A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

A J OG. címén 1.792,585 frank, orvosok, bábák, sebészek, más szakértők és tolmácsok címén 740,291 frank fizettetett. II. Polgári eljárás. A közjegyzők Belgiumban számos teendőiken kivül még bizonyos tekintetben békéltető jurisdictióval birnak, ép ezért számuk elütőleg a nálunk szokásos számtól feltünőleg nagy, ugy bogy egy helyütt gyakran 20, sőt 30 is találtatik. 1880. évben volt az ország 26 kerületében összesen 1,027 közjegyző, kik 1880-ban 240,783 közjegyzői okiratot vettek fel. A békebiróság. Az első folyainodású bíróságok elé tartozó ügyek száma, melyek előzetesen a békebiróságok elé vitettek részint önkényt a felek által, részint hivatalból, az lg76_1880. években 25,421-re rúgott. Ezek közül békéltetés utján rendezve lett 7,447. Igen jellemző, hogy azon esetekben, a midőn a felek a békebirák előtt képviselőkkel vagy képviselők által jelentek meg, a békéltetés nagyobb aranyban eredménytelen maradt, mint mikor a felek személyesen és egyedül jelentek meg. A békebiróságok peres ügyekbe ni hatóságuk az 1876. márc. 25-iki törvény értelmében ki lett terjesztve, a mennyiben végleg döntenek 100 frankig és első folyamod ás úlag 300 frankig. Befejeztek 1876—1880. években idézés folytán eléjük került ügyeket és pedig Ítélet által 60,824 és egyesség utján 31,783; a felek önkényt való jelentkezése folytán a béke bíróság elé került ügyeket és pedig i t é 1 e t által 432 és egyesség által 117,887. Ebből következtethetni, mily sú'rün veszik a felek önkényt igénybe a békebiróságokat és hogy menynyire segítenek ezek a rendes bíróságok terhein. Végre a békebirák bizonyos bíróságon kívüli nem peres teendőkkel vannak megbizva, családi tanácsok alakítása, k i skorúak más ügyei körül foglalások, eladások, stb. tekintetében. Ilynemű ügyeket végeztek 1876—1880. összesen lll,Sö7. A bírósági személyzet tekintetében az egész országban 1880. évben 26 első folyamodás ú polg. bíróság volt 26 elnök alatt. Alelnök volt 25. (Megjegyzendő azonban, hogy nem minden bíróságnál van rendszere sitve alelnök. Ellenben egyes bíróságnál van több. Például a brüsszelinél volt 6, a charleroinál volt 3.) B i r ó volt összesen 143 és a szükséges segédszemélyzet. Az első folyamodású bíróságok döntenek az 1876. március 25-iki polg. perrendtartás szerint v e g1 e g 2,500 frank erejéig mindazon ügyekben, melyek nem a békebiróságokra, vagy a keresk. bíróságoknak vagy a speciális szakértő bíróságoknak (conseils de prud'hommes) nincsenek fentartva; továbbá mint felebbezési fórum a békebiróságok által első folyamodásilag eldöntött ügyekben. Az 1876—1880. évi időközben ezen bíróságoknál volt megindítva 53,716 ügy (beleértve az 1876-ban elintézetlen maradt 5,873 ügyet). Elintéztetett ítélet által 35,907. Az elintézés és a perfelvétel napja közti időköz után ítélve, aránylag kevés per tartott egy évnél tovább. Ezen kívül a bíróságok sok perenkivüli ügyben is hatáskörrel birván. ilynemú'eket végeztek 32,084 darabot. A szakértők bírósága (conseil de prud'hommes^ 1876—1880. időközben befejezett egyesség utján 14.130 ügyet, ítélettel 1 ,507 ügyet. A kereskedelmi bíróságok az 1876. március 25-iki perrendtartás értelmében végleg határoznak bármily peres keresk. ügyben 2,500 frank erejéig. Az 1876 —1880. évi időközben az ország 14 keresk. birósága előtt folyamatban volt 115,876 ügv, melyekből befejeztetett Ítélettel 89,786. A felebbviteli bíróságok (cours d'appel, Brüsszelben, Gand-ban és Liége-ben) bírósági személyzete 1880. évben volt: 3 elnök (premier président), 10 t a n á c s e 1 n ö k (president de chambre) ; 76 felebbviteli biró (conseiller), 3 főügyész és segéd- és helyettes személyzet. Átlag évenként abrüsszeli felebbviteli bíróság 1876—1880. évi időközben 409 polgári és 272 kereskedelmi, a gand-i felebbviteli biróság 83 polg. és 38 keresk., a liége-i 204 polg. és 63 keresk. ügyet intézett el. A semmitősz éknél (cour de cassation) első azaz polgári osztálya (premiere chambre) az 1876—1S80. évi időközben volt összesen 383 ügy, melyekből elintéztetett 219. A második osztály fenyítő és más ügyekben (választási, szabadalmi stb.v 1876—1880. évi időközben érdemben és alaki tekintetben hozott összesen 2,500 határozatot. A csődöket illetőleg megnyittatott az egész országban 1876- 1880-ban összesen 2,887 csőd. Ezek közül volt a tömeg értékére nézve 1,000 frankon alul 8o csőd, 1,000— 5,000 frankig 548 csőd; 5,000—10,000 frankig 476 csőd ; 10.000—20.000 frankig 431 csőd; 2O,t00—50,000 frankig 472 csőd; 50,000— 100,000 frankig 210 csőd; lo0,00o frankon felül 258 és ismeretlen nagyságú 412. A bukottak nemére nézve férfi 2,588, nő 299; korra nézve 30—40 év között legtöbb; származásra nézve belgiai 1,607, idegen 122, ismeretlen 1,158; lakhely szerint kerületi városban lakott 1,347, más városban 250, falusi községekben 1.290 (feltűnő nagy) ; foglalkozásra nézve legtöbb kereskedő. A jutalék, mely ezen csődökből az egyes hitelezőre esett, volt az egyesség utján befejezetteknél az 1876 — 188<>. években 10%-nál kevesebb |8 esetben ; 10%—20% 49; 20%—30% : 30%—50% 46; 50%-75% 47; 75% túl 8; teljes kielégítés 35 esetben. F e 1 o s z t á s folytán jutott semmi 134 esetben; 10% kevesebb 476; 10%—20% 246 ; 20%--30" „ 111 : :;<>"„ 50°, o 75 ; 50%—75% 23; 75% és több 10; teljes kielégítés 26. Vissza lett vonva a csőd 56 esetben, abban, hagyva vagyonhiány miatt 807 esetben. A csőd tartamát illetőleg tartott 3 hónapig 313; hat hónapig 307 ; egy esztendeig 275; két esztendeig 244, három esztendeig 63, négy esztendeig 35, ö t esztendeig 15, öt évnél több 109. Dr. Stil/er Jíór. Sérelmek.* A nagy károlyi kir. járásbíróság. Nyílt kérelem az igazságügyminiszter ur ő excellentiájához.) A n a g y k á r o 1 yi jogkereső közönségnek mindig élénk és jogos óhaja volt az, hogy a nagykárolyi kir. járásbíróság birói létszáma növeltessék, mert ezen, az ország vidéki bíróságainak egyik legnagyobb forgalmú járásbíróságának ügyforgalma, dacára a nemrégiben végrehajtott és telekkönyvi hatáskörében eszközölt korlátozásnak, rohamosan és folyvást emelkedik. Ezen óhaj azonban nem teljesült, sőt Orosz István kir. aljárásbirónak a napokban hirtelen történt elhunyta folytán a tényleges birói létszám is leapadt, ugy hogy a nagymérvben felszaporodott büntető ügyek teljesen árván maradtak, mert azoknak intézését a teljesen elfoglalt többi bírákra bizni fizikai képtelenség és merő absurdum. Ily körülmények közt a megüresedett állást betöltetlenül, habár rövid időre is hagyni az igazságszolgáltatás érdekeinek legnagyobb megrázkódtatása és veszélyeztetése nélkül nem lehet, nem szabad. Az lenne tehát a legméltányosabb és legalázatosabb kérelmünk, hogy a megüresedett aliárásbirói állást egy rövid pálvázati határidő kitűzése mellett sürgősen betölteui méltóztassék. JustUia. A törvényszünet hatása. (Viszhang a »Jogc 41. számában fenti cím alatti vezércikkre a verseci járásbíróságra vonatkozólag.) Ha a hazájáért éltét és vérét áldozó katonának zászlójára e szavak legjobban illenek: >Dulce et decorum est pro patria mori«, ugy a mai viszonyok közt minden ügyvédnek, ki első sorban, mint igaz hazafi, nem saját egyéni mellékérdekeit, hanem édes hazánk igazságszolgáltatásának általános és szent érdekeit szivén hordja, ugy mondom, mindazon ügyvédnek zászlaiára. m«-lv alatt harcolni akar, e szavakat kell feljegyeznie: »Dulce et decorum est pro patria seribere * Igen, mert elvitázhatlan ténv, hogy ha panaszainkat, sérelmeinket a nyilvánosság s különösen a sajtó utján orvosolni akarjuk s ha itt és amott rámutatunk azon visszás és lehet mondani, már-már tűrhetetlen állapotokra, melvek igazságszolgáltatásunk jó hírnevét nemcsak a müveit idegen államok, de már minden elfogulatlan bíráló előtt is teljesen aláássák, akkor Magyarország ügyvédi karának ugy saját erkölcsi * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen r óvat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.