A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 1. szám - A lelet

Ötödik évfolyam. 1. szám. Budapest, 1886. január 3. Szerkesztőség: V. Sas-utcza 14. szám. KiadóHivatal: V. sas-utcza 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY. ) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE, A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. TARTALOM. A lelet. írta: dr. R é v a i Lajos. — Az egyházi javak a magyar jog rendszerében. Irta: dr. Daemrpf Sándor, pécsi ügyvéd. — A ket­tős házasság elévülésének kérdéséhez. Irta: dr. Baumgarten Izidor budapesti ügyvéd. — Ausztria és külföld. (Az ausztriai bíróságoknál dívó bánásmód. ) — Sérelmek. (Adalék a zugirászat statisztikájához. Irta: Zagyva Lajos mezőtúri kir. közjegyző. ) - Irodalom (A párbér jógi természete. Kovács Gyulától. Irta: S. M. ) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. TÁRCA: Glaser. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. Ki­vonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok. ) A „Jog"" 1886. évi folyama mint eddig, ezentúl is hetenként a közkedveltségü »Jogesetek Tára« külön melléklettel rendesen 1 ½) iven, szükség- esetén rendkívüli mellékletekkel is fog megjelenni. Előfizetési árak postai szétküldéssel: Negyedévre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt. Egész évre 8 frt. Az előfizetési pénzek legjobban postautalvány nyal a kiadó­hivatalhoz beküldendők. ,, A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A lelet. Hálás, vezércikknek mintegy teremtett tárgy. Bőséges mód és alkalom nyílik itt az ügyvédi kar égbekiáltó zakla­tásáról; a végrehajtó közegek erőszakoskodásairól, a leletek felvételével járó korrupcióról és erkölcstelenségről írni, a visz­szaéléseket a nevetség és sértett igazságérzet lángszavaival és maró gunyjával ostorozni és igazságszolgáltatárunk ezen fekélyét a publicistika minden fegyverével megtámadni. És jól tudjuk, hogy ezen fellépésünkkel számtalan olvasónk szi­véből szólanánk, álláspontját magunkévá tennők, hálájára és elismerésére bizton számot és igényt tarthatnánk. Erezzük, hogy forr bennünk a vér, midőn csak a cím­feliratul szolgáló szót leírjuk, midőn ahhoz a rajtunk is elkö­vetett jogtalanságok és igazságtalanságok végtelen láncola­tának emléke fűződik. És mégis nyugodtak maradunk, mégis egész tárgyilagossággal akarunk ezen — egy nagy és tekin­télyes társadalmi osztály vitális érdekét képező kérdéshez hozzászólani. Nem recriminálni, hanem tanácscsal szolgálni és egy oly eszmét megpendíteni óhajtunk, mely ha kellően fel­karoltatik, diskussio tárgyává tétetik és az ügyvédi kar ille­tékes autonom hatóságai által figyelemre méltattatik, kétség­kívül egy rosz törvény eltörlésére és az ügyvédi karnak egy vérszopó vampyrtól való felszabadítására fog vezetni. De lege lata kár sok szót vesztegetni, — a mit elmon­dándók Vagyunk, ez mind de lege ferenda szól. Biztos kilá­tásunk a sikerre csak akkor lesz, ha sikerül bebizonyítanunk, hogy a kincstári érdek a mi p r o p o z i c i ó n k mellett kárt nem vall és hogy ezen ma egyedül irányadó érdek figyelembe vétele mellett mi sem áll útjában a törvény módosításának és egy az egész ügyvédi kar által valódi hozsannával fogadandó reform behozatalának. De a kérdéses reform még politikai szempontból is ügyes sakkhuzásnak bizonyulna, mert bátran merjük állítani, hogy sok, igen sok választó csak s a leletek erkölcstelen rendszere, behajtásuk kérlelhetlen módja és az ezeknél ta­pasztalható számtalan visszaélések folytán lett az ellenzék­táborába terelve. És hogy a reform keresztülvitele gyorsan esz­közölhető, azt bizonyítja a végrehajt ó i t ö r v é n y m ó­d o s i t á s a. Mindnyájunk emlékezetében áll a kézbesítéseknek végrehajtók által való eszközlése és azon számtalan költségek és visszaélések, melyekkel ezek karöltve jártak. Valóságos rendszeresített és a törvény által szentesitett sarcolásnak voltunk azon időben mindannyian kitéve; a végrehajtók gaz­dagodtak, az ügyvédi kar elszegényedett. Jelen sorok írója volt akkor az első, ki a fennállott budapesti »ügyvédi egy­letben* indítványt terjesztett be egy ügyetlen, a felhőkben járó phantasia által szerkesztett törvény módosítása és i kézbesitési díjak eltörlése iránt. Az egylet az inditványt ma­gáévá tette és felterjesztést intézett a kormányhoz, egyúttal pedig nagymérvű agitátiót indított az egész országban, mely­nek sikerét a törvény módosítása igazolja. Önérzetes, a gyakorlati életet és szükségleteit ismerő és nem csupán tárcájához görcsösen ragaszkodó miniszter alatt sem a végre­hajtási törvény, sem pedig a felemelt illetékekről szóló drá­kói intézkedések nem válhattak volna soha törvénynyé ! Sze­rencsétlenségünk épen az, hogy a miniszteri székekben oly egyének ülnek, kik szakmájukhoz absolute semmit sem ér­tenek és a kik nek a kormányelnök mosolya többet ér az ország bármily fontos érdekeinél. Az ügyvédi kar érdeke — quid mihi Hecuba ? Mit törődjék egy igazságügyér oly ügy­védi karral, mely csakhamar át lát a szitán, hogy a curulisi széken oly ember ül, a ki csak kathedrára való, a kinek arról, hogy mily keservesen keresi az ügyvéd mindennapi kenyerét, még fogalma sincs, a ki talán azt sem tudja, hogy mi az a lelet? Ezt a modus procedendit tehát most is kellene követ­nünk; ma a dolog annyiban könnyebb, mert van szervezett kamaránk és közgyűlésünk, melyek karöltve eljárva a sikert biztosíthatják; és mert vannak ügyvédek a képviselőházban, kik örömmel fogják magukra vállalni azon diszes feladatot, hogy az ügyvédi kar egyetemes kivánatainak szószólói lehes­senek. Ha nem csal minden jel, ugy már valahára letűnt azon szégyenitő korszak, midőn az ügyvédi kar a képviselőház »souffre douleurjének« tekintetett, mikor a rosz élcet az ügyvédek fölött jobban és többre becsülték a jó törvény al­kotásánál. De még azért is lehetne kilátásunk a sikerre, mert szövetségesünk ezuttal nem az igazságügyér, hanem maga a hatalmas pénz ü g y é r volna. Lássuk már most a dolgot kissé közelebbről. A lelet jogosultsága kétségbe nem vonható, ha az ügy­védi kar törvényes kötelességét félreismerve makacsul és konokul vonakodik beadványaira bélyeget illeszteni. Valamint jogában áll az államnak rablás és gyujtogatás elharapódzása Előfizetési árak: helyben vagy videkre bér­mentve küldve: egész évre.. 6 frt — kr. negyed „.. 1 „ 50 r Az előfizetesi pénzek bér­mentesen legczélszerűbben postautalványnyal kül­dendők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom