A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 47. szám - A jelzálogos per költségei

380 A J 0 G. tengődő müvek, a melyeknek önönmagukkal van elég bajuk, nehogy még az államkincstárnak is tisztán »s e m m i é r t« adózzanak. Mert a bányabirtokos fizet ugy is a földtulajdonosnak, a kinek birtokán a bánya nyittatott, évi földbért azon kisebb-nagyobb földterületért, a melyet a bányagórcok ellepnek s azonkívül még kincstári, j ö v e d e 1 m i adót a tiszta nyeremény után. Ily módon, gondolom, egy bányamű mindjárt "kezdettől fogya elegendőképen van terhelve különféle jogos és igazságtalan adókkal és illetékekkel. Hátha még a bányaadományozási e 1 j á r á s alkalmából felmerülő borzasztó költségeket veszszük, melyek a bányahatósági kiküldöttek által felszámittatnak s az adományozást kérő féltől be is hajtatnak: akkor önkéntelenül azon belátásra kell jutnunk, hogy a mai mindenképen költséges viszonyok közt szegény ember nem adományoztathat többé magának bányát, holott a nem is oly régi időkben, a midőn fináncot még nem ismertek nálunk, leginkább a s z e g é n y hevérmunkás mutatta meg az utat a föld kincseihez s egynehány garasért, a melyet az illetékes bányabiztosságnál (bányamesternél) lefizetett, olcsó uton s módon, minden teketória nélkül lett bányabirtokos, mig mai nap a szabadkutató félvagyonát kénytelen feláldozni, mig a báuya nevére adományozva lesz. Egy újonnan épült lakház tiz évig élvez adómentességet, pedig házat csak pénzes ember építtethet s a ház, mihelyt elkészül, közvetve vagy közvetlenül jövedelmez is, mig a bánya/a melyben a szegény vállalkozó csak szerencsejátékot folytat, ily adómentességben nem részesül. A szabadságharc előtti időkben a bányászat, a bányamunkások és a bányavárosok törvény által rendelt különféle kedvezményeket élveztek, de virágzott is akkor a bányaipar; most magához ragad mindent a telhetetlen kincstári moloch, a bányaprivilégiumok eltöröltettek s a hajdanta világhírű magyar bányászat velük eltemettetett. Sokat, nagyon sokat lehetne még ezen reánk, magyarokra nézve oly fontos themáról írni, de nem kívánom cikkemet a bányajog határán túl kiterjeszteni, hanem lesz még alkalmam ezen tárgyhoz bővebben és behatóbban hozzászólani akkor, ha a még csak megszületendő legújabb bányatörvényjavaslat fog a képviselőházban tárgyaltatni s ha azt az időt addig — megéljük ! >

A jelzálogos per költségei. (Adalék judikaturánk egyöntetűségéhez.) Irta: dr. GAAR VILMOS, Sopron. Hazai judikaturánkban teljes egyetértés uralkodik az iránt, hogy a jelzálog tulajdonosa ellen — ha az nem egyszersmind egyenes adós — irányuló keresetnek a főkövetelésre vonatkozó petituma csak azt tartalmazhatja, hogy a jelzálog tulajdonosa köteles tűrni, miszerint a jelzálogos hitelező követelésére nézve a jelzálogból kielégítést szerezhessen; arra nézve azonban, hogy az ezen perben felmerülő költségek terheljék-e a jelzálog tulajdonosát vagy nem, s előbbi esetben ismét személyesen köteleztessék-e, avagy csak a jelzálog erejéig : eltérő f e 1 s ő b i r ósági határozatok keletkeztek, melyeknek kritikai ismertetése képezi jelen soraim célját. A jelzálogos per költségeire vonatkozólag a felsőbíróságoknak három egymással ellentétes felfogású határozatait ismerem, ugvmint : 1. a jelzálogos adós a költségek megfizetésében ad personam elmarasztaltatik; 2. a jelzálogos adós csak ugy és akkor köteles tűrni, hogy a hitelező az ingatlanokból a költségekre nézve is kielégítést nyerhessen, ha azoknak biztosítására a zálogjog kifejezetten bekebelezve van; 3. a jelzálogos adós általában csak tű. ni köteles, hogy a hitelező az ingatlanból követelése és összes járulékaira nézve a perköltséget is ide értve, kielégítést szerezzen. Az 1. pontban említett felfogást a budapesti kir. ítélőtábla emelte érvényre a 27,102/1884. és a 14,658/1885. sz. a. hozott ítéleteiben. Miután e határozatok egyik döntvénvgyüjteményben sem lettek közölve, nem lesz érdektelen, ha azokat itt közzéteszem : 27,102/1884. A budapesti kir. ítélőtábla K. János felperesnek Sch. Antal és neje Gr. Cecília alperesek ellen 22<) frt 10 kr. és 65 frt 42 kr. és jár. iránt a soproni kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1884. évi ápril hó 23-án 3,39l. sz. a. hozott ítélettel befejezett sommás perét felperesnek közbetett felebbezesc folytán az 1884. évi december 16-án tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: Az első bíróság ítélete nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett azon részében pedig, mely szerint alperesek a 24 frt 70 krban megállapított perköltségnek csakis a kijelölt ingatlanokból leendő kielégittetésének tűrésére köteleztettek és illetve alperesek a perköltségnek saját egyéb vagyonukból leendő kifizetésének személyes kötelezettsége alól felmentettek, megváltoztatik és alperesek a fenti költséget feltétlenül köteleztetnek felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemleg megfizetni, mert a jelzálogilag biztosított követelések kifizetése alpereseket, mint a kérdéses ingatlan jelenlegi tulajdonosait szintén terhelvén: a kifizetés elmulasztása miatt folyamatba tett jelen per körül felmerült költség nem csupán a kérdéses ingatlanokból, hanem alperesek egyéb vagyonából is elégítendő ki. 14,658/1885. Á budapesti kir. Ítélőtábla K. János újitó felperesnek K. Ferencz és neje Sch. Anna alperesek ellen 22 írt 60 kr. költség és jár. iránt a soproni kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1885. évi március 3-án 2,275 sz. a. hozott ítélettel befejezett újított sommás perét újító felperesnek közbetett felebbezése folytán az 1885. évi április 14-én tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, következő itéle;et hozott: Az első bíróság ítélete a perújításnak helyt adó nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett egyéb részében azonban megváltoztatik : alapperbeli 3,478/1884. sz. ítéletnek azon része, mely szerint alperesek csakis a kijelölt ingatlanokból leendő kielégittetésének tűrésére köteleztettek, hatályon kivül helyeztetik és alperesek személyesen saját vagyonuk erejéig feltétlenül köteleztetnek az alapperbeli megállapított 22 frt 60 kr. per és 9 frt 70 kr. végrehajtási költséget az ezennel 5 írtban megállapított jelen perbeli költséggel együtt felperesnek 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett egyetemlegesen megfizetni: Mert a jelzálogilag biztosított követelések kifizetése alpereseket, mint a kérdéses ingatlan jelenlegi tulajdonosait szintén terhelvén, a kifizetés elmulasztása miatt folyamatba tett per körül felmerült költség őket személyesen adósokként terheli. A 2. pontban jelzett nézet a kir. Curiának 108/1886. sz. a. hozott Ítéletében nyert kifejezést; ezen ítélet e lap 18. számához mellékelt »Jogesetek tárában« közzétéve lévén, amúgy is eléggé ismeretes a t. olvasók előtt. Végre a 3. pontban kifejezett álláspont alapján határozott a kir. Curia az 5,042/1885. sz. a. hozott ítéletében, mely a fentebb közölt 14,658/1885. sz. kir. táblai Ítéletet megváltoztatva az elsőbiróság ítéletét hagyta helyben az abban felsorolt indokoknál fogva. Ezen indokok abban összpontosulnak, hogy ;i jelzálogos adós csak annak tűrésére kötelezhető, miszerint a hitelező magának követelése és járulékaira nézve a jelzálogos ingatlanból kielégítést szerezzen. A kérdés most az, hogy e három egymástól eltérő nézet közül melyik a helyes? Ennek eldöntésénél a zálogjog fogalmából s jogi természetéből kell kiindulni, mely szerint a zálogjog a hitelezőnek más dolgában engedett ama joga, melynél fogva követelésének kielégítését e dologból azon esetben is követelheti, ha annak tulajdonát adós időközben másra ruházta át. 1 A zálogba adott tárgy tehát a hitelezőnek a lejáratig biztosítékul, a lejárat után az adós nem fizetése esetén kielégítési alapul szolgál tekintet nélkül arra, hogy a dolog időközben az adóstól különböző személy vagyoni jogkörébe is átment-e avagy nem ? Ebből folyólag, ha harmadik személy a záloggal terhelt dolog tulajdonát megszerzi, ezt csak az előbb nyert zálogjog épségben tartása mellett teheti, miért is köteles megengedni, hogy a hitelező zálogjogát az illető dolgon gyakorolhassa; de mert a zálogjog a hitelezőnek több jogot nem enged, mint hogy ez a dologból magát követelésére nézve kielégíthesse, többnek megengedésére a zálogos tárgy tulajdonosa sem kötelezhető. 2 Nem állja meg a sarat ennélfogva a kir. tábla ama érvelése, hogy a jelzálogos adós, mint a terhelt ingatlan tulajdonosa a jelzálogilag biztosított követelés kifizetésére kötelezve volna, miért is a fizetés körül mulasztást nem követvén el, őt ezen állítólagos mulasztás folytán folyamatba tett per költségei sem terhelhetik személyesen. Igaz, hogy a jelzálogos adósnak jogában áll a zálogösszeget kifizetni s igy a jelzáloggal terhelt ingatlan bírói eladatása alul 1Zlinszky Imre : A magyar magánjog mai érvényéljen 2-ik kiadás. ?6';. 1. S t u b e n r a u c h M. Commentar zum alig. österreichischen bürgerlichen Gesetzbuche. 2-te Auflage I. 5 >."J. 1. 2 Osztrák polg. törvénykönyv 417. és §§. Szász törvénykönyv 369. 4-21—425. SS.