A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

178 sának alapul szolgáló kötelezettsége a fentiek szerint saját beis­merésén alapult. A budapesti kir. itélö tábla : Hs^G. ápril 7. 55,691 sz.) az első bíróság Ítélete az abban felhozott indokok alapján helyben hagyatik. A ni. kir. Curia: (1886. szeptember 28. 4,653. sz.) mind a két alsó biróság ítéletének részbeni megváltoztatása mellett köteles alperes felperest vagyoni és polgári állásának megfelelő lakással, élelemmel és ruházattal természetben ellátni és a mennyi­ben ennek teljesítését jövőben is elmulasztaná, ezen ellátás egyen­értéke fejében felperesnek évi 207 frtos előleget havi részletekben, a múltra nézve pedig 1883. május 1. napjától a természetbeni ellátás megkezdésének, illetve a jelen Ítélet kézbesítésének nap­jáig terjedőleg egy összegben 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Egyebekben a másodbiróság ítélete helyben­hagyatik. Okok : Alperesnek azon kötelezettsége, hogy felperest a szüleik által tett közös végrendelet és az annak intézkedése sze­rint terhelt örökség elfogadása folytán lakással, élelemmel és ruházattai életfogytig ellátni tartozik, az alábbi bíróságok ítéleté­nek indokolásában kiemelt adatokból és alperesnek beismeréséből is kétségtelen. Az alperes részben azt is beismerte, hogy eme kötelezettségét 1883. május 1-töl nem teljesítette ; azon védeke­zése pedig, hogy e mulasztásnak felperes és nem ő volt oka, a kihallgatott tanuk közül többeknek, nevezetesen pedig F. Elek, K. B. Sándor, K. B. Sándorné, P. János, X. Sámuel és K. Sán­dornak vallomásával meg van ezáfolva. Felperes tehát jogosulva van a múltra nézve is az elmulasz­tott ellátás pénzbeli egyenértékének követelésére. De sem arra nézve, hogy a kötelezett ellátás tüzetesen miből álljon, a mit különben felperes keresetében nem is részlete­zett, sem a pénzértéket illetőleg nem volt a kihallgatott szakértők véleménye alapul elfogadható. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben Ha a megtámadási kereset a választmány taírjai ellen lenne intézendő, tőmeírjrondnok ezen keresetet csak a hitelezők határo­zata alapján indíthatja meg. A budapesti kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az e.-b. végzését helybenhagyja. Indokok: A csődtörvény 26. és 160. §-ainak egybeveté­séből kitűnik, hogy a csődtörvény I. rész III. fejezetében körülirt megtámadási jogot rendszerint a csödtörneggondnok érvényesiti ugyan, de a felszámolási határnap eltelte előtt ezt csak a csőd­bíróságnak felhatalmazására, a felszámolási határnap után pedig a csődválasztmánynak szótöbbséggel (Cs. T. 110.) hozott határo­zata alapján teheti Arról, hogy kinek felhatalmazása szükséges a csödtörneggondnok által megindítandó megtámadási keresethez, akkor, ha ezen kereset a csődválasztmány tagjai ellen volna in­tézendő, a csődtörvény intézkedést nem tartalmaz. De tekintve arra, hogy a csődválasztmány saját tagjait érdeklő ügyekben ér­vényesen nem határozhat s így ily ügyekben a Cs. T. 160. §. utolsó bekezdésének hasonlatossága alapján csak az egybehívandó hitelezők határozhatnak érvényesen: kétségtelen, hogy azon esetben, ha a megtámadási kereset a választmány tagjai ellen lenne intézendő, tömeggondnok ezen keresetet csak a hitelezők többségének (Cs. T. 157. §.) határozata alapján indíthatná meg. De a 11,281/85. sz. kérvény mellett bemutatott csödválaszt­mányi jegyzőkönyvben épen a csőd választmány tagjai ellen irá­nyuló megtámadási kereset megindítását elrendelő határozat nem foglaltatik, azt pedig, hogy ezen keresetek megindítását a csőd­hitelezők többsége elhatározta volna (157. §.) felperes maga sem állítja. Minthogy pedig tömeggondnok saját elhatározásából ily ke­reset indítására jogosítva nincs, az e.-b., mely csődbíróság hatás­körébe nem utasított megtámadási perben csödbirósági minőségben eljárni különben sem lenne illetékes, helyesen határozott, midőn fel­peresnek ily felhatalmazással el nem látott s helytelenül a csőd­bírósághoz beadott keresetét visszaadta. A ni. kir. Curia: A felfolyamodás hivatalból visszauta­sittatik. Indokok : A neheztelt végzés nem tartozik az 1881 : LIX. t.-c. 59. §-ában felsorolt azon végzések közé, melyek ellen a harmadbirósághoz további felfolyamodással lehet élni. ( Ily esetben, midőn a jogorvoslat törvény által ki van zárva, az azzal élő fél képviselője részére költség még saját fele irányá­ban sem állapíttatván meg, a felfolyamodási költség megállapítá­sát mellőzni kellett. (1886. szept. 15-én 5,136.) k már feloszlott közkereseti társasát? felszámolása 1égeti fel­számolónak kirendelését szorgalmazó kérelem kérvény i leír elő­terjeszthető és az ezen kérvény feletti bírói eljárás a kereskedelmi perenkivttlt eljárásra tartozik. A kassai kir. tszék. mini kereskedelmi bíróság! Edei Ödjn ügyvéd által képviselt 15. Szilárdnak és R. Jánosnak — Araayossy László ügyvéd által képviselt B. Leo ellen a köztük a »B. János és társak cég alatt keletkezett közkereseti társaság fel­számolásának el- és felszámoló kirendelése iránti ügyében követ­kező végzést hozott: Alperes kifogásának elvetésével ezen kir. tszék mint keres­kedelmi bíróságnak jelen ügyre vonatkozó illetékessége megálla­píttatik s alperes által az Írásbeli eljárás iránt előterjesztett kérel­mének elutasítása mellett az ügy értlemének jegyzőkönyvileg leendő tárgyalására határidőül 1886. évi január 11. napjának d. c. 9 órája tűzetvén ki, stb. Indokok : Alperes kifogásait elvetni s ezen kir. tszék mint kereskedelmi bíróságnak jelen ügyre vonatkozó illetékességét meg­állapítani azért kellett, mert a keresethez csatolt társasági szerző­désnek alperes által hivatolt X. pontja valamint a prts. 53. és 54. §-ának intézkedése jelen ügyben a birói illetékesség kérdésé­nek eldöntésénél szabályozóul nem tekinthető). Miután a társasági szerződés hivatolt pontja az abban meg­jelölt választott birói illetékességet határozottan a társasági szer­ződés rendelkezéseinek foganatosításából az üzlet vezetéséből s a szerződésen alapuló kölcsönös jogok és kötelességekből a tár­saság tagjai között felmerülendő kérdések eldöntésére nézve álla­pítja meg, már pedig jelen ügy folyamán kérdés tárgyát a tár­saság feloszlása maga, a társasági szerződés hatályon kívül helye­zése, a társaság feloszlatván, mindannyian oly körülmények képe­zik, melyek- a társasági szerződés tárgyául felvéve nem is lettek s igy azoknak, mint jelen ügy folyamán felvetett kérdésnek meg­oldása a társasági szerződés X. pontjának intézkedése ezen kér­désre kiterjedőnek, szabályozásul el nem fogadható. S miután a prts 53., 54., valamint 52. §. csupán a 7. §. szerint a törvénykezési rendtartás értelmében eljáró polgári ren­des bírság illetékességének eltérése, illetve korlátozására vonat­kozólag intézkedik, nem terjed ki azonban a kivételes bíróságok illetékességére, mint ez világosan kitűnik a perrendtartás 29. §-á­nak rendelkezéséből, mely a kivételes bíróságok eljárását a tör­vénykezési rendtartás szabályai alól kivonva első sorban a fen­álló törvények s gyakorlat szerinti eljárásra utasítja; kitűnik továbbá a prts 8. §., valamint 51. §-ának rendelkezéséből is, mely a polgári bíróságok hatósága alá nem tartozó ügyekben, a külön­ben engedélyezett ilíetöségtőli eltéréseket feltétlenül kizárja; már pedig, hogy a kereskedelmi biróság nem a prtsban értelmezett, annak rendelkezései értelmében eljáró rendes polgári biróság, hanem külön szabályok szerint eljáró kivételes biróság, kitűnik ez a prts 17., 26., 29., valamint a kereskedelmi eljárás 3., 4., 5., 6., 11. §-ában hangsúlyozott rendelkezésekből; s mert előadottak további folyományául felperesek kérvény-, helyesebben keresetüket a közkereseti társaság tagja ellen a tár­saság felszámolásának elrendelése iránt tették folyamatba, ily ügyek pedig a kereskedelmi eljárás 6. § ának 3. pontja értelmé­ben a kir. tszék mint kereskedelmi biróság illetékességéhez utal­vák s a ker. törv. V. fejezete is ily értelemben rendelkezik: Alperest a jelen ügyben az Írásbeli eljárás elrendelése iránt előterjesztett kérelmével el kellett utasítani, mert felperes ezen kérelem ellen kifogást nem emelt; s mert ezzel szemben jelen ügy az eddigi fejlemények szerint nem tüntet fel oly körülménye­ket, melyeknek kifejtése tárgyalás utján nem lenne foganatosit­• ható, hanem Írásbeli eljárást tenne szükségessé, stb. A ni. kir. Curia: A másodbiróság végzése mcgváltoztattatik s a kir. itélő tábla odautasittatik, hogy az eljáró kir. tszék vég­zése mint perenkivüli ügyben hozott felett, az az ellen beadott felfolyamodás folytán újabb határozatot hozzon. Indokok: B. Szilárd és R. János a királyi tszékhez mint I kereskedelmi bírósághoz 1884. évi 7,931. sz. alatt beadott kérvé­nyükben nem a \i. János és társai cégíí közkereseti társaság fel­oszlatását, hanem a kérvény szerint általuk már feloszlottnak te­kintett azon közkereseti társaság felszámolása végett egy felszá­j mólónak a keresk. törv. 108. §. 2. bekezdése értelmében leendő kirendelését szorgalmazzák. Minthogy pedig az ily tartalmú kérvény feletti birói eljárás a kereskedelmi perenkivüli eljárásra tartozik, mi az 1881 évi november 1-én 3,269 sz. a. kiadott igazságügyi miniszteri rende­, let 4 3.§. a) pontjából is kitűnik, minthogy továbbá azon esetleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom