A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1887 / 6. szám - Van-e folytatólagos biztositási végrehajtásnak helye? Nyilt kérdések. - Adat a jogtalan elsajátitás vétségéhez
24 A J OG. adott be, végül azonban a m. kir. Curia a jelzett határozatokat indokaiból helybenhagyván, az ügy véget ért. Az átküldött bűnügyi iratokból kiderül az, hogy a fenyítő feljelentés rosszhiszemüleg lett beadva, melyet még inkább tetéz az, hogy az eljárást beszüntető elsöbirósági határozat ellen K. Gyula felebbezést adott be s a másodbirósági határozat ellen ugyancsak jogorvoslattal élt. Hogy az ilyen hamis vádaskodás az ügyvédi becsületet és tekintélyt mélyen aláássa s hogy az ilyen magaviselet által az ügyvédi kaibecsülete s tekintélye sértve van, az előadottakból nyilván kiviláglik; miért a fenti határozat volt hozandó. A in. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa: (1887. január 22. 40. sz. a.) Az elsőfokú fegyelmi bíróság határozata megváltoztattatik és a K. Gyula ellen elrendelt fegyelmi eljárás megszüntettetik, mert panaszlott részéről a pápai kir. járásbíróságnál 149/1885. bf. szám alatti feljelentés két szomszéd birtokos közt fenforgó vitás kérdésekre vonatkozván, a feljelentés ténye magában véve nem, hanem csak akkor mutatkozik alkalmasnak a fegyelmi eljárás megindítására, ha az illetékes bíróság a hamis vádaskodás és rágalmazás tényét már megállapította volna, a mi jelen esetben nem forogván fenn, ... a fegyelmi eljárás megszüntetendő volt. Közjegyzői rendtartási ügyekben. Közjegyző illeni fegyelmi eljárás elévülésének határideje nem a közjeiryzö által felvett hiányos végrendelet keltétől, hanem annak a bíróság által jogerejülegtörténi érvénytelennek való nyilvánításától számi tandó. A szombathelyi kir. törvényszék, mint közjegyzői fegyelmi bíróság, dr. Cs. Károly kir. közjegyző elleni fegyelmi ügyben következő végzést hozott: A szombathelyi kir. ügyészség indítványának mellőzése mellett dr. Cs. Károly kir. közjegyző fegyelmi ügyében a további eljárás az 1874. évi XXXV törv.-cikk 187. §-a értelmében megszüntettetik. Indokok: Dr. Cs. Károly kir. közjegyző ellen indított fegyelmi ügyben az eljárás megszüntetendő volt, mert habár vádlott dr. Cs. Károly kir. közjegyző azon mulasztása, hogy a 38/8H. és 87, 83. ügyszám alatt felvett közjegyzői okiratok szerkesztésénél az 1874. évi XXXV. t.-cikk 68. és 82. g-ainak rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta és ez által az 1874. évi XXXV. t.-c. 172. §-ában irt kötelességét megszegte; tekintve, hogy az általa szabálytalanul felvett, fentebb hivatkozott ügyszám alatti közokiratokra nézve a nm. m. kir. Curiának 1886. évi május hó 7-én hozott 129. sz. ítéletben kimondatott, hogy azok külkellékek hiánya miatt közokirat erejével nem birnak és mint közokiratok, érvényteleneknek nyilváníttattak, — az 1876. évi VII. t.-c. 42. §-ába ütköző fegyelmi vétséget képezne is, ennek dacára ezen vétség megtorlása végett indítandó fegyelmi eljárásnak jelenleg már a közbejött elévülés folytán helye nem lehet. — Az 1874. évi XXXV. t.-c. 187. §-a határozottan kimondja, hogy a fegyelmi vétség büntethetősége elévül, ha az azt képező tény vagy mulasztás idejétől kezdve két év telt a nélkül, hogy az a fegyelmi bíróságnál feljelentetett volna, jelen esetben pedig a szabálytalanul elkészített fenti számú közjegyzői okiratok felvétele és azoknak az érdekeltek jelenlétében a bíróság előtt történt kihirdetésétől számítva két év telt el a nélkül, hogy a vádlott kir. közjegyzőnek mulasztása fegyelmi bíróságnál feljelentetett volna, miért is a vádlott büntethetősége elévült és ezen körülménynél fogva az 1874. évi XXXV. t.-c. 187. §. alapján a vádlott kir. közjegyző ellen indított fegyelmi ügyet megszüntetni kellett. — (1886. október 26-án. 8. sz. a.) A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa következő határozatot hozott: Az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság fentebbi keletű és számú végzésének megváltoztatásával a kir. törvényszék, mint közjegyzői fegyelmi bíróság a felmerült fegyelmi ügyben az elévülési kifogás mellőzésével érdemleges határozat hozatalára utasittatik. Indokok: Az ügyiratok által minden kétséget kizárólag bizonyítva van, hogy azon tény, illetve mulasztás, a mely miatt a polgári perbeli iratok a közjegyzői fegyelmi bírósághoz áttétetni rendeltettek, a nevezett kir. közjegyző részéről 1883. évi január 21-én és 1883. évi február 24-én felvett végrendelet és pótvégrendelet szerkesztésénél felmerült ténykedésből származott. Minthogy azonban a kir. közjegyző által felvett és fentebb idézett közokiratoknak érvénye vagy érvénytelensége csakis a m. kir. Curiának 1886. évi május 7-én 129. sz. alatt kelt ítélete által lett eldöntve, kétségtelen, miként azon tény avagy mulasztás is, a melynek elkövetése idejétől az 1*74: XXXV. t.-c. 187. értelmében a büntethetőség elévülése számítandó, a dolog természetéhez képest a in. kir. Curia Ítélete hozatalának napjától számitható, ezen időponttól számítva pedig 2 év el nem múlt. — (1886. december 31-én. 660. fegy. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Midiin zálogjogilag biztosítóit követelésre alzálogjog van bekebelezve s a zálogjogiing biztosított követelés engedmény folytán az iij jogosított javára és pedig a/zálogjog épségben tartásával kebelez te tik be: ebben az esetben a bejegyzési illeték az után a bejegyzett összeg után szabandó ki, mely összeg az engedmény folytán új jogosított javára bekebelezett összegből — a fenálló alzálogjog értékének levonása után — fenmaradt. (i88ó. ápril ic). ii,T^6j8§. sz. a.) Ha egy beadvá)iyban több adásvételi szerződés alapján és több eladó fél ellen különböző ingatlanokra vonatkozólag, de ugyanannál a telekkönyvi hatóságnál kéretik a tulajdonjog átírása:, a beadványtól járó bélyegilleték csak egyszer számítandó. j (1886. évi ápril hó 22-én, i,óój/8j. sz. a.) Midőn sommás peres eljárásban a kihirdeteti bírói ítélet ellen a felebbezés szóval jelentetik be, de a bejelentett felebbezést felebbező 48 órai időközön belől visszavonja: felebbezési bélyeg; tőle nem követelhető. (1886. ápril 2j. 11,01185. sz. a.) Midőn kereskedők könyv kivonatai a könyv kivonatokon alapuló követeléseknek telekkÖ7iyvi előjegyzése végett telekkönyvi j hatósághoz adatnak be: azokra az előjegyzendő követelések után II. fokozat szerinti bélyeg nem követelhető. {1886. évi ápril 2J. A bélyeg- és illeték-szabályok 24.- §-a értelmében a beadványon bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illeték - ha a bejegyzést kérő által le nem rovatott — s a bejegyzést kérő a jogot adó volt: a bejegyzés által jogot nyerő féltől, a bejegyzést kérő jogdt adó fizetésképtelensége esetén nem követelhető. {1886. /un. 12. ÓÓ73185- sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Polliicsek Henrik e., pancsovai tszék, bej. febr 23., félsz, febr. 26., csb. Theil Albert, tmg. Linder Ede. — Pollacsek Adolf e . pancsovai tsz., bej. febr. 19., félsz. febr. 25., csb. Theil "Albert, tmg. Török Lajos. — ÖZT. Benedek Józsi íné cs Benedek Tzaiás e.. bej. márc. 7., : elsz. márc. 21., csb. ifj. Kulin Imre, tmg. Lukács Ödön. — Weisz Hermann e„ győri tszék, bej. febr. 28., félsz. márc. 28., csb. Fittler Imre, tmg. ifj. Kolozsváry Sándor. — Pntlts Sándor e., bej. febr. 28., félsz. márc. 17., csb. Tornya Endre, tmg. König Ármin. — Somogyi Nándor e., szombathelyi tszék, bej. márc. 2?., félsz. ápr. 13., csb. Tura József, tmg. dr. Korchmáros Kálmán. — Wehz Dávid e , pozsonyi tsz. bej. márc. 12., félsz. márc. 23., csb. dr. Vida Géza, tmg. dr. Samar! jay Emil. Pályázatok: A pancsovai tszéknél díjas jog gyakornoki i áll. febr. 10-ig. — Az erzsébetvárosi jrbságnál díjas joggyakornoki ! á 1 1. febr. 11-ig. — A borosjenöi jbiróságnál albirói áll. febr. 13-ig. | — A lugosi tszéknél II. osz t. jegyzői áll. febr. 13-ig. — A paksi I jrbságnál d íj as j oggy-a k o rn o ki áll. febr. 28-ig. -- A kaposvári tszéknél aljegyzői áll. febr. 14-ig. — A nagy-károlyi jrbságnál aljegyzői áll. febr. 14-ig — A veszprémi ügyészségnél ügyészi áll. febr. 15-ig. — A komáromi ügyészségnél alügyészi áll. febr. 15-ig. — A pécsi tszéknél díjas joggyakornoki áll. febr. 15-ig. Nyomatott a .>l'esti kőnyvnyomila-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7- szám.)