A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 9. szám - Az ügyvédség reformja. 1. r. - A budapesti kir. itélő-tábla minta-tanácsa

74 A JOG. ember is — vagy éppen, mert az — ennek igaz voltát kétségbe vonni ?( Ám másra tanit az a kis statisztikai kép, melyet a megforduló pereknek a királyi táblán miként történt, de még mindig történő elintézése nyújt. Az egy dicséretes kivételtől eltekintve, melyet a budapesti kereskedelmi forumok felülvizsgált Ítéletei képeznek: statistikai bizonyossággal fennálló tétel az, hogy a vidéki, akár társas, akár egyes bíróságoktól felérkező ügyek 80 száztólija megváltoztató elintézést nyer, s még azon elsöfolyamodású ítéletek is, melyeket a kir. tábla helybenhagyó megerősítéssel lát el, korántsem a felhívott indokokból fogadtatnak el, de helybenhagyatva, merőben új indokokkal adnak jogerős életet a konkrét rendelkezésnek. S hogy e nehéz feladat évről évre terhesebbé váljék, erről gondoskodik a jogkereső közönség; gondoskodik a felebbezett elsőfokú határozatok gyarapodása, mely már-már ijesztő mérveket öltött. Mig 1885-ben néhány százzal, addig l88ü-ban már 1084-el szaporodott a felébb vitt ügydarabok száma, ugy hogy ma-holnap emberi erőt felülmúló kísérlet lesz a hátralékok nagy halmazával megküzdeni. Ez a száraz való, mit az íme szíík keretben leirt statistikai kép előttünk feltár. Ne higyje azonban senki, hogy a szellem, mely a kir. Ítélőtábla kereskedelmi tanácsát áthatotta, nyugalomba ment elnökével, együtt búcsút vett volna. Igaz, hogy azon férfiú, ki a kereskedelmi törvényt nálunk honossá tette ; honossá azon értelemben, hogy e vívmányra Nyugat-Európa bármely nemzete is büszkeséggel mutathatna, rendkívüli veszteséget okozott távoztával; de ott maradtak a tanács szellemének hü őreiként tanítványai, a hatalmasan hódító irány letéteményesei; s a méltó férfiú, ki örökébe lépett, nemcsak rendkívüli egyéni tulajdonainál, de különösen a szakkörök által elismert nagy tekintélye erejénél fogva e szellem uralmát biztosítja. De azon kérdésre, hogy vájjon gondoskodva van-e arról, mikép a nehéz feladat teljesítéséhez szükséges erő meg legyen — nincs kedvező válasz. Ott van egy bíró helye üresen hosszabb idő óta a nélkül, hogy égetően szükséges elfoglalása ma-holnap várható lenne. — Pedig ezen egy hely hónapokon keresztül való üresen hagyása hatványozott jelentőséggel bir a felterjesztések emez ijesztő szaporodásával s azon való ténynyel szemben, hogy e tanácsban a felebbvitt ügyek nemcsak »felülvizsgáltatnak«, hanem mint bevezetésileg emiitettük, a szó erkölcsi értelmében valóbau elsöfokúlag intéztetnek el. Proximus ardet Ucalegon ! Nem a jogkereső közönség érdekével, e közhelylyel csupán kívánnánk indokolni jelen felszólalásunkat, bár az ország ipara és kereskedelmi forgalma, ugy az alapos, mint a gyors igazságszolgáltatást igényli egyaránt. De indokolja intelmünket azon szolidaritás, mely a jogszolgáltatás két íactorát összeköti, jogosulttá teszi ezt különösen azon féltékenység, melylyel hazánk felsőbb bírósága ezen minta-tanácsának tekintélyét az ügyvédi kar több mint egy évtized óta őrzi. Ne legyen hiú remény, hogy az egyensúly megzavarását távol tartandja a magyar jogászvilág azon kitűnősége, ki a budapesti kir. itélő-tábla élén áll. Sérelmek. * Épületes dolgok a Ingosi járásbíróságnál. (Az igazságügyminiszter ur figyelmeztetéséül.) A lugosi kir. járásbíróságnál az intercalaris jövedelmek szaporítása és itt nyilvánosan nem tárgyalható okok miatt oly botrányos mérvet öltött a hátralékok száma, hogy azok feldolgozásán néhány hónap óta, midőn t. i. hire járt, hogy az igazságügyminiszter megvizsgáltatja az irodákat s az ügymenetet, 1 járásbiró, 3 aljárásbiró s 1 aljegyző, 2 törvényszéki biró és 2 törvényszéki jegyző, tehát összesen nyolcan, kikhez néha a tszéki elnök kilencedik fogalmazónak szegődik, lázas tevékenységgel fáradoznak, miért is a kir. tszéknél most csak 3 biró dolgozik. A lugosi kir. járásbírósághoz naponkint 100—200 ember van polgári s bűnügyekben tárgyalásra megidézve, kiknek nagyobb része a hely szűke miatt kénytelen a mostani téli időben hóban, esőben a járásbíróság udvarán várakozni, mig rájuk jön a sor és még mindig nem tudhatni : mikor fogjuk a hátralékok végét megérni! Vannak két évnél öregebb hátralékos beadványok, melyek csak most fognak majd előkerülni az irodák * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. valamelyik zugából, az olyan kereset pedig, melyben egy év előtt tárgyalási határnapra szert tenni lehetett, a ritkaságok s különös protekciók közé tartozott. Iío"-y aztán az ily qualifikálhatlan mulasztás után mily sok vásári munka kerül ki ebből az Augias - istállóból : könnyű elképzelni, de ezen csudálkozni nem lehet, valamint azon sem, hogy tekintélyes lehet azon bűnügyek száma is, melyek már elévültek. Az ügyvédi kar, a kevés számú kegyeltek kivételével és az igazságot kereső nagy közönség évek óta birkatürelemmcl ugyan, de lelke mélyéig megbotránkozva nézte és nézi e hallatlan dolgokat, de hallgatott, mert . . . Nem kutatjuk, ki oka mindezen botrányos állapotoknak, csak felsóhajtva kérdjük: miniszteri főfelügyelet s ellenőrzés, mikor jön el már a te országod? kérdjük ezt azért, mert tied a hatalom s a dicsőség is ezekért az ázsián-túli állapotokért. Lcx. Irodalom. Beküldettek. A bűn kísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség tana. A m. t. akadémia által a Sztrókay-jutalommal koszorúzott pályamunka. Irta: J W 1 a s s i c s Gyula, a m. t. akadémia 1. tagja. II. kötet: a bírál i kísérlet és a bevégzett bűncselekmény tana. Budapest, 1887. i Kiadja a m. tud. akadémia. Nagy 8" XII. és 470 11. Ara 3 frt. Ezúttal csak rövid jelentésre szorítkozunk, a részletes bírálatot későbbre tartván fenn. — Bosznia és Hercegovina. Uti I rajzok és tanulmányok. Irta: Asbóth János. I. és II. kötet. Budapest, 1887. P alias irodalmi és nyomdai részvény-társaság. Nagy 4° 33 egész oldalas képpel és 184 szövcgrajzzal, térképekkel és táblázatokkal. Kiváló érdeket kölcsönöz ezen kereskedelmi, politikai és ethnographiai szempontból egyaránt fontos munkának a boszniai birtok- és jogviszonyokra vonatkozó, az idevágó anyagot igen alaposan ismertető rész. Ismerteti a török hübér-rendszert, a koránjogot, mulk és miriét, a földesúri és jobbágyjogot, az elővételi jogot, az intézmények emberséges szellemét és igazságtalan kezelését, a jobbágyság helyzetét, katasztert, telekkönyvet, földhitelt stb. A munka kiállítása oly fényes, hogy az komoly tanulmányt igérő tartalma mellet díszmunkának is beillik. r. I. Vegyesek, Lehet-e két ügy vednél egyszerre gyakorlaton lenni az ügyvédjelöltnek? A budapesti ügyvédi kamara igenlőleg felelte kérdésre a következő határozatával. F. A. ügyvédjelölt ur a kamara lajstromába bevezetett ügyvédjelöltnek az 1874. évi XXXIV. t.-c. 12. §-a ért. bejelentett irodaváltoztatása a bpesti ügyvédi kamara ügyvédjelölt jegyzékébe bevezettetett. Miről nevezettnek ezen igazolvány annak tanúsítása mellett, hogy jelenleg dr. Mezei Mór és dr. Mezei Sándor bpesti ügyvéd uraknál van joggyakorlaton kiszolgáltatik. (1887. febr. hó 4-én 241. sz. a.) — Mi ezen határozatot sem az ügyvédi rendt. 11., 12., 13. és 15. §-ainak szavaival sem az ügyvédjelölti gyakorlatot szabályozó ezen törvényszakaszok szellemével, de az ügyvédjelölti gyakorlat természetével sem egyeztethetjük össze. Egy időben csak egy ügyvédnél lehet gyakorlaton a jelölt. Az 5. §-ból pedig következik, hogy szakadatlanul kell ennek a gyakorlatnak folyni. Nem változtat a törvény ezen követelményein azon Körülmény sem, hogy a jelen esetben a nevezett két ügyvéd társas viszonyban közös irodát tart, mert ily közös irodát a törvény nem ismer. Törvényjavaslat az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. XXXIV. t.-c. némely intézkedésének niódoitásaróJ. 1. §. Az 1871. XXXIV. t.-c. 67. és 103. §§-nak intézkedései hatályon kiviil helyeztetnek és ezek helyébe a jelen törvény rendelkezései lépnek életbe. 2. §. Az 1874. XXXIV. t.-c. (i7 §-a helyeit : A bíróságok, közigazgatási hatóságok vagy közegek, 10 írttól 100 frtig terjedő bírsággal fenyíthetik az ügyvédet, ha ez valamely fél képviseletében, előttük folyamatban levő tárgyalásnál vagy ülésben ren| detlenkedést követ el, vagy illetlen, sértő kifejezést használ. Ezen rendbüntetés ellen bíróságoknál egy fokú, közigazgatási hatóságoknál pedig a fennálló törvényeknek és rendeleteknek megfelelő fokozatos felebbvitelnek van helye, mely azonban a végrehajtást nem akadályozza. Ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbüntetés alkalmazásán felül, az 187lJ. évi XL. t.-c 4i. §-a alkalmazásának kizárásával, a bíróság vagy közigazgatási hatóság a fegyelmi eljárás, bűntett vagy vétség esetében pedig a bűnvádi eljárás megindítása céljából intézkedik. 3. §. Azon ügyvéd, a ki meghatalmazott minőségben a hatósághoz vagy közigazgatási hatósághoz intézett beadványában sértő kifejezéseket használ, vagy a birói és közigazgatási hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti — a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik — az 1879. XL. t.-c. 4'i. §-a alkalmazásának kizárásával, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyítendő | 4. §. Az 1S73. XXXIV. t.-c. 105. §-a helyett • A fegyelmi bíróság az ügy-