A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 50. szám - A kiskorúak cselekvésképessége

A JOG. 403 séghez különben is aránytalanul csekély munkaereje annyira csökkent, hogy a legnagyobb erömegfeszités mellett sem lehetett képes a munkát továbbra csak annyira győzni, hogy ennek az igazságszolgáltatás menetére való visszahatása érezhető ne legyen és a közszolgálat évente csorbát ne szenvedjen. Jelenleg a még meglevő kir. alügyészek közül Bakos János a F. A. és társai elleni bűnügyben B.-Gyarmaton megtartandó és hosszabb időt igénylő tárgyaláshoz elküldetett, L e n k Gyulát a m. é. november havától vizsgálati fogságban ülő G. Ferenczné és társai elleni nagyterjedelmű, dr. K r a m o 1 i n Viktort pedig több rendőrhivatalnok ellen és ezzel kapcsolatban a Gráczban történt lopás miatt W. és társai elleni, szinte nagyterjedelmű bűnügynek feldolgozása miatt néhány hétig más munkától felmenteni kellett, a tárgyalásoknál pedig majdnem naponként 3 alügyész elfoglalva van, úgy hogy egyetlen egy kir. alügyész van, ki a naponként beözönlő munka feldolgozásával foglalkozhatik, ki különben alig képes a járásbirósági tabellákban és a néha naponként 40 darabra menő feljelentésekben az indítványt megtenni. Ily viszonyok közt a kir. ügyészség meg nem felelhet, kötelességének eleget nem tehet és el nem maradhat ezen körülmények közt az igazságszolgáltatás menetének fennakadása s az ügyeknek oly feltorlódása, melyből egyesekre, mint a közszolgálatra a legnagyobb sérelmek származhatnak'. Ily körülmények között a legjobb akarat mellett sem lehet alaposabb munkát várni; a nagyobb, terjedelmesebb s bonyolódottabb bűnügyek szükségkép elhúzódnak s nem egyszer esik meg, hogy azon ügyész helyébe, ki valamely bűnügyben dolgozott s abban teljesen tájékozva van, a szükség folytán más ügyész lesz kirendelve a végtárgyalásra, a ki a kérdéses ügyben teljes járatlansága folytán nem épen irigylendő szerepet visz a teljesen tájékozott védővel s tvszéki előadóval szemben. Meglehet, hogy most, midőn számtalan sürgetés folytán az alügyészek létszáma a pesti tvszéknél 6-ról 11-re emeltetett, ezen viszonyok is gyökeres változást fognak szenvedni. De nemcsak a fogalmazók, hanem a kezelő és díjnoki személyzet létszáma is sok kívánni valót hagy hátra az ügyészségnél ; a legutóbbi időkig az irodatisztek s díjnokok száma oly csekély volt, hogy a kir. ügyész kénytelen volt a legszükségesebb és legégetőbb munkák teljesítésére úgy az irodában, mint az irattárban, rabokat alkalmazni. Szükségtelen hangsúlyoznunk, mily nagy viszásságoknak és hány visszaélésnek volt ez szülőoka. Az új igazságügyér ezen bajokon is segített már részben és bizonyára még jobban fog segiteni. Ha egyszer normális viszonyok állanak be az ügyészség körében, akkor talán ideje is lesz az ügyészségnek figyelmét a fogház-felügyelőségnél történőkre irányozni és az ott nagyban űzött védő kirendelési sportnak gyökeres véget vetni. Nem akarunk e tárgyhoz közelebbről hozzászólani, az illetők meg fognak érteni, addig pedig a mig módját látjuk valamely dolog simán való rendbehozásának, örömest állunk el a drasztikusabb szerektől. Dr. Révai Lajos. I j foiroi ügyviteli szabályok megalkotása iránt történnek előintézkedések az igazságügyminiszteriumban. Mint halljuk, az új ügyviteli szabályok különös tekintettel akarnak lenni arra, hogy a bírósági tevékenység hathatósabban ellenőriztethessék, az ügyek elintézése felesleges formalitásoktól mentesittessék és ez által egyszerüsittessék és gyorsitassék. y A kiskorúak cselekvésképessége. Hogy az e címen Hercegh Mihály téves tanításáról irt soraim találóak voltak, eléggé bizonyítja e lap 49. számában közölt védekezése. A hol az érvek elfogynak, mi némelyeknél kezdetleges és chronikus állapot, helyükbe lép a személyeskedés Schopenhauer szerint. A gyógyithatlan nézetek ellen pedig egy nagy költő szerint az Istenek is hiába harcolnak. így Hercegh ur szorult helyzetében engem »köztudomású csalhatatlanság arrogálásával, a közönség félrevezetésére célzó merő ráfogással, ferdítéssel, tudatlansággal és külföldi irók oktalan szemfényvesztő előrántásával« vádol. Pedig én nem idéztem csak hazai törvényszöveget és nem hivatkoztam csak Hercegh ur vélt eskütársaira, kik igen tekintélyesek magukban véve és F a 1 s t a f f-sereggé csak az ö vezérlete alatt lettek. De ha Hercegh ur ezek állítását ép ugy nem érti meg helyesen, mint a törvény szövegét, arról én nem tehetek és akkor minden diskussio s capacitatió vele szemben — feltéve a jóhiszemű önfejűsködést is — hiábavaló, meri: »scire leges non est verba earum tenere« .... Ha Hercegh ur nem tudja, hogy római jogi idézetei, miszerint a kiskorú gyám nélkül is jobbá teheti sorsát, roszszabbá \ csak a gyám hozzájárulásával, nem jelentenek egyebet annál, hogy ingyenes, lucrativ jogszerzésre képes a kiskorú, mig terhes J szerződése ipso jure semmis a gyám hozzájárulása nélkül, vagyis csak a nagykorú felet kötelezi, mig a kiskorú részéről hatálytalan és hogy a gyám kötelessége hasznos ügyletet ratifikálni, minek elmulasztásaért felelős, épen azért statuáltatik, mert ha a gyám auctor non fit, nincs érvényes szerződés; ha mondom ezt az elementáris tantételt nem tudja, vegyen elő bármely pandekta tankönyvet (van magyar is vagy a Corpus : juris civilist (meg van az egyetemi könyvtárban) és Laurent f. 1. D. — reá nézve hieroglifák — helyett olvassa saját idézetét összefüggésben praemissáival, consequentiáival; Gaius Institutionum lib. 2. tit. 21. de auctoritate tutorum: pr. »si quid dari sibi stipulentur, non est necessaria tutoris auctoritas ; quod s i a 1 i i s promittunt pupilli, necessaria est tutoris auctoritas. Xamque piacúit meliorem quidem conditionem licere eis facér e, etiam sine tutoris auctoritate: deteriorem vero non aliter quam cum tutoris auctoritate*. (Ez utóbbi Hercegh idézte mondat tehát nem a hasznos terhes, hanem anemterhes ügyletre vonatkozik.) »Unde his causis, ex quibus mutuae a a scunturobligationesutinemptionibus, venditionibus locationibus coductionibus, mandatis, depositis, si tutoris auctoritas noninterveniat, ipsi quidem, qui cum hiscontrahunt, obligantur, at in vicém pupilli non obligantur. (A kétoldalú szerződésnél, minő Hercegh famozus vétel-példája, csak a nagykorú fél köteleztetik.) §. 2. Tutor autem statim in ipso negotiopraesens debet auctor fieri, si hoc pupillo prodesse e x i s t i m a v e r i t« etc. Ha a gyám hasznosnak tartja, köteles az ügyletet ratificálni, mert hisz a kiskorú érdekében viszi ügyeit. Hogy e közt és Hercegh tana közt, hogy a kiskorú hasznos terhes szerződésénél az önfejüsködő gyám hallgatólagos jóváhagyása (hallgatólagos : kifejezett ellenkező önfejű akaratnál'.) vélelmezendő, s igy az a hasznos ügylet ipso jure érvényes, mondom, hogy ezek közt a külömbség akkora, mint a fehér és fekete között, minden nem vak látja. Hercegh ur tehát a római jogi elementáris tant valóban félreértette és Modesrinusra rosszul hivatkozott, kinek mellesleg mondva egyetlen fragmentuma e tárgyban Digestorum lib. 4. tit. 4. de minoribus viginti quinque annis 1. 29 egészen másról szól. A német jogra nézve Hercegh conjuratorának S t o b b e t nevezte. Ez (Handbuch des deutschen Privatrechts 2. kiad. 1882. §. 40) kifejti a régi germán jogoknak a magyarra emlékeztető álláspontját; a teljes kor rendszerint már 12 évvel állott be (p. 285. szász stb. jog'. Később (p. 288 — 289.) ezentúl is a cselekvésképesség korlátoztatott (mint nálunk már a Hkben), 21—24, 25 éves korig curatela rendeltetvén (1548 Reichspolizeiordnung etc), ugy, hogy az impubes és minor egyenlően cselekvésképtelen lett (mint nálunk 1715:LXVIII. t.-c. óta . Ugy a régi, mint az újabb német jogok (porosz, osztrák, svájci, szász, württembergi, stb.) szerint a gyermekkoron túl a kiskorú (7 — 21 év német birodalmi 1875. febr. 17. törvény ; 1. §.; 7—24 év osztrák p. tk.) cselekvésképessége ugy áll, mint római jog szerint, p. 296. >Ebenso wie nach Römischem Recht 1 sind auch nach den deutschen Partikularrechtcn.... 2. Minderjáhrige über 7 Jahre sind beschrankt handlung.sfahig. Auch ohne Zuziehung des Vaters oder Vormunds können sie durch Rechtsgescháfte, bei welchen sie keine Gegenj leistung übernehmen, Rechte erwerben oder von VerbindI lichkeiten sich befreien. 3. Rechtsgescháfte derMinderjáhrigenohne Zuziehung des Vaters oder Vormunds, durch welche sie Verpflichtungen eingehen oder Rechte aufgeben, sind für sie unverbindlich, bewirken aber eine bedingte Verpflichtung des a n derén Contrahenten (negotium claudicans ; Porosz Landrecht I. 4. §. 22, I. 5. í;. 11; osztrák p. tk. S. 244, I 865; berni p. tk. §. 212, zürichi §. 921, szász 787, 1822, 1911* j svájci kötelmi jogi törvény art. 30.) Hogy nem-ratificatio esetén a kötelezett fél gazdagodási (versio in re m) esetleg a kiskorú csalása esetében kártérítési I keresettel bir, mit sem változtat az ügvlet érvénvtelenséfén. Kivételek némely jog szerint: a' szolgálatba lepett kiskorú