A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 8. szám - Van-e folytatólagos biztosítási végrehajtásnak helye? - A köztörvényhatósági törvény magyarázatához. Nyilt kérdés.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melleklet a »Jog« 8. számához. Budapest, 1887. február 20-án. Köztörvényi ügyekben. Azon körülmény egymaga, hogy a cég u nö uevén áll, hogy o van, ni int cégtulajdonos bejegyezve, ellenben a férj csak mint cégvezető, nem elég bizonyíték arra, hogy a nö cégével ellátott üzletben lefoglal! áruk a nő kizárólagos tulajdonjogát képezik é< azért azok lefoglalhatók. A székesfehérvári kii-, járásbíróság dr. Lövy K. által képviselt A. Adóiménak, dr. Hcrmann S. által védett L. Frigyes ellen indított végrehajtás elleni előterjesztés tárgyában: Előterjesztéssel élő elutasittatik, mert előterjesztéssel egy harmadik személy nem élhet, hanem igénynyel. (2,700/886. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla következő végzést hozott: Az elsőbiróság végzése helybenhagyatik, mert magában azon körülmény, hogy azon helyiség, a melyben a férj ellen elrendelt végrehajtás foganatosításakor a végrehajtási jegyzőkönyv 27—36tételszám alatt összeirt ingók léteztek, a nő nevére szóló címtáblával volt ellátva és hogy az előterjesztés A. melléklete szerint a nő mint cégtulajdonos, férje pedig csak mint cégvezető van a székesfehérvári kir. torvényszéknél a kereskedelmi egyéni czégek jegyzékében II. kötet 167. lapon 33:5/1- sorszám alatt bejegyezve, miután ez csupán a házasfelek tetszésétől függő megállapodásnak kifolyása is lehet, arra nézve, hogy a végrehajtási jegyzőkönyvben 27—36. tételszám alatt összeirt ingók a nö kizárólagos birtokában levőknek tekintessenek, vélelmet nem állapit meg, sőt azon ténykörülmény folytán, hogy a jegyzőkönyvhez •/. alatt mellékelt számla szerint a megrendelt áruk a férj nevére küldettek és hogy a nö a végrehajtás foganatosításakor a foglalás ellen egyátaláu nem tiltakozott, a kérdéses tárgyak a férj és a nő közös birtoklásában levőknek vélelmezendök, tehát a fent jelzett ingók lefoglalását tárgyazó végrehajtási eljárás az előterjesztés folytán meg nem semmisíthető, a mennyiben azonban a lefoglalt ingók valóban az előterjesztéssel élő félnek kizárólagos tulajdonait képeznék, ennek beigazolása nem előterjesztés, hanem az idézett törvény 92. §-a értelmében indítható igény per útjára tartozik. Cl 887. január 4-én 20,020/886. sz.) Az utalványozás csak akkor teljes joghatályú, ha az utelványos is az utalványozáshoz kifejezetten hozzájárult, különben az utalványozás csak azokra nézve kötelező, kik egymás közt megegyeztek. — Külföldi törvény alkalmazása magyar bíróság által hazai bíróság előtt folytatott perben. A pestvidéki kir. tszék : Dr. Stiller Mór ügyvéd által képviselt G. szül. A Mária, R. sz. A. Anna és A. Károly müncheni lakosok felpereseknek, — Németh Antal ügyvéd által képviselt B. Gáborné szül. gr. B. Hona elleni, 50,000 délnémet értékű Irt és jár. iránti perében következő Ítéletet hozott : Felperesek keresetükkel elutasittatnak. I n d o k o k : Felperesek keresetüket arra alapítják, hogy az ő 50,000 délnémet ért. forint követelésüket, melylyel nekik H. Tivadar tartozott, és melynek erejéig az ő zálogjoguk H. Tivadar bajorországi ingatlanaira bekebelezve volt, alperes a most emiitett ingatlanok megvételekor a Bajorországban létrejött C. alatti adásvevési szerződésben magára átvállalta, továbbá, hogy a bajor jelzálogi törvény 56- §-a szerint a jelzálogos követeléssel terhelt ingatlan harmadik birtokosa a bekebelezett követelésekért azon esetre, ha azokat különösen átvállalta, személyes felelősséggel is tartozik. A bajor törvény most hivatkozott és felperesek által érvényesnek bizonyított 56. §-a az ingatlan harmadik birtokosának a bekebelezett követelésekért való személyes felelősségét, különös átvállalás esetére kimondja ugyan, az azonban, hogy a különös átvállalás létrejöttének mikor tekintendő, sem ezen §-ban meghatározva, sem felperesek által bizonyítva nincs. E tekintetben tehát az átvállalás általános szabálya veendő irányadóul és e szerint az átvállalás a hitelező irányában létrejöttnek akkor tekinthető, ha ahoz a hitelező hozzájárult. A C. alatti adásvevési szerződésben azonban az, hogy a felperesek kereseti követelésnek alperes által való átvállalásához hozzájárultak volna, bent nem foglaltatik és igy ezen szerződéssel felperesek irányában a kereseti követelés alperes által átvállaltnak nem tekinthető. De ha a bajor törvények szerint ahoz, hogy a bekebelezett követelés az ingatlan harmadik birtokosa által a hitelező irányában átvállaltnak tekintessék, a hitelező hozzájárulása szükséges nem volna, alperes a kereseti követelésben még akkor sem lenne elmarasztalható, miután alperes a kereseti követeléssel terhelt ingatlant a viszonválaszhoz a 4 /. alatt csatolt adásvevési szerződés szerint 1878. évben S. Frigyesnek eladta és az a most hivatkozott adásvevési szerződésben a kereseti követelést felperesnek hozzájárulása nélkül szintén átvállalta, következésképen, ha alperes az E. alatti adásvevési szerződésben felperesek hozzájárulása nélkül elfogadott átvállalás alapján felpereseknek személyes adósukká vált volna, alperes ezen személyes kötelezettsége a 4 •/. alatti adásvevési szerződésben foglalt hasonló átvállalás alapján S. Frigyesre áthárult volna. Az előadottaknál fogva felpereseket keresetükkel elutasítani kellett, stb. (1884. szeptember 15. 6,032. sz. a.) A budapesti kir. itélö tábla : A kir. tszék Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva még azért is helybenhagyatik : mert az utalványozás teljességéhez az utalványozó, az utalványozott és az utalványos megegyezése megkívántatik. E nélkül az utalványozás csak azon felekre nézve bir hatálylyal, a kik egymás között megegyeztek. E szerint alperesnek felperesek irányában való személyes kötelezettsége csak akkor lett volna megállapítható, ha felperesek az utalványozáshoz szintén hozzájárultak, és az utalványozás helyességéhez szükséges hármas megegyezés létrejött volna, felperesek azonban azt, hogy a kereseti követelésre nézve a C. alattiban alperes és H. Tivadar között létrejött utalványozáshoz hozzájárultak és azt elfogadták, nem bizonyították be; mert a C . alatti szerződés felpereseknek hozzájárulása nélkül lett megkötve, azon körülmény pedig, hogy felperesek az esedékes kamatokra történt fizetéseket alperestől elfogadták, magában véve az utalványhoz való hozzájárulásra nézve bizonyítékot nem képez, jelen esetben annyival kevésbé, mert felperesek beismerték, hogy alperes jogutódjától S. Frigyestől a későbbi kamatfizetéseket szintén elfogadták. (1886. évi május 4-én, 1,107. szám alatt.) A m. kir. Curia : A kir. itélö tábla ítélete helybenhagyatik. Indokok: A perben fel nem hozott és felperesileg a másodbiróság ítélete elleni felebbezéshez NB. alatt csatolt melléklet az 1881: LIX. t.-c. 29. §-a értelmében felülvizsgálatila.Lc figyelembe nem vétethetvén, a kir. itélö tábla Ítéletének helybenhagyásával felperesek keresetüktől elmozditandók voltak; mert a C. alatti adásvételi szerződés, mely a fenforgó kereset alapját képezi, Bajorországban köttetvén és annak tárgyát bajorországi ingatlanok képezvén, a fenforgó kereset elbírálásánál a felperesileg igazolt bajor hypotheka-törvény 56. §-a szolgál irányadóul. A hivatkozott törvény azonban a felperesi ke«eset támogatására nem szolgálhat. .Mivel azonban a törvény intézkedése szerint azon esetre, ha az eladó a zálogjogilag terhelt ingatlan vevőjének a jelzálogilag biztosított követelésnek kielégítését uta! ványozza a vételárból, az ezen utalványozást a pf^yp szerződésileg elfogadja: az ilykép a vevő által kifizetni elvállalt jelzálogi követelésre nézve az illető hitelezőnek jelzálogilag terhelt ingatlan birtokosa ellen a személyes kereset jogot ;H megadja ugyan és pedig a nélkül, hogy azt attól feltételezné, mikép a hitelező az eladó és vevő közötti utalványozáshoz hozzájárult; de az ilykép egyoldalulag létrejött utalványozás alapján az idézett bajor hiypotheka-törvény által a jelzálogbeli követelésre nézve a hitelezőnek a személyes kereseti jog csak a jelzálogilag terhelt ingatlan birtokosa ellen biztosíttatván, mihelyt az a jelzálogilag terhelt ingatlannak birtokosa lenni megszűnt, ő ellenében személyes kereset többé nem érvényesíthető. Már pedig alperes a jelzálogilag terhelt ingatlanokat a 4. •/. alatti szerződés szerint még 1878- aug. 14-én S. Frigyesre