A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 50. szám - Önsegélyre képtelen személy kitétele vagy elhagyása

A JOG. 407 ki, miután a végrehajtás foganatosítása után következő lépések nem annyira sürgős természetűek. Ki volnának veendők azonban a szünet alól a végrehajtás elrende- j lését megelőző tárgyalások (végrehajtási törvény 3., 10., 13,, 15. és 42. §-ai) úgyszintén a végrehajtás alá vett ingóságok átszállítása, (végrehajtási-törvény 76. §.) a szoros zár mellőzése (végrehajtási törvény 78. §.) az el nem tartható ingok elárverezése (végrehajtási törvény 104. §.) iránti kérelmek feletti tárgyalások. Ki volnának veendők továbbá, a szünet alól egyáltalában az összes polgári telekkönyvi, kereskedelmi, váltó-, csőd-, fegyelmi és fenyitöügyek, a mennyiben contradictorius eljárás nélkül elint é z h e t ö k, tehát az egész perenkivüli eljárás azon hozzátétellel, hogy a szünet az ezen ügyekben használható jogorvoslatokra és határidőkre is kiterjedjen. Az esetleg contradictorius eljárással összekötött ügyek közül a már jelzetteken kivül csak a kiskorúság meghosszabbítását, a gondnokság alá helyezést és a csődnyitást tartjuk oly természetűnek, mely a szünet alól kiveendő lenne. A teljesítési és jogorvoslati határidők tekintetében kimondandó lenne, hogy a szünet előtt megkezdett határidők a szünet által félbeszakittatnak és a szünet elteltével a szünet előtt lejárt idő hozzászámitásáva! tovább folynak. Ha a szünetet csak a jogorvoslati határidőkre szoritanók, a teljesítési határidők pedig a szünet által nem érintetnének, azon visszás állapot létesíttetnék, hogy a bírói határozatokban kitűzött teljesítési határidő, esetleg előbb járna le, mint a jogorvoslati határidő, a mi # nyilván zavarok előidézésére szolgáltatna alkalmat. Ennek folytán az esetben, ha a jogorvosiad határidőkre nézve a szünet elfogadtatik, el kell azt fogadni a teljesítési határidők tekintetében is. Ennek correctivuma gyanánt kimondandó lenne, hogy azon esetben, ha az ítéletben megjelölt teljesítési határidő a szünet alatt járna le, az ítéletben megjelölt teljesítési határidő letelte után a mar sztalt fél ellen veszély igazolása nélkül is ugyanazon biztosítási intézkedések legyenek foganosithatók, melyeknek az ítélet elleni felebbezés esetén helye van. Azon nézetben vagyunk, hogy a szüneti munkának az elsőfokú bíróságoknál ily képeni berendezése mellett a hátralékok nem fognak oly mértékben felszaporodni, a mint az jelenleg történik, a szüneti bírák nem lesznek kárhoztatva a semmittevésre, de nem is lesznek a munka által túlterhelve, mert csak azt a munkát végezendik el, a mit idejök megenged másrészt pedig a szünet után ők is szabadságot élvezvén, kárpótolva lesznek a szünidő alatti fáradságukért. Nem hagyható figyelmen kivül, hogy a szünidő olyképeni berendezése mellett az ügyvédnek is lenne némi szünideje, a mi a jelenlegi törvény uralma alatt alig volt, daczára annak, hogy a törvényjavaslat indokaiban az ügyvédi kar érdekeire való tekintet annak idején szintén hangsúlyozva lett. Nem lenne azonban az ügyvédnek épenséggel szünideje az Excellentiád által véleményadás végett beküldött törvényjavaslat elfogadása esetén, holott az ügyvéd, kivált a fővárosban, a physikai és értelmi erőket nagymértékben igénybe vevő munkája mellett csak épen ugy reászorult a pihenésre, mint a bíró. Igaz, hogy öt nem köti a hivatal a helyhez és az időhöz, szabadságot vehet magának, mikor neki tetszik. Igen, de ha a törvénykezési apparátus teljes erővel működik, akkor az ügyvéd ezt csak nagy anyagi áldozatok árán és nagy kárveszély mellett teheti és a felelősség nyomása alatt alig élvezheti nyugton lakhelyétől távol szünidejét. Azt hisszük tehát, hogy azok a tekintetek, a melyekre való hivatkozással az l8;>3. évi XXXIII. t.-cz. alkotásakor az ügyvédi kar érdekei hangsulyoztattak, most is fenforognak és nem tartjuk méltánytalan dolognak, ha Excellentiádat arra kérjük, hogy a készülőben levő törvény alkotáskor az ügyvédi kar érdekeire is némi tekintettel lenni kegyeskedjék. A jelenlegi szünidő tartamát mi is hosszúnak tartjuk, nézetünk szerint ugy az elsöfolvamodású, mint a felső bíróságoknál elég lenne hat hét. Indokolva van ezen rövidebb határidő azon kényszerűség által is, hogy különösen a felső bíróságoknál felszaporodott hátralékok apasztásáról gondoskodni kell. A mi a törvényjavaslatnak a felső bíróságoknál létesítendő szünetre ! vonatkozó részét illeti, erre vonatkozólag a javaslatba hozott intézkedésekkel egyetértünk, nagy bajnak tartjuk azonban itt is, valamint az e. f. bíró- ' Ságoknál is tapasztalt azon jelenséget, hogy a szüneti bírónak kiosztott ügyek, miután azok a szünet alatt el nem intézhetők és a szünet után szabadságra eltávozó bíró által ez okból el nem intéztetnek, az eddigi szünidő mellett 4 hónapig, a hat heti szünidő mellett 3 hónapig okvetetlenül szünetelnek. Ezen baj némi orvoslata gyanánt azt javasoljuk, hogy a szüneti bírónak kiosztott ügyek a szünet után a felek kérelmére más bírónak osztassanak ki, a ki azokat azon sorrendben tartozik előadni, a melyben azok előadattak volna, ha a szüneti biró a szünet után szabadságra nem ment j volna. Hasonló módon kellene eljárni a sommás tágyalásokkal is, a melyek tekintet nélkül arra, hogy tárgyaló birájuk a szünet után szabadságra megy, a szünet utáni legközelebbi hetekben helyettes biró által elvégzendők. Egy szóval elvül volna felállítandó, hogy az ügy elintézésének az egyik vagy másik biró szabadságideje miatt nem szabad késedelmet szenvednie. A bíróságok vezetői lennének hivatva ez elv gyakorlati kiviteléről, a helyes kiosztás által a lehetőséghez képest gondoskodni. Ausztria és külföld. A spanyol vízjogi törvény. (Befejező közlemény.) 111. Az elhagyott folyó- vagy patakmedrek és a viz ereje által valamely birtoktól elszakított és más birtokhoz sodort fel* Az előző közleményt lásd a »Jog« 48. számában. ismerhető területrész (a^ulsio) tulajdonának kérdését a spanyol törvény lényegileg a római jog értelmében dönti el (kissé eltérőleg a m. t. 8. és 9. §.\ a természetes iszapolások és a mederben támadt szigetek tekintetében a spanyol és magyar törvény egyformán rendelkeznek. IV. A kisajátítás elvei szerint eszközlendö teljes kártalanítás mellett minden birtokos tűrni tartozik, hogy birtokán keresztül (kertek vagy beépített területrészek kivételével, hasonlókép a m. t. 59. §. 2. bek.) közérdekben avagy öntözés, fürdők és gyártelepek felállítása, mocsaras területek kiszárítása, mesterséges fúrások, alagcsövezés céljából adott hatósági engedély folytán magánérdekben is, a viz átvezettessék vagy levezettessék és mindazon munkálatok megtétessenek, a melyek a kitűzött cél elérése szempontjából szükségesek (tágabb a m. t. 59. §.). A telektulajdonos a szándékolt vizátvezetésben csak akkor tartozik megnyugodni, ha az, kinek kedvéért telke terhelendő volna, az érdekelt területnek tulajdonosa vagy az átvezetendő vizj engedményese és ha a vizet nem lehet más területen keresztül ép oly előnyösen de ama terület csekélyebb megterheltetésével átvezetni (némi analógiát mutat a m. t. 64. §.); zsilipeknek a folyó két partján való megerősítését a telektulajdonos hasonló feltételek alatt és hasonló célokból oly személy érdekében is tartozik tűrni, ki a vízhasználatra hatósági engedélyt nyert, bár egvik part mentében sincs birtoka (v. ö. m. t. 65. §.). Hasonlókép kártalanítás mellett a falakkal körül nem vett telek tulajdonosa tűrni tartozik, hogy a területén fakadó forrásnál. a\agy azt átszelő folyóban vagy patakban a marhákat megitassák, vagy abból vizet merítsenek (v. ö. m. t. 12. §.). V. Oly vizek kiöntései ellen, melyeknek medre magántulajdont képez, minden parti birtokos saját területét szomszédainak sérelme nélkül szabadon megvédbeti; más vizek elleni partvédelmi munkálatok mindig előzetesen a helyi hatóságnál bejelentendök és ha a hajózás vagy tutajozás érdekeinek megrövidítését az viz természetes folyásának változását vagy kiöntését okozbatnák, a nevezett hatóság által bármikor felfüggesztbetök (v. ö. m. t. 41. §.). A mederben teljesítendő árvédelemi munkálatok hajózható vagy tutajozható folyóknál a kormánytól, más nyilvános folyóvizeknél csak a tartomány helytartójától nyerendő engedélyt tételeznek fel. Csekély jelentőségű árvédelmi munkálatok teljesítése kellő engedély melletti teljesítése minden érdekeltnek tulajdon tetszésére bizatik ; ellenben nagyobb jelentőségű árvédelmi munkálatok eszközlésében való részvételre az érdekelt birtokosoknak az ártérben birt holdak mennyisége szerinti többsége által hozott határozat folytán a kormány valamennyi ártéri birtokost kötelezhet (analógiát mutat a m. t. 71. §.). Ha fontosabb közérdekek követelik ily munkák teljesítését, azoknak a hatóság általi eszközlése vagv engedélyezése a közmunkákról szóló törvény határozatai szerint történik. A mocsárleesapolási munkálatokban való részvételt is a többség határozata folytán a kormány kötelezőleg kimondhatja (analóg a m. t. 130. §.) ; sőt ha a kiszáritási munkálatokat az érdekeltek többsége is ellenezné, a kormány azokra magánvállalkozókat felhatalmazhat oly hatálylval, hogy a vállalkozók az általok kiszárított terület előbbi értékének az eddigi tulajdonosok kezeihez szolgáltatása mellett annak tulajdonát magok szerzik meg : a szóban levő munkálatokat hasonló hatálylval az állam, a tartománv, vagy a község is teljesítheti. Hazai törvényeink csak közérdekű árvédelem céljából hatalmazzák fel a kormányt a kezdeménvezésre és esetleg szükségesnek mutatkozó közvetlen intézkedésre ; ily esetben is csak a felmerült költségeket, esetleg azoknak aránvos részét engedi az érdekelt földbirtokosoktól behajtatni, érintetlenül hagyván tulajdonjogukat (v. ö. 82. 112—115. A kényszertársulás elvét az emiitett két cél szolgálatában — ellentétben hazai jogunkkal — nem alkalmazza a spanvol törvény; de igen is alkalmazza a fóldöntözés érdekében, azt rendelvén, hogy a tartomány helytartója, ki öntözési társulatnak keletkezését a hely vagy vidék közgazdasága érdekében szükségesnek ítéli: az öntözésben érdekelt tulajdonosokat hivatalból társulattá alakithatja, ha számuk legalább húszra rúg és az öntözendő terület legalább 200 acre-nyi kiterjedéssel bir (a magvar törvénv viztársulatnak ily célra hivatalból alakitását nem ismerik; ezen esetek kivételével a társulat alakulása az érdekeltek többségének határozatára van bizva (a m. t. itt egyéb feltételektől eltekintve, kétharmad többséget követel, 131. §.). Dr. Bicrmann Mihály, ig-i&sőgtigy-mbfis-ttrr: titkár.