyi, de egyszersmind büntetőjogi és közrendészeti kérdésekkel is fog foglalkozni. Az e végből előre kijelölt kérdések sorozatát egy példányban •/. alatt van szerencséra megküldeni.* A congressus érdekében áll mentől több oldalról e kérdé; sekre a választ irott értekezések alakjában megkapni, a mely értekezések azután kinyomatnak s a congressus szóbeli eszmecseréinek és vitatkozásainak ugy alapjául, mint pedig hasznos anyagjául is szolgálnak. E kérdések közül minden az ügy iránt érdeklődő szakférfiú tetszés szerint választhat egyet, vagy többet, választhatja azt, a mely tanulmányainak, tapasztalatainak s előszeretetének leginkább j megfelel. Véleményét egy néhány ívre terjedő értekezés alakjában kidolgozza s azt az állandó bizottság elnökének vagy titkárjának beküldi. A mily korlátlan e választás, ép oly szabad a nézetnyilvánitás, mert hiszen a congressusnak minden előre meghatározott tendentiái mellett maga sem hivatalos jellegű gyülekezet, hanem a szabadgondolat kifejtés és szabadszótalálkozási h e 1 y e. Kívánatosnak csak azt jelezhetem, hogy ne ugyan egy kérdés fejtegetésére, hanem mentől több kérdés taglalására terjeszkedjék ki a vállalkozó szakférfiak működése habár e részben sincs se korlát, se határ szabva. A tetszés szerint választott kérdés felett irt értekezés kelléke csak az, hogy: 1. végezetén rövidre fogott határozati javaslat alakjában foglalja össze a megelőző érvelések eredményét s hogy e javaslatszerű befejezés a feltett kérdés minden pontjaira magában foglalja a választ s hogy 2. az értekezés francia szövegben (forditásban) küldessék be az állandó bizottsághoz, mert a congressus értekezési nyelve is a francia. Az értekezések beküldésének módozataira nézve, tekintettel a congressus még távoli időpontjára, ma még nincs különös megj állapodás. E részben csak annyit jelenthetek, hogy az állandó bi| zottság elnöke Galkine-Wraskoy Ő Excellentiája, a börtönügyek főigazgatója Szt.-Pétervárott, — titkárja pedig dr. Guillaume fegyházigazgató Neuchátelben. De ugy a beküldésre nézve, mint pedig bármi más tekintetben is szolgálatkész közbenjárásomat készségesen felajánlom. Nem nagy a munka és fáradság, melyet egy kedvenc tárgy fejtegetése szakavatott férfiaknak okoz, de hazánkra nézve nagy * A francia nyelven fogalmazóit kérdéseket alkalmilag magyar forditásban ko/.ülni fogjuk. A szerk.