A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 7. szám - A törvénykezési szünet kérdése a budapesti ügyvédi kamarában

58 (s. 182.), mely a fenti minősítéssel nem bir (manslaughter s. 177). Mi ezen szigorú álláspontot, mely gonosztevők számára az incommensurabilis praemeditatio menhelyét nem tárja fel, mely a tagadásnak nem ad praemiumot a lélektani rejtélyek bizonyítására kötelezett váddal, társadalmi érdekkel szemben, teljesen helyeseljük. Codexünk revisiója esetére e tan reformját nálunk is kivánnók, a mint Anglia elejteni készül a malice aforethougt avult impraktikus doctrináját. Különösen helyeseljük morális szempontból, hogy a büntetés szigora az angol javaslat és fenálló jog szerint a bűnös célhoz (bűntett elkövetése végett fojtogat etc. s. 188. 24., 25. Vict. c. 100. s 21., 22., 26., 27. Vict. c. 44, s. 1.) van kötve, melynek teljes közömbitésc a continentalis dolustanban valóságos immoralitás. A gyermekülés, titkos szülés leleplezése végett gyermekhulla titkos eltemetésének büntetése, veszélyes eszközök — lőfegyver, explosiv, corrosiv tárgy — gondatlan kezelése által okozott sértés megtorlása is helyesebben van szabályozva mint nálunk (s. 185— 187., 190—192). Hogy a hajótörés körüli büntettek (menekülés akadályozása etc.) s a roskatag hajó tengerre bocsátása (mely embertelen, csalárd célú gonosz tett ellen oly óriási mozgalmat keltettek egy képviselő leleplezései), a női szemérem elleni cselekmények drákói szigorral üldöztetnek, alig kell említenünk, (s. 195,--199., 201—202., 203-222). Krdekes a büntetendő meggyalázó iratok alóli kivételek felsorolása. Nem büntethető oly irat, mely a sértett szeméi}' kikivánatára vagy más gyalázóirat cáfolatára készült; a bíróság és parlament előtti publicatiója meggyalázó dolognak; ily bírósági, parlamenti ülésről jelentés közlése. Közérdekből közlése s diskutiálása valónak tartott gyalázó tényeknek. Jóhiszemű véleménynyilvánítás köztisztviselők tekintetében. Visszaélés megszüntetésének követelése végett gyalázó dolog közlése. Jóhiszemű és a szükségesre vonatkozó válasz sértett személy vagy bíróság kutatására (s. 227-237.) Ezt is jobbnak tartjuk codexünk csapdáinál, melyek tisztességes embert gyalázó büntetéssel illetnek, ha igazat mond gazember felől és melyek Scyllája s Charybdise elöli irtózás oda vitte a dolgot, hogy már alig mer valaki jóhiszemű bünpanaszt emelni. Codexünk ezen része is több mint érett a revisióra. Messze vezetne s terünket túllépnők, ha folytatnók, bármily érdekes, a javaslat részletes ismertetését, mely a vagyon elleni bűntettek (lopás) terén is szakit acommon 1 a w hagyományaival, habár igy is sok különlegest tartalmaz és szigorában levelek, okmányok,- ültetvények oltalmára stb. és számos sajátszerű bűncselekmény constructiójában felette tanulságos. Azon célt talán igy is elértük, hogy a magyar jogászok tájékozva legyenek az iránt, hogy revisiónk esetén Angliában is tanulhatunk valamit. A javaslat sorsa felől ép most értesít egy londoni előkelő biró levele, hogy tárgyalását a jövő sessióban remélik és csak az eljárási tervezet azon újítását utasítja vissza a közvélemény, mely felebbezést akar behozni, mi az esküdtszék felelősségérzetét leszállítaná. Dr. DcltAdami Rezső, budapesti ügyvéd. Sérelmek.* i. Milj gyorsan dolgoznak a zentai kir.járásbíróságnál ? Megbecsülhetlen szolgálatot tesznek e lapok a jogkereső közönségnek az által, hogy az ország bíróságainak egynémelyikénél szokásos 1 a s s ú ügymenetet kellőleg megbélyegzik. Az illető bírósági területnek jogkereső közönségét ez nagy hálára kötelezi és nagy hasznára is van. Igy kétségkívül meg lesz a maga haszna annak a panasznak, melyet e lapok mult száma az abrudbányai járásbíróság elintézéseiben uralkodó lassúság tekintetében hozott. Ez még sem oly feltűnő, mert ezen túltesz a zentai járásbíróság, a melynél 1886. évi június hó 27-én felfolyamodás polgári.ügyben beadatott és még 1887. február 3-án sincs felterjesztve. Klein Sándor, zentai ügyvtd. * Ezen rovatban, programmúnkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig. II. Meddig tart a verseczi járásbíróságnál egy vádlottnak megidézése. Egy sürgős elintézést igénylő bűnügyben a feljelentés még 1886. évben adatott be, s az idézés 1887. május hó 10-re tehát félévre lett kitűzve. Ha ilyesmi bűnügyben történhetik, mik történhetnek polgári ügyekben ? Hol van itt a kellő ellenőrzés ? Ily viszonyokkal szemben joggal kívánhatjuk itt hogy bíróságainkat évenkint kellene szigorú ellenőrzés alá venni — s meglepetésül egy-egy felügyelő által az ügykezelést megvizsgáltatni. Várunk ez irányban intézkedést. Egy ügyvéd. Irodalom. Heküldettek. Az 1886. évi törvények gyűjteménye jegyzetekkel és magyarázatokkal. Budapest, 1886. Lampel R. könyvkiadása. Ara 2 frt. — Továbbá 1886. XX. törvénycikk a népfölkelésröl, valamint utasítás a néptölkelésre vonatkozólag a m. korona országaiban; magyarázó jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1886. P alias irodalmi és nyomdai részvény-társaság. Ara 25 kr. Vegyesek. Cliens-l'ogdosás ügyvéd által dobszó mellett. A kecskeméti ügyvédi kamara fegyelmi birósága K. Sándor ceglédi lakos ügyvédet az 1874: 34. t.-c. 69. §. b) pontjában meghatározott fegyelmi vétségben vétkesnek mondta ki s az id. törv. 70. §. 2. pontja értelmében 50 frt pénzbírságban elmarasztalta stb. a következő indokokból : Vádlott ügyvéd a vizsgálat során nyíltan beismerte, hogy a 9/1885. sz. feljelentéshez csatolt »Felhivás« című nyomtatott szövegű iratot Cegléden a városházánál, az adóhivatalnál s a kir. járásbíróság hivatalos helyiségén kifüggesztette, sőt a templomok előtt dobszó mellett is felolvastatván, kihirdettette, a mely cselekménye oly módon való hajhászása az ügyfeleknek, mely a lakosokban is mély megbotránkozást kelt. stb. A m. k i r. C u r i a (1887. január 29. 20. sz.) a kecskeméti ügyvédi kamarának, mint fegyelmi bíróságnak ezen Ítéletét, indokolásánál fogva, helybenhagyta. Törvénykezési stilus. Ki rontja inkább az irodalmi nyelvet, az ügyvéd-e, avagy a biró ? Felelet: Egymást a nyelvrontásban kölcsönösen támogatják. Az ügyvéd fele nevében marasztalt a tni kéri adóst; a biró aztán kimondja, hogy ítéltet i k, stb. Segít a nyelvrontásban maga a törvény is s ha néha szórói-szóra kell a törvényt idézni, előáll az ilyen furcsaság: — Nem igértetett vagy adatott-e valami a tanúnak a vallomásért és ha igen: ki által ? — Nem igértettem én senkinek semmit sem, sem nem adattam. A biró aztán kénytelen magyarán megkérdezni a tanutói (a ki még »soha sem volt törvény előtt«): — Nem Ígértek, vagy adtak-e valamit a tanúnak, stb. Ezt aztán megérti a tanu. A stylus curialis ellen hiába tiltakozik a királyi tábla és a Nyelvőr. Nem tud az irodalmi stil a jogász-embernél hódítani. A múltkor is egy fővárosi albiró, kinek jó hun »keresztneve« (!) van, döcögősnek mondotta ezt a kifejezést, hogy alperes kötelezi magát, hogy — — megfizeti, stb. így kellett volna: »kötelezi magát megfizetni«. Igy rosszabb, tehát igy kell használni. Derogál nekünk, hogy a judikatura mellett foglalkozzunk nyelvtisztitással. A bíróság nach bekannten Mustern jár el s nem fog blankettát javítani, hogy »e z t a jegyzőkönyvet tudomásul veszi a biróság,« hanem »e z e n jegyzőkönyv tudomásul vétetik.* S nem reformál az ügyvéd, pedig tőle lehetne első sorban a törvénykezési nyelv újítását elvárni. De nem válik meg a tradíciótól s nincs érzéke a nyelvszépség iránt, mert nem fejleszti Ízlését. Csak kevés a kivétel a fiatal nemzedéknél. Vájjon nem fogják-e észrevenni a nem kivételek, hogy még is szebb s nem kerül több költségbe, ha ezt irjuk : »Alperes kéri annak konstatálását, hogy felperes nem tagadta annak az előadásnak valóságát,« stb., mintha imók : »Alperes kéri konstatáltatni, hogy felperes által nem tagadtatott valósága azon előadásiiak,« stb. C setényi Adolj budapesti ügyvéd. A Kegrlevieli-Komiátliy ügy az ügyvédi kör előtt. A budapesti ügyvédi kör f. hó 7-én délután 6 órakor Unger Alajos elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melynek tárgyát a Keglevich-Komjáthy eset képezte. Bernáth Béla titkár bemutatta az opera-szinház fegyelmi és büntető bíróságára vonatkozó szabályrendeleteket, felolvassa azoknak az ügyvédi képviseletre vonatkozó szakaszait. Unger Alajos elnök előadja, hogy a mult ülésben a kör választmánya várakozó álláspontot foglal el, a mennyiben határozatát a kormány nyilatkozatáig felfüggesztette. Miután időközben ez megtörtént, fölkéri a választmányt, hogy határozzanak ez ügyben, mielőtt azonban ez megtörténnék, Keglevich István grófnak, időközben a kör elnök-