A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 52. szám - Az 1885-iki orsz. ügyvédértekezlet felirata a képviselőházhoz. 4. r.

A JOG. 435 Fájdalom, a hely szűke miatt mindezek részletes közléséről le kell mondanunk, bármennyire is óhajtanáuk ex professo statisz­tikusainknak ezen adatokkal megmutatni, hogy mi kép kell a gyakorlati igényeknek megfelelő és az igazságügyi kormányzat által értékesíthető statisztikát csinálni. A rendőrbirák Ítéletei 184 esetben (!!! mily boldog ország _!) felebbeztettek. (1883—4-ben a felebbezések száma csak 167, 1883.: 157, 1882.: 151, 1881.: 122, 1880.: 111 volt. A növekvés tehát lassú és annál kevésbé nyugtalanító, mert a bűnesetek száma apad): ebből 91 Ítélet egyszerűen helybenhagyatott; 30 esetben helybenhagyatott némi módosítással és 63 esetben meg­semmisíttetett. Mellőznünk kell, mint sok mást, ugy azon fölötte érdekes összeállítást is, mely a halálesetek felvétele alkalmából szokásos szemlével megbízott jurynek a szemle tárgyát képező halál okára vonatkozó véleményét részletesen kitünteti. Az esküdtszéki végtárgvalást eredményező vizsgálatok száma R4—5-ben 13,586 (83—4: 14,407, tehát kevesebb 821, vagyis 5 t;" p.) Ebből felmentetett 3,029, őrültnek nyilváníttatott 57, elitéi tetett: halálra 25, kényszermunkára 1,027, fogságra 8,891, javító­intézetbe 117, birságra 440, = összesen 10,500 (83—4 : 11,134.) Azon esetek száma, melyek különös tekinteteknél fogva a büntető Hebbviteli törvényszék elé kerülnek (crown cases reserved) 8 volt; mindannyi esetben az esküdtszék Ítélete helybeDhagyatott. A büntető eljárás költségei az esküdtszéki végtárgyalások alkalmából csak 1884-ről vannak összeállítva, a 85-iki még hiányzik; akkor 25,226 bűnügy után 23,189 font 12 sh. 6 fill., vagyis közel 300,000 frtra rúgtak. — Az állami börtönöket illető, továbbá az örült gonosztevők, a javítóintézetek, ipariskolák álla potát is érintő adatok közlése ezúttal szintén elmarad, bánniIj érdekes is volna különben ezen anyag közlése. A II.; polgári részben a fötörvényszék (High Court of Tustice), c»i?ucytvKuyszBK ^uaiiKrupccy v.), ú Keruleti törvényszékek es bíróságok (County Courts), az egyházi törvényszékek CEecIesiactic c.) és a felebbviteli törvényszékekre (Her Majesty's court of appeal; the judicial committee of the privy council and the judiciaí proceedings of the house of Lords) vonatkozó adatok közökéinek. A fötörvényszék: High court of justice: áll a Chancery courtból, a county palatine of Lancaster Chancery Courr, a Queens bénch division, a probate Court a Divoree and matriraonial causes-court és az Admiralty Courtból. Ezen bíróságok mindegyike más meghatározott ügykörrel bir, miként ez nemrég lapunk tárcájában részletesen ismertetve volt. Ez okból, és mert a polgári bíróságok előtt lefolyt ügyekre vonatkozó adatok annyira részletekre menők, hogy azok kivonatbani közzététele is aránytalanul sok tért igénvelne, le kell ezúttal mondanunk azok közléséről. ' D). Rév(d Sérelmek. * Adalék a hagyatéki ügyek lassúságának okaihoz. Kisfaludi Lipthay Luiza esztergomi lakos 1880. évben Budapesten léte alkalmával végrendeletét Ökröss Bálint kir. köz­jegyző ur irodájában deponálta megőrzés végett. Végrendelkező 1886. szept. 12-én halt meg. Az esztergomi kir. járásbíróság, mint hagyatéki bíróság, felhívta nevezett köz­jegyző urat. hogy néh. Lipthay Luiza végrendeletét, illetőleg a végrendelet egy hitelesített másolatát tenné át az esztergomi jbirósághoz. Ezen felhívást a közjegyző ur irodája 1886. szept. h ó 28-á n vette át. Mi történik? Néhány nap múlva, midőn az egyik érdekelt fél az ügy szorgalmazása végett a közjegyzői irodában meg­jelent, ott azon értesítést kapta, hogy a bírósági megkeresés­nek eleget tenni nem lehet, mert a haláleset halotti levéllel igazolandó. Vájjon miért érdemel a halotti levél nagyobb megbizható ságot, mint a hagyatéki bíróság s miért megbízhatatlan egyáltalán a hagyatéki bíróság? ez teljességgel érthetetlen. Nehogy azonban az ügy haszontalanul elhúzódjék, a kivánt halotti levél azonnal átszolgáltatva lett. Hetekig semmi hir, semmi eredmény. A sürgetésekre a közjegyzői irodában azzal feleltek, hogy a felhívásnak már régen * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudataadó. A szerkesztősig. elég lett téve az által, hogv a végrendelet hitelesített másolata a budapesti tszékhez lett átküldve. Utóbbi helyen utána nezven az ügynek, kiderült, hogv a közjegyzői irodában nyert értesülés^ t e 1­jesenvalótlan. Végre erélyes fellépésre a végrend, másolat 1886 november 23-án lett átküldve a budapesti törvény­székhez, ide hihetőleg azért, hogy még tovább elhúzódjék az ugy lebonvolitása. _ ......... Ezekből kitűnik, hogy Ökrön Bálint budapesti lur. közjegyző ur irodájának elég sürü sürgetések mellett közel két hónapi időközre van szüksége, hogy egy nála deponált néhány sorból álló végrendelet lemásoltassék, hitelesíttess - k és onnan expediáltassék. Hogy mily boszantó az eféle lassúság jegyzői irodában, azt vitatni fölösleges dolog. egr fővárosi köz­Magu rán) i Jozst/, esztergomi ügyvéd. Vegyesek. Mikor illetékes az igazságiig) ministerium illetfeégí összeütközés elintézésére? A m. kir. Curia: A P. Ignác s társainak B. István és neje elleni végrehajtási ügyében: az aradi és a kisjenöi kir. járásb:róság közt felmerült illetőségi össze­ütközésnek tárgyát tulajdonkép azon kérdés képezi, hogy Tövis­egyház puszta az aradi vagy a kisjenöi járásbíróság területéhez tartozik-e ? Vitássá vált ezen kérdés a felterjesztett ügyiratok > szerint azon ellentétnél fogva, mely az 1871. nov. 2-án 9,225. sz. a. kelt igazságügyministeri rendelettel közzétett törvénykezési terület beosztása és az 1870 :XLU. t.-c. alapján éSakikölt, leg­utóbb az 1883. május 13-án 28,200/111. b) sz. a. kelt kejfcjattiöl^ ceri rendelettel is jóváhagyott megyei közigazgatási terület be­* osztás kózt mutatkozik. Azou körülménynél fogva pedig, hogv a •övisegyházai puszta Sinr/ind községéhez tartozik és ezen község az emiitett igazságügyminiszteri rendelettel a kisjenöi járásbíróság területébe osztatott be : megtörtént, hogy Tövisegyháza pusztán mindkét járásbíróság szokott volt birói cselekménveket teljesíteni. Ezen visszás törvénykezési állapot megszüntetésére nem a kir. Curia, hanem az igazságügyi kormány van hivatva, s ennélfogva az ügyiratok azzal küldetnek vissza a kir. járásbírósághoz, hogy az ügyet megfelelő intézkedés végett terjeszsze az igazságügyi miniszter ur elé. (1886. okt. 21-én. 6,232. sz. a) Illetékesség vélelme hagyatéki eljárásban. Egyelőfordult eset alkalmából a belügyminiszter folyó évi 63.024. sz.' a. követ­kező elvi kijelentést tett: Oly egyéneknél, kiknek nagvobb ter­jedelmű ingatlan birtokai, valamely megye területén feküsznek habár talán ezek az év nagyobb részét, esetleg az egész évet! kényelmi szempontból vagy a közügyek körüli elfoglaltságból váró­ban töltik is, rendes lakhelyül azon hely tekintendő, hol az illetők ingatlan birtokainak s ezzel egész háztartásának tulajdonképeni köz­pontja van. Ha egy személy többféle ipart üz, mindegyik iparára külön iparigazolványt kell szereznie, de képesítését képesítéshez kötött több mesterség gvakorlásánál csak ezek egvikében keli ki­mutatnia. (1884. XVII. t.-c. 47. §-a}. E tárgyban a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium folyó évi 1,158. szám alatt a következő határozatot hozta : K. F. gy . .. lakos ellen jogosulatlan iparűzés miatt indított kihágási ügyet a közbetett fölebbezés következtében harmadfok­ban vizsgálat alá vettem s ennek eredménye gvanánt az eljáró iparhatóságok részéről hozott marasztaló Ítéleteket azzal a módo­sítással hagyom helyben, hogy a kiszabott pénzbüntetés behajt­hatatlanság esetén az 1879 : XL. t.-c. 22. §-a értelmében kétnapi elzárásra változtatandó át; mert egy személv az ipartörvénv 47. §-a értelmében többféle ipart is űzhet ugyan, de mindeo-vikre külön iparigazolványt tartozik szerezni: képesítését azonban°'több képesítéshez kötött mesterség közül csak egyben tartozik igazolni. A budapesti V. ker. járásbíróságnál kisérletkép B o <M­sich Lajos törvényszéki elnök, ki szívesen megragad minden eszközt az igazságszolgáltatás ügymenetének gyorsítására megen­gedte, hogy Boronkay járásbiró által tett és lapunk műit számi ban is közölt előterjesztéséhez képest a hivatalos órák 8—3-i­egy huzamban tartassanak. Meglátjuk, beválik-e ? Lapunk egész iS86-ik évi folyamához a tárgymatató jöz-ó szántunkhoz les: mellékelve

Next

/
Oldalképek
Tartalom