A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 23. szám - A csődbeli megtámadási jog és a végrehajtási törvény

92 A JOG. nek. A büntetés kiszabásánál vádlott büntetlen előélete és annak a panaszos nö által elkövetett törvénybe ütköző cselekménye feletti jogos felháborodása oly nyomatékos enyhitö körülményeket képeznek, hogy a büntetést a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával, fogház helyett pénzbüntetésben kellett megállapítani. II. rendű vádlott S. Istvánt a kir. itélö tábla azért mentette fel, mert I. rendű vádlott panaszos nöt előtte, mint oly nőt jelölte meg, ki a többi napszámosokat felbujtogatta s igy a panaszos nő letartóztatásának foganatosítását a körülményeknél fogva a kapitány megérkeztéig meg nem tagadhatta. (1885. május 27-én 7,201. sz.) A m. kir. Curia: A kir. itélö tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva azon kiigazítások mellett hagyatik helyben, hogy a napszámos ellen munkájának önkényes elhagyása esetében követendő eljárást az 1876. évi XIII. t.-c. lOő. §-a szabályozza. (1886. március 19-én 7,536/1885. sz.) Egy és ugyanazon ingatlannak másodízben történt eladása mikor képez csalást? A m. kr. Curia (a nyíregyházai kir. törvényszék és a budapesti kir. tábla által csalás és okirathamisitás miatt elitélt T. Károly és neje elleni bűnügyben): Egy és ugyanazon ingatlan dolognak másodízben történt eladása csak akkor vonható bűnvádi eljárás alá, ha bebizonyittatik, hogy az ismételten eladás ebbeli cselekménye által más valakit azon célból tart tévedésben, hogy ez által magának jogtalan hasznot, vagy másnak jogtalan hasznot vagy másnak jogtalan vagyoni kárt okozzon és hogy az ismételten eladó az előbbi vevőnek kárát megtéríteni nem képes, stb (1886. év) Egymással ellenkező Két szakértői vélemény közül a birói szakértőké nem tekinthető szükségkép döntőnek. A ill. kir. Curia (a budapesti kir. törvényszék előtt csalárd és vétkes bukással vádolt S. Ármin elleni bűnvádi ügyben): Az elsöbirósági végzés indokaiban fölállított azon elvi szabály el nem fogadható, mintha egymással ellerkező két szakértői vélemény közül a bírói szakértőké lenne szükségképen a döntő, stb. (1886. év) Vádlott az által, hugy a gazdája magtárában levő búzával egy zsákot megtöltött és azt eltnlajdonitási szándékkal birtokába vette, a célzott lopást teljesen befejezte. A ni. kir. Curia: (A nyitrai kir. törvényszék előtt lopás bűntettével és lopás bűntettének kísérletével vádolt H. Ferenc elleni bűnvádi ügyben) . . . vádlott az által, hogy a gazdája magtárában levő búzával egy zsákot megtöltött és azt eltulajdonitási szándékkal birtokába vette, a célzott lopást teljesen befejezte; következőleg D. Gergelynek későbbi közbenjötte által, melynek folytán a buza továbbvitele elmaradt, nem annak a (lopásnak) véghezvitelében, hanem csak eredményének érvényesítésében akadályoztatott meg. (1885. március 30. 8,402/85. sz. a.) Sajtó-ügyekben. A sajtóbiróság az által, hogy a vádlott kifogásai foiytán az elévülés kérdésében az 1848 : XVIII. t.-c. 28. §-ának megfelelően a magánvádló meghallgatása nélkül határozott, semmiséget nem követett el. — A btk. 112. §-ának hatálya sajtóügyekben. A m. kir. Curia: (K. N. Endrének J. Ferenc elleni sajtóügyében, melyben a debreceni kir. törvényszék, mint sajtóbiróság 1886. fcbr. 24-én 1,931. sz. a. az eljárást elévülés indokából megszüntette) ... A (magánvádló által beadott) semmiségi panasz elvettetik. Indokok: Bűnvádi ügyekben a bíróságnak hivatalból kötelessége az elévülés fenforgását figyelembe venni. A sajtóbiróság tehát az által, hogy a vádlott kifogásai folytán az elévülés kérdésében az 1848 : t.-c. 28. §-ának megfelelően a magánvádló meghallgatása nélkül határozott, semmiséget nem követett el. De másfelöl rágalmazás és becsületsértés miatt a bűnvádi eljárás a btk. 268. §-a szerint csak a sértett fél indítványára lévén megindítható ; tekintve, hogy a magánfél indítványa a 112. §. szerint azon naptól számított három hó alatt terjesztendő elő, a mely napon az elkövetett büntetendő cselekmény és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott; tekintve, hogy a btk. idézett szakasza átalános szabályt tartalmaz, a nélkül, hogy a sajtó-ügyekre nézve kivételesen intézkedik; tekintve, hogy a sajtótörvény 28. §-a a sajtóvétségnek elévüléséről, a btk. 112. §-a pedig a magáninditvány megtehetésének határidejéről szólván, a két intézkedés egymást nem érinti: az eljárás, melyről a magánvádló nem is állítja, hogy megindítását a megjelölt határidőben illetékes helyen indítványozta volna, már ezen oknál fogva sem volt megindítható. (1886. március 24-én 1,970 886. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság. 1. Sommás perekben a birói illetékességet megállapító határozatok elleni felebbezésekre, tekintettel a pertárgy értékére, 1 vagy 2 frtos bélyeg jár. 2. Sommás perekben birói illetékességet leszállító határozatok ellen, valamint rendes perekben a birói illetékességet megállapító vagy leszállító határozatok ellen beadott felfolyamodások pedig, tekintet nélkül a pertárgy értékére, 1 frtos bélyeggel látandók el. A pozsonyi kir. péuziig-yig-azg-atóság-: Tekintve, hogy a birói illetékességi kérdések felett hozott Ítéletek vagy végzések elleni felebbezések, ha a tárgy értéke 50 frtot meg nem halad, 1 frtos, ha a tárgy értéke pedig 50 frtot meghalad, 2 frtos bélyegjegygyei ellátandók: felebbező az ill. díjjegyzék 13. tétel IV. 12. pontjának 2-ik jegyzete alapján, felebbezésével elutasittatik. A kir. pénzügyi közigazgatási bíróság: A pozsonyi kir. pénzügyigazgatóságnak 1885. február 5-én 7,597. sz. a. hozott végzését megváltoztatja s felebbezőt a szeredi kir. adóhivatalnál az 1884. évi Kj. 128. és 129. t. a. terhére előirt bélyegilleték fizetési kötelezettsége alól felmenti és ennek az illetéknek törlését elrendeli. Indokok: A felterjesztett tárgyiratok szerint felebbező ellen a budapesti kir. itélö tábla segédhivatalában azokból az okokból vétetett fel hivatalos lelet, mert az általa képviselt K. J.-nek K. R. elleni 60 frtos perében a birói illetékességet leszállító 2,038. sz. végzés ellen 2,144 83. sz. alatt beadott felfolyamodásra 2 frtos bélyeg helyett 1 frtos bélyeget, továbbá mert K. J.-nek K. Zs., K. K. és K. Ö. elleni külön-külön 60 frtos perében, hasonlóul a birói illetékességet leszállító végzés ellen külön-külön és pedig 2,143/83., 2,142/83. és 2.141/83. sz a. beadott felfolyamodásokra egyenként 2 forintnyi bélyeg helyett csak 1 forintos bélyeget alkalmazott. Az 1881. évi LIX. törvénycikk 39. §-ának d) pontja értelmében, ha sommás ügyben az illetéktelen biró az illetőség elleni kifogás elvetésével, a birói illetőséget megállapitja: ez ellen a végzés ellen felebbezésnek, az ugyanazon t.-c. 54. §-ának 1. pontja értelmében pedig, ha sommás ügyekben a biró az illetőség elleni kifogásnak helyet ad. rendes perekben pedig akár ad helyet a kiiogásnak, akár nem : a hozott végzések ellen felfolyamodásnak van helye. Az ilynemű felebbezések az illetéki díjjegyzék 13. tétel IV. 12. pont 2. jegyzete értelmében a tárgy értékére való tekintettel, 1 vagy 2 frtos bélyeggel, a felfolyamodások pedig ugyanazon díjtétel IV. 14. pontjához képest a tárgy értékére való tekintet nélkül, 1 frtos bélyeggel látandók el. Minthogy a szóban forgó bélyegilleték alapját a birói illetőséget leszállító végzések ellen beadott felfolyamodások képezik s ezek a hivatalos lelet tartalma szerint a szabályszerű 1 frtos bélyeggel ellátva voltak, ebben az esetben a bélyegrövidités tényét megállapítani nem lehetett; miért is a rendelkező részben mondottakhoz képest intézkedni s ugyancsak a fent kifejtett indokokból felebbezőnek a kérdéses 4 rendbeli felfolyamodásra egyenként felhasznált 1 frtos bélyegjegy visszatérítése iránti kérelmét figyelmen kívül hagyni kellett. (1886. évi február 8-án, 3,118/1885. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök: Engel Illés és öcsese e., pécsi tvsz., bej. jun. 21, félsz. jun. 28, csb. Bogyay Pongrácz, tmg. Kerese Kálmán. — Roseuberg IgnáCZ e., b.-gyulai tvsz., bej. jul. 16, félsz. aug. 4, csb. Kírileszku Gyula, tmg. Herczegh Géza. — Komprát Károly e., dévai tvsz., bej. jun. 21,. félsz. jun. 28, csb. Mihályi Béla, tmg. Dobay Károly. — Wargha JánOS e., zilahi tvsz., bej. jun. 26, félsz. jul. 9, ifj. Kulin Imre, tmg. Mihály Károly. — Hercz Mór e., budap. keresk. és váltó tvsz., bej. jul. 10, félsz. jul. 31, csb. Kiss Kálmán, tmg. Weiner Sándor. — Csernák Dezső e., nyíregyházai tvsz., bej. jun. 23, félsz. jul. 21, csb. Fejér Barna, tmg. Frank Imre. — Szmetán Fülöp e., b.-gyulai tvsz., bej. jul. 27, félsz. aug. 25, csb. Kirileszku Gyula, tmg. Hoffmann Mihály, lemondása folytán dr. Follmann János. — Stern IgnáCZ e., budap. keresk. és váltótvsz., bej. jul. 20, félsz. aug. 17, csb. Jókuthy Albert, tmg. dr. Sztehlo Kornél. — Widmayer Jenő e., aradi tvsz., bej. aug. 14, félsz, szept. 10, csb. Bilkey Pap Mihály, tmg. Nikolits Döme. — Fatter M. Gerö e., erzsébetvárosi tvsz., béj. jul. 15, félsz, jul. 30, csb. Lázár Aurél, tmg. Markovich János. Pályázatok: A budapesti kir. keresk. és váltó'jörvényszéknél Il-od oszt. jegyzői áll. jun. 25-ig. — A fiumei kir. tvsznél birói áll. jan, 26-ig. — A pestvidéki tvszék kerületében (Gödöllőn és Nagy-Kátán) két al birói áll. jun. 23-ig. — A budapesti tvszéknél II-o d oszt. jegyzői áll. jun. 16-ig. — A késmárki jrbságnál aljegyzői áll. juh l-ig. -iA lévai jrbságnál albirói áll. jun. 26-ig. — A király-helmeczi jrbságnál aljegyzői áll. jul. 3-ig. — A kolozsvári tvszéknél ll-o d oszt. j e g yz ő i áll. jun. 26-ig. — A nyitrai tvszéknél és beszterczebányai jrbságnál díjas joggyakornoki áll. jul. M-ig, — A rima-szombati tvszéknél. I díjas joggyakornoki áll. jan. 15-ig. Nyomatott a -Pesti könjrrnyomda-részrénytársaság* -nál. Hold-utcxa 7. sz.)