A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 11. szám - Döntvényeink és az ügyvédi díjak - Adható-e bekebelezés nélkül jelzálogi biztosítási elsőbbség

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 11. számához. Budapest, 1887. március 13-án. Köztörvényi ügyekben. Az 50 frtot meg nem haladó, meg nem állapított, nem peres ügyekben felmerült ügyvédi munkadíj elbírálására nem az ügyvédi rendtartás 58. §-ában megjelölt rendes bíróság, hanem a bagatellbiróság illetékes. I. A békési kir. járásbíróság sommás bírósága előtt ifj. K. János ügyvéd által H. Katalin ellen folyamatba tett 31 frt 20 kr. ügyvédi munkadíj megvétele iránti sommás perében : alperes tartozik, ha stb. A budapesti kir. itélö tábla következő végzést hozott: Az elsöbirósági Ítélet az annak alapul szolgáló eljárással együtt az 1881. évi L1X. t.-c. 39. §-ának c) pontja alapján, hivatalból megsemmisíttetik s a keresetlevél felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: A/. 1871: XXXIV. t.-c. 58. §-nak második bekezdése értelmében a jelen követelés tárgyát képező ügyvédi díjak, miután perenkivüli eljárásból származnak s megállapítva nem lettek, az ügyvéd személve s az összegre való tekintettel, az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §-a 1. pontjához képest a kisebb polgári peres ügyek ügybirósága előtt érvényesitendők, a melynek mint ügvbiróságnak részbeni hatáskörétől az eltérés megengedhető nem lévén, az eljárt kir. járásbíróság illetéktelensége hivatalból volt figyelembe veendő. (1886. szept. l én. 29,592. sz.j A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (Budapesten, 1887. január 21-én. 7,060. sz.) II. Az 50 frtot meg nem haladó, meg nem állapított, nem peres ügyekben felmerült ügyvédi mnnkadíj elbírálására nem a bagatellbirósá?, hanem az ügyvédi rendtartás 58. §-ában megjelölt rendes bíróság illetékes. Az egri kir. járásbíróság : Alperesek tartoznak egyetemlegesen megfizetni stb. A budapesti kir. itélö tábla: Az elsöbirósági ítélet az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíttetik s a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-a értelmében az üoyvéd díjai és költségei iránti keresetekre nézve nem peres ügyekben az ügyvéd személyes bírósága illetékes, következőleg az'emiitett címen 48 frt 67 kr. erejéig emek követelés az 1877. évi X. t.-c. 11. §-a 1-ső pontjának rendelkezésére való tekintettel, a kisebb polgári peres ügyekre rendelt bíróság illetőségéhez van utalva. Ugyanazért és mert az utóbb említett bíróságokhoz mint üo-ybirósághoz utalt ügyekben más bíróság nem járhat el, az elsöbirósági Ítélet az azt megelőzött egész eljárással az 1881 : LIX. t.-c. 39. §-a 9. pontja alapján megsemmisítendő s felperes az alpereseknek okozott perköltség megfizetésében marasztalandó volt. A m. kir. Curia: A kir. ítélő táblának neheztelt végzése megváltoztátik, jelen keresetre nézve a sommás biróság illetékessége megállapíttatik s ehez képest a másodfokú biróság a per érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok: Tekintve, hogy a keresetileg követelt munkadíj összegének mily mérvben leendő megállapítása a kérdéses ügyvédi munka értékének meghatározását föltételezi és tekintve, hocry az 1874 : XXXIV. t.-c. 58. §-a bíróilag még meg> nem állapított ügyvédi díjak és költségek iránti keresetekre nézve külön üoybiróságot jelöl ki s ezen külön törvénybe foglalt intézkedés a. kfsebb polgári peres ügyekben való bíráskodást szabályozó 1877. évi XXII. t.-c, mint általános törvény által hatályon kivül helyezve nincs, meg nem állapított ügyvédi munkadíj megállapítása illetőleg megítélése iránt támasztott jelen kereset elbírálására annak tárgya 50 frtot túl nem halad, az ügyvédi rendtartás 58. §-ában megjelölt rendes biróság és nem az 1877. évi XXII. t.-cikkben jelzett biróság van hivatva, ekként tehát jelen keresetre az utóbb idézett törvény szabványai, jelesül ennek 11. §-ának első pontja alkalmazást nem nyerhetvén, az elsőfolyamodású sommás biróság akkor, midőn a keresetet elfogadta s a felett érde mileg intézkedett, törvényszerüleg járt el, minélfogva a másodbiróság végzését a fentebbi módon megváltoztatni kellett (1887. február 17-én 428.)* Az alapperben felmerült per- és végrehajtási költség akkor sem követelhető vissza, ha a marasztalt fél az általa megújított perben nyertes lett. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélö tábla az elsőbiróság Ítéletét a perújítás megengedésére nézve az ott felhozott indokoknál fogva helybenhagyja, a per érdemében ellenben részben megváltoztatja és tekintettel arra, hogy az alapperben felmerült perbeli és végrehajtási költségre alperes azon mulasztása, hogy az alapperbeli tárgyalásra meg nem jelent és védelmét elő nem terjesztette, továbbá, hogy az alapperbeli ítéletben terhére megítélt elmarasztalási összeget csakis a végrehajtás elrendelése és foganatosítása után fizette ki, szolgáltatott okot és hogy ennélfogva felperes ezen költséggel jogszerűen nem terhelhető, az alapperben hozott 6,345/81. számú Ítélet egyedül 3 frt 10 kr. tőkére és ezen összeg után megítélt 6°/0 késedelmi kamatra nézve helyezi hatályon kivül és ehez képest felperest csupán 3 fre 10 krnak és ezen összeg után 1884. évi július hó 24-ik napijától a tőke felvétele napjáig lejárt 6% késedelmi kamatnak alperes részére 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett leendő viszszafizetésére kötelezi, alperest újított kereseti kérelmének ezen összeget meghaladó részével elutasítja. A in. kir. Curia; A másodbiróság Ítéletének újító fé által felebbezett azon része, melylyel újító fél az alapperben felmerült per- és végrehajtási költségek visszatérítése iránti keresetével elutasittatott, indokainál fogva helybenhagyatik. (1886. december 15-én. 704.) Törvényes gyakorlat szerint az örökhagyónak azon végrendeleti intézkedése, mely által az örökösnek vagy hagyományos, nak, valamely haszontól leendő megvonásának fenyegetése alatt a végrendeletnek megtámadása tiltatik, nem bír törvényes hatálylyal, ha a végrendeletnek valódisága <s értelme vétetik kérdés alá. A in. kir. Curia (1887. febr. 1. 3,327. sz. a.): Nagy Ignác ügyvéd által képviselt D. Erzsébet és társai felpereseknek — Udvardy János ügyvéd által képviselt ifj. B. György és Juliánná alperesek elleni végrendelet érvénytelenítése, hagyaték megállapítása és örökség iránt a sz.-fehérvári kir. tszék előtt folyamatba tett perében ... Az alsóbirósági Ítéletek azon részben, mely szerint felpereseknek, édes anyjuk P. Anna hagyatékában való öröklési joguk a kötelesrészre korlátoltatott, megváltoztattatnak, nevezett P. Anna hagyatékában ugyanannak a második házasságából származott gyermekeivel való egyenlő öröklési jog a K. alatti végrendelet 5. pontjához képest állapittatik meg, stb. Indokok: Igaz ugyan, hogy a néhai P. Anna és ennek második férje B. György által 1875. évi február 13-án közösen alkotott K. alatti okiratok XVIII. száma mellett eredetben is fekvő végrendeletnek 6. pontjában az foglaltatik, hogy ha a vég* Szándékosan egymás mellé állítottuk e két esetet. A Curia ezen mindennapi és azért is már fontos kérdésben 14 nap alatt két k ü 1 ö m b ö z ő elvi jelentőségű határozatot hozott. Hogy szilárduljon meg jogbiztonság, hogy nyugodjék meg a jogkereső közönség judicaturánkban, ha a legfelsőbb fórum is m a ezt, holnap azt tartja igazságnak? Valóban joggal megkövetelhetjük, hogy ilyen megszégyenítő állapotnak vessen a Curia polgári osztályának nagyérdemű vezetője véget az által, hogy ezt a kérdést végre valahára véglegesen döntesse el egy teljes ülési határozat által. A szerkesztőség.