A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 13. szám - Adatok a hagyatéki zárlat kérdéséhez

112 A J OG. rendben tartatnak: Hétfőn, kedden, pénteken és szombaton rendes tanácsülések kereskedelmi tanácsos urak részvéte mellett^ és pedig csak egy tanácsban. Szerdán az úgynevezett S ? T,P °s ü^s *esz' kereskedelmi tanácsos részvétele nélkül. A hétfői, szerdai és pénteki napokon vált ó ü g y e k, a keddi és szombati napokon kereskedelmi, csőd- és egyéb ügyek adatnak elő. A rendes tanácsülések mindenkor reggel 9 órakor, a szerdai sürgős ülések pedig 16% órakor kezdődnek. Teljes tanácsülés esetről-esetre a rendes tanácsülés előtt tartatik. Miről a kin törvényszék birói és kereskedelmi tanácsosi kara, a segédszemélyzet, az irodaigazgató ur, ugy a kezelő hivatalok vezetői ezennel értesíttetnek. Budapesten, 1887. márc. 21. 1! 1 a s k o v i c h István s. k., elnök. — Mi a jogkereső kereskedői közönség érdekében csak üdvözölhetjük azon intézkedést, hogy az új elnök eltéröleg az eddigi berendezéstől nem kétszer, hanem négyszer tartat egy héten rendes tanácsülést. Reméljük, hogy nem fog ezen intézkedésnél megállani, hanem rajta lesz, hogy új munkabíró erőket is nyerjen ezen, az ország nemzetközi forgalmában is nagy jelentőségű bíróság szamára. Mert így, a mint most van, valóban csak régi jóhirnevéből élősködik inkább, mint a jelenben szerzett érdemeiből. Az új elnök erélyét biztosítékul akarjuk venni ezen bíróság új aerájának is. A jogászegylet folyó hó 3l-én, csütörtökön, d. u. Bórakor az ügyvédi kamara helyiségében (Kerepesi út, 8. sz.) gyűlést tart, a melynek napirendén dr. Emmer Kornél, kir. táblai bíró következő című értekezése áll: »A francia törvényé z é ki e In ö k jogszolgáltatási hatásköre s egy magyar sürgősségi eljárás tervezet e.« Az értekező ur, miként korábbi nyilatkozataiból tudjuk, a référés intézményt nagy mérvben hasznosíthatónak tartja perrendünknek a szóbeliségre alapítandó reformjánál s miután előadásának tárgyát, választott címéből következtetve, ép annak az intézménynek ismertetése s e tárgyban beadott törvényjavaslatának indokolása képezendi, nagy érdeklődéssel nézünk az értekezés elé. A budapesti ügyvédi kamara f. hó 25-én tartotta évi rendes közgyűlését a megyeháza nagytermében H ó d o s s y Imre elnöklete alatt. Az általunk már ismertetett évi jelentés tudomásul vétele és az abban foglalt inditványok elfogadása és az 1887—88. évi előirányzatnak 13,700 frtban való megállapítása után az elnökség, tisztikar és választmány megválasztása jött napirendre. A közgyűlésen kiküldött .szavazatszedő bizottság szombaton d. e. 9-től l-ig, d. u. 3-tól 5-ig, vasárnap cl. e. 9-töl 1 óráig fog működni, jelentését pedig az ügyvédi kamarának -en, kedden d. u. 4 órakor tartandó ülésen fogja megtenni. Hódossy Imre elnök a saját és tiszttársai nevében köszönetét fejezte ki a bizalomért, a melyeket a kamara eddig irányukban tanúsított és fölemlíti, hogy minden törekvésük oda irányult, hogy tagtársaiknak és a kamarának érdekét előmozdítsák. Miután még Pártos Béla indítván) ára az elnökségnek, a választmánynak és a tisztikarnak buzgó működésükért köszönetet és elismerést szavaztak, a közgyűlés véget ért. A budapesti kir. itélő tábla büntető tanácsának értekezlete. A budapesti kir. itélő tábla büntető tanácsai Sárkány József, kir. táblai alelnök úr a büntető osztály vezetője kezdeményezésére 1887. évi március hó 19-én értekezletet tartottak. Az alelnök ur kiemelvén, hogy több olyan ügyben hozott a budapesti kir. itélő tábla ellentétes határozatokat, melyekben a tábla végérvényesen határoz, felkérte a megjelenteket, hogy az ezen ügyekben felmerült elvi kértlésekre nézve nézeteiket előadják, hogy ekképpen az érvek pro és eontra megvitattatván, a judicatura egysége biztosittassék. A megbeszélés alá került kérdések ezek : /. Büntethető-e a K. B. T. K. Sg. $-a alapján azon vendéglős, szálloda-, kávéháztulajdonos vagy korcsmáros, a kinek helyiségében tiltott szerencsejáték folyt, ha a helyiség átengedésében gondatlanság terheli ? A kir. itélő tábla egy ízben az átengedés szándékosságának bizonyítását kívánta meg a büntethetőséghez, más ízben pedig a gondatlanságból történt átengedést is büntette. Németh Péter, kir. táblai biró, mint előadó kijelentette, hogy a gondatlanságból történt átengedés is büntetendő. A K. B. T. K. L'8. §-a világosan kimondja, hogy a kihágás akkor is büntetendő, ha az gondatlanságból követtetett el; kivéve, ha a törvény csak a szándékos elkövetést rendeli büntetni. Ennek megfelelően a törvény több helyen, pl. a 37. és 80. §§-okban kifejezetten csak a szándékosan elkövetett cselekményt rendeli büntetni, miből következik, hogy mindazon kihágások, melyeknél a szándékos elkövetés kifejezetten nem követeltetik, akkor is büntetendő, ha gondatlanságból elkövettettek. De a K. B. T. K. 89. §-a felesleges volna is, ha az csak a szándékos átengedésre vonatkoznék, mert a ki szándékosan engedi át helyiségét a szerencsejáték üzésére, az mint részes a K. B. T. K. 26. §-a értelmében úgyis büntetendő. A K. B. T. K. 89. §-ának tehát csak ugy van létjoga, ha az a gondatlanságból történt átengedésre vonatkozik. A jelenvoltak nagy többsége ezen nézetet helyeselte. //. Zugirászat esetén a tettes az 187I: XXXIV. t.-c. ?o. g-ának 1. pontja értelmében pénzbirsággal büntetendő. Kérdés, vájjon ezen pénzbírság behajthatlansága esetén elzárásra átváltoztathaté-c vagy nem. A kir. itélő tábla ellentétesen határozott. N e d e c z k y Ödön, kir. táblai biró mint előadó kifejtette, hogy pzen pénzbírság behajthatlansága esetén nem változtatható át elzárásra. Az 1874: XXXIV. t.-c. 39. §-a ezt nem engedi és az életbeléptetési törvénynek sem 5. §-a, sem 11., sem 12. §-a nern intézkedik arról, hogy ezen birság elzárásra lenne átváltoztatható. És minthogy a törvény által meghatározott büntetési nemtől eltérni, illetve a törvény különös rendelete nélkül az egyik büntetési nemet egy másik büntétési nemre átváltoztatni nem lehet, a megjelölt pénzbírság sem változtatható át elzárásra. A jelenvoltak' nagy többsége ezen nézetet helyeselte. ///. A B. T K. 4$ 1. $-a szerint büntetendő, a ki magát megcsonkítja vagy szándékosan olyan állapotba helyezi, melyben a védkötelezettség t Ijcsitésére képtelenné válik. Kérdés, v.ijjon a bíróság csak akkor járhat e el ezen vétség tárgyában, ha a sorozó bizottság az illető vádlottat végleg alkalmatlannak mondotta ki, avagy már akkor, ha a sorozó bizottság őt csak ideiglenesen alkalmatlannak mondotta, s e szerint újabban sorozás 1 alá kerül. /:' tekintetben is ellentétesen határozott a kir. tábla. Rimely Antal, kir. táblai biró mint előadó kifejtette, hogy a ' bíróság csak akkor járhat el, ha a vádlott végleg alkalmatlannak ] találtatott. Ugyanis a B. T. K. 451. §-a utolsó pontjában érvényben hagyta az 1868: XL. t.-c. 48. §-át, mely szerint minden hadköteles, a kire rábizonyul, hogy magát szándékosan megcsonkította, hivatalból sorozandó be a hadseregbe s a törvényes I sorkatonai szolgálat tartamán felül két évig tartozik szolgálni, j Ebből kifolyik, hogy legelőször meg kell állapítani, vájjon az illető vádlott alkalmas-e a védkötelezettség teljesítésére vagy nem. Ha alkalmas, büntetése abban áll, hogy a rendes időn felül még két ! évig tartozik szolgálni; ha nem alkalmas, akkor a B. T. K. i 451. § a értelmében büntetendő. A bíróság tehát csak akkor járhat el, ha előbb az illetékes hatóság - a sorozó bizottság — kiI mondotta, miszerint az illető vádlott végkép alkalmatlan, mert | csak akkor alkalmazható a B. T. K. 451. §-ának büntetése. Az ; ideiglenes alkalmatlanság esetén nem lévén kizárva az, hogy egy I későbbi állitásnál mégis alkalmasnak fognak találtatni, vádlott I ugyanazon factumért kétszer szenvedne büntetést. A jelenvoltak nagy többsége előadónak nézetét helyeselte. Utánzandó példa a tisza-löki kir. járásbíróság gyakorlatából. Becses lapjuk >Sérelmek« rovatában annyi jogos kifakadást olvasok hazai igazságszolgáltatási állapotaink felett, hogy szinte jól esik lelkemnek, ha néha néha valami elismerésre méltót is tapasztalhatok. Ilyen elismerésre, sőt követésre méltó téuy az, a mit az újonnan felállított tisza-löki királyi járásbíróság a végrehajtás folyamán a kiküldött által beterjesztett pénzek tárgyában meghonosított. Ugyanis a mint az ide eredetben csatolt és 1887- márc. 5-én (596. szám alatt hozott végzéséből kitűnik' s a befolyt pénzt, ha ugyan arra senki elsőbbségi igényt nem szerzett, vagy be nem jelentett, egyszerűen postautalványnyal felperesi ügyvédnek beküldi, természetesen a portó levonása mellett. Ezen levonásba azonban sokkal inkább belenyugszik a fél, semmint pénzét ki- és beutalják, tőle szabályszerű bélyeges nyugtát vegyenek, stb. stb., mert igy pénzéhez gyorsan és olcsón jut. Ajánlom a fenti eljárást a többi királyi járásbíróságok figyelmébe. Dr. Kardos Samu, debreceni gyakorló ügyvéd. * (196. P/1887. Az adriai biztosító-társaság felperesnek Varga Józsefné elleni végrehajtási ügyében. Végzés. A beterjesztett II fit 73 kr., azaz: tizenegy forint hetvenhárom krajcár, dr. Kardos Samu ügyvéd, mint az adriai biztosítótársaság ügyvédje, részére megküldetni rendeltetik. Kelt T.-Lökön, a kir. járásbíróságnál, 1887. évi március 5 én. Tóth Pápay Soma s k., kir. járá^bhó.