A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 45. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 8. r.

A JOG. 363 beadványban foglaltatik, különben olyan volna, mely nem következnék a felmerült tényekből s e miatt ibíínvádi eljárásnak lehetne helye, mert még ez esetben is az ügyvéd ellen a Btk. U6G. §-a szerint csak fegyelmi eljárásnak, tehát csak a fegyelmi hatóság bíráskodásának lehet helye. A szólás-szabadság korlátai feletti őrködés jogát, az 1874. évi XXXIV. t.-c. értelmében erre hivatott hatóságtól, nem veheti el a dolog természeténél fogva és nem is vette el a büntető torvényeket életbe léptető 1880: XXXVTI. t.-c. sem, sőt tekintettel arra, hogy az ügyvédnek a szólás-szabadság korlátaiba ütköző cselekményeit az 1874 : XXXIV. t.-c. fegyelmi vétségeknek s igy olyanoknak nyilvánítja, melyek a büntető-törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képezik, a 4. §. szerint világosan fenntartotta. így is értelmezték eddig a felhozott törvényeket, bíróságok és hatóságok egyaránt s a fennebbi tényállásból kitűnő eset előtt senkinek eszébe nem jutott, oly sértő kifejezésekért, melyek beadványban fordulnak elő, az ellenjegyző ügyvéd ellen rendőri bíráskodást venni igénybe s a kihágási törvény 46-ik §-ára hivatkozni. Annál sérelmesebbnek mutatkozik aztán, ha épen a rendőrség vesz ily jogot igénybe, mely pedig hivatva volna a felett őrködni, hogy jogsérelem ne történjék. Hogy pedig eljárása nem lehet törvényes, első tekintetre kitűnt volna annak figyelembevételéből, hogy az illető kifejezéseket az ellenjegyző ügyvéd nem a maga nevében, hanem mint ügyvéd használta, hogy tehát ügyvédi eljárás és magaviselet megítéléséről lévén szó : e felett határozni s az ügyvédet, mint ilyet, hatósága alá helyezni joga nincs. Ila egyéb nem, világosan erre utalt maga a kihágási törvénynek 46. §-a, melyben nyoma sincs annak, hogy a fél helyett, kinek beadványában sértő kifejezés előfordul, az ellenjegyző ügyvéd büntettessék. Sőt mi több, a büntető-törvénykönyvekben mindenütt határozottan meg vannak különböztetve és külön minősítve azon cselekmények, melyekért valaki azért büntettetik, mivel mint ügyvéd követte el, a kihágásokról szóló törvényben azonban hiába keresnénk oly szakaszt, mely az ügyvédre, mint ilyenre s ügyvédi minőségében elkövetett cselekményére vonatkoznék. Az pedig egyátalán nem volt a jelenesetben kétséges, hogy Baintner Imre, nem m nt kérvényező, hanem csak mint a kérvényt ellenjegyző ügyvéd, használta a kérdéses kifejezést. Nem kutathatjuk ezúttal s nem vizsgáljuk, vájjon csakugyan sértő volt-e az illető) kifejezés, de ha az lett volna is, a m. kir. államrendőrségnek eljárása csak akkor lehetett volna törvényes, ha megtette volna feljelentését az illetékes fegyelmi hatóságnál. Minthogy e helyett saját hatáskörébe vonta, az ügyvéd, mint ilyen feletti bíráskodást, ezzel túllépte hatáskörét és megtámadta az illetékes fegyelmi hatóságot. Ez által egyszersmind túllépvén azon határokat, melyeket a törvény az ügyvédi szólás-szabadság védelmére felállított, oly iránynak adta jelenségeit, melynek érvényesülése testületünknek a közérdekkel kapcsolatos leglényegesebb jogát veszélyeztetné. Mindezeknélfogva tehát azon kéréssel járulunk Nagyméltóságodhoz : hogy az ügyvédség jogai feletti őrködésünkben kegyesen támogatni s a nyilvánult sérelmes irányzat elhárítása végett a Nagyméltóságú Belügyi Miniszter urnái a szükséges lépést meg- j tenni méltóztassék. Budapest, 1886. október 29-én. \y Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. (Nyolcadik közlemény.) * M a n o i 1 o v i c h Emil a kérdést igen nagy fontosságúnak i tartja és minden esetre a törvény előkészítőinek komolyan kell I mérlegelni az egyik és másik álláspont mellett és ellen felhozható érveket. Tagadhatlan, hogy igen nemes princípium az, midőn a terhelt azonnal szembe nézhet az ellene felmerült minden gyanú és bizonyitási anyagnak és kérdezési és észrevételezési jogát ugy mint védője a per első kezdetleges stádiumában \ gyakorolhatja. Nem zárkózhatik el azonban azon aggály elől, hogy ily rendszer mellett az igazság felderítésének érdekeire súlyos hátrány * Az előző közleményeket 1. a »Jog« 29., 33., 35., 36., 39. és 42. számaiban. háramolhatna; a legtöbb esetben alig volna lehetséges a vizsgálat sikerét biztosítani. A javaslat ugyan a felállított szabálytól való eltérhetését megengedi, és mivel ez nincs is szigorú feltételekhez kötve, épen nem tarrana attól, hogy a javaslat ezen -í-a mellett valami nagy hátrány háramolhatna az igazságszolgáltatás érdekeire. Ugy van meggyőződve, hogy a gyakorlatban a szabály alkalmazása csak ritkán történnék, és akkor is, ha történnék, kérdés, nem az igazságszolgáltatás rovására volna-e az? Miért is különös tekintettel arra, hogy a védő nagyon könnyen eszközölhető kizárása mellett a védelem szempontja a vád szempontjához irányítva érzékenyebben sujtatik, mint az osztrák törvény rendszere mellett, ö is azon nézetben van, mint Wlassics, hogy t. i. az osztrák törvényben kifejezett elv volna elfogadandó. Minthogy azonban a vizsgálóbirák részéről hosszú bírói pályáján keresztül számos visszaélés elkövetését tapasztalta, és mivel némi hajlandóság is van a mi vizsgáló biráinkban a hosszas vallatásokra, ajánlja, hogy a vizsgálatoknál két tanú alkalmaztam 'k : ,'s ezen intézményt akként kívánná szerveztetni, hogy abban valóságos garantia legyen. Kozma Sándor azt véli, hogy a felvetett kérdések nem ezen §-nál, hanem az elővizsgálat fejezetének letárgyalása után célszerüebben lettek volna megvitathatok, mert ha az elővizsgálat az angol perjog értelmében construáltatik, ugy ezen ij. igen is helyén van. O egyébiránt nemcsak az itt contemplált PartheienOffentlichkeit elvének megvalósításától nem fél. hanem még az angol jog nyilvánosságától se lart. Ha tehát a javaslat ezen § ának elvi kijelentését nem paralysálnák a következő §-ok, azaz, ha a javaslat biztosítaná az ügyfél-nyilvánosság rendszerének valódi érvényesülését, kifogása se lenne a 8. ellen. De mivel a következő ^-okban foglalt intézkedések tisztán a vizsgálóbíró tetszésétől teszik függővé az elv érvényesülését, ezeknek pedig gondjuk lesz rá, hogy az elv ne érvényesüljön : a korlátozó intézkedések fentartása mellett nem fogadja el ezen i;-t. Ha azonban a javaslatban tervezett korlátozó intézkedések mellőztetnek, ugv a §-t változatlanul elfogadja. Csemegi Károly kijelenti, hogy a korlátozó intézkedések mellőzése esetében ő nem merné ajánlani az ezen §-ban foglalt intézkedések megtartását, mert kétségtelenül visszaélések történhetnének és az igazságszolgáltatás érdekei a legkomolvabb sérelmet szenvedhetnék, ha vizsgálóbíró és a vádtanács korlátozó intézkedéseket nem tehetnének. Épen ezen korlátozó intézkedésekkel lehet az esetleges veszélyt megelőzni; ott pedig, a hol nincs veszély, egy valóban nagy haladást jelentő eljárás foghat helyet, melyet principialiter kizárni nagy kár volna, midőn e század reformtörekvéseinek egyik legszebb vivmánvárói van szó. Fabíny Theofil nem tartotta szükségesnek, hogy az ezen §-ban kifejezett és bár általa elvileg épen nem helyeselt intézkedés ellen állást foglaljon, mert ugy volt meggyőződve, hogy a gyakorlatban ugy is a §-okban foglalt korlátozó intézkedések alkalmaztattak volna, a mennyiben a vizsgálat sikerének meghiúsítása, mint korlátozó ok csaknem mindig érvényesült volna. Minthogy azonban a kérdés a maga egészében felvettetett, kötelességének tartja kinyilatkoztatni, hogy a javaslat rendszerénél helyesebbnek tartja a Wlassics által indítványozott rendszert, mely egyébiránt egyik legszabadelvííbb perrend, az osztrák eljárás rendszere. Annál is inkább pártolja az inditvánvt, mert a gazdag és vagyonos terheltek védőikkel azonnal az eljárás kezdetén arra befolyhattak volna, a kevésbbé vagvonosak pedi^ védőt nem választhatván, a váddal szemben egvenlő helvzetben épen nem lennének. Berczelly Jenő a felhozott okokból és különösen megjegyezve azt, hogy az ügyfél-nyilvánosság mellett a legtöbb esetben csaknem lehetetlenné van téve a materialis igazság kiderítése, azon irányban kéri a §-t átdolgozni, melynek Wlassics adott kifejezést. Elnök kimondja, hogy Wlassics inditvánvát a többség elfogadta. Most még arra nézve szükséges a megállapodás, hógy célszerűnek tartja e az enquéte Manoilovich által indítványozott rendszert, mely szerint a terhelt és a tanuk kihallgatásánál két tanú jelenléte kívántatik ? Csemegi Károly az indítvány elfogadását ellenzi, mert ez sehol se bizonyul célszerűnek. Igen könnyen visszaélés történhetik ezzel, de vitássá lehet a jegyzőkönyv tartalma is. mert a két tanú későbben kihallgattatván, ellenkező bizonyítékokat szolgáltathatnak a jegyzökönybeu bizonyított ténvnveí, azaz máskép mondja el a kihallgatás eredményét, mint a mikén az a jegyzőkönyvben lelvétetett. '