A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 51. szám - Új közjegyzői állomások

A JOG. i-2! tése sok ügyességet és tapintatot kiván. Reméljük hogy a miniszter és a főügyész vállvetett működésének fog sikerülni derék, szakértő és hivatásukat hévvel felkaroló ügyészeket találni és a létező ürt a lehető legjohban kitölteni. Egazságiigyministeri körrendeletek. Az igazságügyéi 42,377/IM. 86. sz. a. f. é. december hó 6-án körrendeletet bocsátott ki az e. f. tvszékek olnökeihez, melyben annak előrebocsátása mellett, hogy az 1877 : XXII. t-cikkben körülirt békebirói intézményben a jogkereső feleknek nyújtott kedvezmény az egyes tvszékek kerületében működő békebirák csekély számánál fogva alig vétetik igénybe — kiemeli, hogy az 1877 : XXII. t.-c. 1l.§-ban megjelölt polg. peresügyek gyors elintézése s különösen a járásbíróságok sokoldalú m u n k a h a 1m a z á nak könnyítése tekintetéből fölötte kívánatos, hogy a békebirák az eddiginél nagyobb számban neveztessenek ki. E célból kiván a minister sürgős jelentést az eddig működő békebirák számáról, és vájjon nincsenek-e oly megbízható egyének, kiket a szükséghez képest a kisebb polg. peres eljárással felruházhatni lehetne. Kéri végül ezen egyének megjelölését, hogy ezek a belügyér utján megbízást nyerjenek. Eg] másik ugyané napon 42,378. sz. a. kelt körrendeletben a minister, nehogy oly bíróságnál, melynél végrehajtó nincsen, a bíróság valamely tagja legyen megbízva ezen teendőkkel és ezáltal rendes foglalkozásától elvonva, minden járásbíróság mellett az 1875 : IX. t.-c. 1. §-a alapján rendes végrehajtói állomást kiván rendszeresíteni, illetve az üresedésben levőket újból betölteni. Érintetlen marad a törvény azon rendelkezése, hogy a járásbíróság végrehajtói felett a tvszék is rendelkezik. — Egy harmadik 39,39ő. sz. körrendelet atvszéki elnökök és ügyészségekhez : a hivatali és irodai szükségletekre rendelkezésre bocsátható irodaátalány tekintetében, az ország pénzügyi helyzete szempontjából a lehető legnagyobb takarékosságot alkalmazni és minden nélkülözhető kiadást kerülni rendeli — a végből, hogy az ügymenet folytonosságának kutatására megkívántató javadalmazás ne csonkittassék. Ezért az elnökök és ügyészek 1887-re csakis a >> Budapesti Közlönyre« fizethetnek elő, az eddig (az átalányból, tehát államköltségen) járatott jogi szaklapok (melyek azok? Szerk.), folyóiratok, gyűjtemények pedig beszüntetendők és később lesznek külön rendelettel megjelölve ; a törvények és rendeletek pedig jövőre is lesznek a ministerium által megküldve. A magyar jogászegylet folyó hó li-én délután hat órakor látogatott ülést tartott C s e m e g i Károly elnöklete alatt. Az elsüt a jelen munkaidényben, de tárgya oly fontos volt, hogy az ennek alapján remélhetőleg meginduló vita bizonyára annyira igénybe fogja venni az üléseket, hogy teljesen kimeriti az egyesület munkálkodásának idei proganimját Dr. Hercz egh Mihály, ki a budapesti egyetemen a polgári törvénykezési rendtartás tanszékét tölti be, szólott hozzá a polgári bíróságok szervezésének kérdéséhez. Jogászaink nagy számmal jelentek meg az érdekes tárgyat felölelő felolvasáshoz és csak természetes, hogy a kérdéshez szólni legilletékesebb theoretikus szakember fejtegetését legkivált a practicus szakférfiak jöttek el meghallgatni. Jelesebb ügyvédeinken kivül ott voltak a kir. Curia tanácselnökei közül Tóth Lörincz, Szentgyörgyi Imre és Manoilovics Emil, bírái közül Czorda Bódog, a kir. tábla birái sorából Imling Konrád, Xá'Iasky Mór, Bosich Lajos és Emmer Kornél. Herczegh Mihály felolvasásával, mely két óra hosszat tartott s méltán kiérdemelte azt a dicséretet, melyben az egyesület elnöke részesítette s azt a helyeslést, melylyel azt a tag«k befejeztével kisérték. A felolvasó tárgyát több részletre osztotta fel. Mindenekelőtt általánosságban tárgyalta a birói szervezet kérdését, azután áttért az alsófokú bírósagokra és az egyes és társas bírósági rendszer mellett és ellen felhozott érveket sorolva fel, magát a vegyes birói rendszer híveként mutálta be. Az egyes bíróságoknak nálunk jelenleg megállapitolt hatáskörét azonban változatlanul meghagyni kívánja és kiterjesztését károsnak tartja. A társas bíróságoknál ellenzi a nem jogtudó birói tagok alkalmazását és élesen kikel a nálunk dívó kereskedelmi elnöki rendszer ellen. De a kivételes bíróságok körében helyesnek tartja a változott s kivételes tőzsdei bíróságokat. Elvben ugyan ellenzi a közigazgatási tisztviselőknek birói hatáskörrel felruházását, de jelen viszonyaink közt egy időre még helyesnek tartja a bagetellügyek ilyen elintézési módját. Felebbezési bíróságaink történeti fejlődéseit és jelen szervezetének előzményeit behatóan fejtegetve, a territoriális elvnek a harmadik fokon való alkalmazása mellett tör lándzsát. A felolvasás a külföld intézményeinek statistikai ismertetését is magában foglalva, összehasonlító képét nyújtotta az európai és észak-amerikai egész birói szervezetnek is. A megéljenzett felolvasásért Csemegi elnök mondott köszönetet. A vitát szombathoz egy hétre folytatják, a mikor Szentgyörgyi Imre curiai tanácselnök fog a kérdéshez elsőnek hozzászólni. Ezen érdekes felolvasásból a fclebbviteli bíróságokra vonatkozó részt mai lapunk tárcájában kivonatban ismertetjük. Az V. ker. járásbíróság vezetője Boronkay járásbiró mi::den erejét arra látszik fordítani, hogy a nevezett bíróságnál az ügyek gyorsabban és pontosabban menjenek. Mi méltányoljuk teljesen e törekvést, csak azt kívánjuk, hogy ez sem az elintézések alaposságának rovására ne történjek és másrészt, hogy a rend érdekében oly intézkedések ne tetessenek, melyik túlszigoruk által nehézkessé tenni képesek az igazságszolgáltatást. Legutóbb a járásbiró ur a tszék. elnökéhez egy kimeritó' és igen indokolt emlékiratot terjesztett be a hivatalos óráknak egy huzamban való tartásáról. Ez iránt a többek közt azt mondja az emlékirat: Előnyös volna a hivatalos órák egy huzamban való tartása a kézbesítés szempontjából is, mert a kézbesítők nem volnának kénytelenek dolgai kat félbeszakítani s ép azon időt, melyben legtöbb embert honn találnának a kiadmányok átvétele végett a hivatalban eltölteni, s egyrészt könyebben és pontosabban végezhetnék dolgaikat, másrészt pedig nem volnának kénytelenek oly nagy számú ügydarabot visszajelenteni, mert a bejelentési hivatalban, hol a vidékről kézbesítés végett áttett ügydarabokon helytelenül kitett lakást kiigazíthatnák, idejében megfordulhatnának. Ép ugy a végrehajtók iha a hivatalos órák 8—3-ig tartanának, délelőtt öt és délután is öt órán át járhatnának el kiküldetéseikben s nem lennének kénytelenek a mai 1 1 12 óra közötti hivatalos idő betartása miatt a foglalást, árverést megszakítani s ez által eleje vétetnék az eljárási dij többszörös felszámításának s több ezrekre menő öszszeg takaríttatnék meg. Előnyös volna továbbá az egyhuzamban végzett munkálkodás ugy a bíró, mint a jegyző urakra nézve, mert a bírák, kik naponként feO — 10U tárgyalási ügyet intéznek el, nem volnának kénytelenek a felek eltávo/ása miatt dolgaikat félbeszakítani s délután szabadok lévén, az Ítéletet, mely a folytonos zaklatás miatt a hivatalos idő alatt meg nem hozható, nyugodtan elkészíthetnék A joggyakornokok pedig a lelkiismeretesen végzett munka után nyert szabad idejüket tanulmányozásra, ismeretek, tapasztalatok szerzésére fordíthatnák s ez által alkalom nyújtatnék nekik arra, hogy pályájukat ugy önjavuk, mint az állam érdekében hovahamarabb befejezhessék. A hivatalos időnek megváltoztatása mellett érvel továbbá az is, hogy az egyhuzamban való működés mellett fűtés és világítás czimén közel 500 frt takaríttatnék meg az államnak, mivel világítás úgyszólván éppen nem, az | előirányzott tűzifának pedig csak 2/s része emésztetnék fel. S végűi legyen szabad tiszteletteljes kérésemet társadalmi é> családi élet szempontjából is támogatni. Az állami tisztviselőnek bár kell, hogy első és legszentebb érdeke legyen az állam érdeke, vannak más igényei kötelességei is, miket, ha teljesen be akarja tölteni földi rendeltetését, teljesítenie kell. Az állami tisztviselő hivatalnoki minőségén kivül egyszersmind állani polgár és családapa s mint ilyennek megvannak köteless gei. Hivatalos állása, foglalkozása, munkaköre utalja arra, hogy a társadalomban szerepeljen ; állásánál fogva kell, hogy időnkint elhagyja az aktákkal túlterhelt asztalt s mintegy üdülést, új erőt keresendő, belevegyüljön a társadalom zajába s teljesítse polgári hivatását. Azonban ennek is ugy felelhet meg, ha telje-munkabeosztás mellett szakithat magának időt arra, ha nem kénytelen minden idejét a hivatalban tölteni, stb Mi máskép felelhetne meg a tisztviselő polgári és apai kötelmeinek, ha hivatalos működését nem megszakítva, hanem egyhuzamban végezhetné, azt felesleges e helyütt hosszasabban fejtegetnem stb. Mily óriási ügyforgalma van különben e bíróságnak, kitűnik néhány fontosabb adatból. Ugyanis 1S86. október 31-ig az év elejétől jött beadvánv 77,411, tárgyalás tartatott 15,520, ebbőlbefejeztetett Ítélettel 4,677, egye séggel 8-29 és végzéssel 4,o26. A kiadóhivatal elintézett 59.59S dbot ; kézbesittetett 103,203 dbot helyben, mihez járul vidékről kézbesítés végett áttett 31,926 db. stb. Zsiros tömegg-onrinoki díjak. A Böhm. Bodencredit G. .-. .!schaft hitelezői az utolsó csődtárgyalás alkalmával dr. B r d i c z k a tömeggondnok - helyettesnek 3 havi működéséért i'">. 11 10 frtnyi díjat állapítottak meg. Legközelebb tartatik meg a hitelezői gyűlés Moravetz ideigl. tömeggondnok számadásai és díjai megállapítása tárgvában. Nevezett tömeggondnok 3 havi működéséért 142,000 frtot követel. Curiai és táblai értesitések. E rovat alatt közlött értesítéseket előtizetöinkufk díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése gett kérjük mindig kiadóhivatalanUhoz Azon üg\~eket, melyekről e rovat alatt egjszer értesítést adunk ha még elintézetlenek, figyelemmel kísérjük mindaddig, mi<* azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Apatin. Dr. K. L. Ad 1. Zárity V. — Iszakov ügyet a T. 313it7 ^ , sz. a. f. hó 2-án hh. ; ad 2. Bruck S. — Flesch S. érk. 35846 S6 sz. a., n. e , eld. Weber ; ad 3. Klemm J. — Schachtilg L. érk. 37747/86 sz. a., n. e., eld. Zachár; ad 4. ifj. Würcz P. — Hoffmann J. érk. 40185/86 sz. a., n. e., eld. Lipthay ; ad 5. Theisz G. — Theisz A. érk. 40187/86 sz. 3.. n. e., eld. Lipthay. A többiről jövő számban. — Arad. Dr. St. P. A f. k. Werner C. — Zsigmond A. ügyet a T. f. hó 9-én hh., — Werner C—Stobl J. ügyet pedig rend.— Ar.-Maróth. H. J. A f. k. Özv. Mizura Bánik L. és tsai — Anglitt J. és tsai ügyet a C. f. hó 10-én hh. — Békés. K. J. Sánta I. és t. — Gyulai J. és tsai ügy a C.-hoz érk. 5554/S6 .., n. e., eld. Topler. — Beregszász. Dr. M. A. A f. k. Tarr J. — Kántor J. ügyet a T. f. hó 13-án fo. — Biliét. S. >\ A f. k. Laub M. —