A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 42. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 6. r.

lendükhöz képest hozzon a kir. törvényszék újabb határozatot. (1885. november 18-án 24,490. sz.) A m. kir. Curia: Elönyomozást rendelő végzés ellenében az életbeléptetési törvény 45. §-a értelmében felebbezésnek helye nem lévén, M. Márton felebbezése visszautasittatik. (1886. ápril 30-án 1,435. sz.) ("Oiidathutásból okozott súlyos testi sértés. (B. T. K. 310. §.) A m. kir. Curia (a szatmárnémeti kir. törvényszék előtt gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége miatt vádolt M. József és társai elleni bűnvádi ügyben.) . . . B. István és M. Miklós a nekik terhéül tulajdonított gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés vétségének vádja és törvényes következményeinek terhe alól felmentetnek. Indokok: B. Stefán és M. Simon vádlottak a nekik terhéül tulajdonított súlyos testi sértés vétségének vádja és törvényes következményeinek terhe alól felmentendök voltak azért, mert a btk. 3l0. §-a világosan azt mondja, hogy csak az, aki gondatlanság által másnak súlyos testi sértést okozott, 3 hónapig terjedhető fogházzal és 200 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ámde a vizsgálat és a végtárgyalás adataiból kitetszik, a mint az különben az első fokban eljárt kir. törvényszék fentérintett ítéletének indokaiban is felhozatik, hogy M. József, B. Stefán és M. Simon vádlottak 1884. évi október 26-án Nagy-Károlyba utazván, Szamos-Károd és Kis-Kölcs között az országúton az előhajtás felett egymással versenyre kelvén, az országúton egymás mellé hajtottak ugy, hogy az alkalomkor szintén az országúton haladó özv. S. Andrásné előlük kitérni igyekezete dacára sem tudván, M. József vádlott lovai és szekere által oly szerencsétlenül gázoltatott el, hogy annak következtében az orvosi látlelet és véleményben körülirt és 4 havi gyógyulási időt igénybe vett súlyos testi sértést szenvedett. Minthogy tehát csakis M. József vádlott gondatlansága okozta özv. S. Andrásnénak a súlyos testi sértést, s e miatt csakis ő vonható felelősségre, a kir. ítélőtábla fennérintett ítélete egyedül utóbb nevezett vádlottra vonatkozó részében volt helybenhagyandó. (1886. évi szept. 23. 2,440. sz. a.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Az ügyTédi kamarába bejegyzett városi ügyész és ügyvédnél gyakorlaton lévő ügyvédjelölt az ügyvédjelöltek jegyzékébe felveendő. A szabadkai ügyvédi kamara (1886. június 1. 250. sz.): K. Károlynak az ügyvédjelöltek lajstromába felvétele tekintetében következő végzést hozott: Folyamodó kérelmének hely nem adatik; mert az 1884. évi XXXIV. t.-c. 11. §. b) pontja értelmében csak az vétethetik fel az ügyvédjelöltek lajstromába, a ki a kamara területén levő bíróságnál, ügyvédnél, kincstári, közalapítványi kir. ügyészségnél vagy közjegyzőnél van joggyakorlaton, a megyei és városi ügyészek itt felsorolva nincsenek; minthogy pedig a törvény taxatíve sorolja fel azon helyeket, hol a gyakorlatba lépés számit és a kérdéses hely felhozva nincs, folyamodót kérelmével elutasítani kellett. A m. kir. Curia (1886. szept. 17. 5,781. sz.): Az ügyvédi kamarának határozata megváltoztattatik és K. Károly ügyvédjelölt az ügyvédjelöltek lajstromába felvétetni rendeltetik: mert L. István városi ügyész és ügyvéd, mint kamarai tag, az ügyvédek lajstromába bevezetett ügyvéd, minthogy pedig kérvényező vezetése alatt van joggyakorlaton, ennélfogva az ügyvédjelöltek lajstromába az 1874. évi XXXIV. t.-c. 11. §. b) pontja alapján felveendő volt. A m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozataiból. /. A bányarészvények ingóságot képeznek, s ha azok eladatnak, s az adásvétel tárgyát képező részvényekkel a bányáJioz tartozó s a bányával szorosan összefüggő s a bányatársulat tulajdonát képező erdő korcsmafog és korcsmaépületek, szóval ingatlan dolgok is a bányarészvények arányában, mint a bányarészvények jutalékai ruháztatnak át vevőre, — ha ezek a külön| ben ingatlant képező dolgok nem az eladó személyéhez kötött tulajdonjognál fogva, hanem a bányarészvények tulajdona alapján képezik az adásvétel tárgyát: ebben az esetben - mint ingóság adás-vétele után, — az összes vételártól III. fokozat szerinti illeték jár. 3. A bányarészvények ingóságot képező minőségén nem változtat az a körülmény, hogy a bányatársaság összes részvényei egy személy tulajdonában és birtokában összpontosulnak. j. Ha az i. pont alatti vevő a megvett bányát tulajdonjogilag és telekk'őnyvileg nevére kebelezteti: a banyához tartozó ingatlanok értéke után /8/,0 százaiéktóli bejegyzési illetéket fizet. {1886. február 8. 3,308/1885. sz. a.) 1. Oly esetben, midőn a m. kir. pénzügyminisztérium az első sorban illetékfizetésre kötelezett fél kérelmére valamely illetik érdemében már jogérvényesen határozott: ha ez az illetek a másodsorban vagy egyetemleges fizetésre kötelezettől követeltetik s az illeték ellen most a másodsorban vagy egyetemlegesen fizetésre kötelezett fél az 1S83. évi XLIIL t.-e. hatálya alatt törvényes^ időben felebbez: a m. kir. pénzügyigazgat bság, s illetőleg végső fokban a m. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság ez utóbbinak felebbezése folytán az ügy érdemét újra felülbírálni illetékes. 2. Midőn a polgári bíróság ugy a j'elperesi követeles, mint az alperes által támasztott visszköveteles tárgyában egy ítéletben határoz, s azt az ítéletet peres felek egyike ugy a felperesi követelés, mint alperesi visszkövetelés szempontjából felebbezi meg: az ítélet megfelebbezett részének értékét az egymással szembeállított két peres követelés megfelebbezett együttes összege fejezi ki, {1886. február iS. +,15+1885. sz. a.) Mid'ín egy üzlet több üzlettárs tulajdonát képezi, s mint ilyen lett a 3 évi adókivetési cyklusra II. oszt. kereseti adóval jogérvény csen megróva: ha az üzlettársak az üzletből történt kilépés által változnak, abban az esetben a 3 évi adókivetési cykluson belül is — az üzlettulajdonosokban, mint adóalanyban történt változás alapján — új adókivetésnek van helye ; ezzel ellenkező eljárás okul szolgál az eljáró bizottság határozatának megsemmisítésére. 1886. évi május 25. 9,126/85. sz. Kereskedők által kereskedelmi üzletük tárgyaira vonatkozólag a kiállított követelések kiegyenlítését elismerő levelek, valamint oly értesítések, melyekben kereskedők az üzletből származó adósaik javára, az ezek által fizetett összegek elkönyvelését elismerik: feltételeseit illetékmentesek. (Az ül. szab. 59. tétele 4.. pontjához.) 1886. évi május 31. 7,378185. Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök: MladenOYÍC János e., zimonyi trvszék, bej. szept 30-án, perügyelő dr. Mihajlávic Péter. Pályázatok : A sátor-alja-ujhelyi trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 21-ig. — A verseczi jrbságnál aljegyzői áll. okt. 21-ig. —A csíkszeredai trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 21-ig. — A fiumei trvszéknél birói áll. okt. 22-ig. — A maros-vásárhelyi trvszéknél II, oszt. aljegyzői áll. okt. 22-ig. — A veszprémi trvszéknél dijjas joggyakornoki áll. okt. 22-ig. — A lugosi trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 23-ig. — A m.-szigeti trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 24-ig. — A hajdu-böszörményi jrbságnál joggyakornoki áll. okt. 24 ig. — A brasói trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. okt. 26-ig. — A nagy szebeni trvszéknél két birói áll. okt. 26-ig. — A b.-gyulai ügyészségnél al ügyészi áll. okt. 26-ig. — A budapesti kir. ügyészségnél alügyészi áll. okt. 26-ig. i trvszéknél aljegyzői áll. okt. 26-ig. — A zombori trvszéknél a 1| jegyzői áll. okt. 26-ig. — A dévai trvszéknél II. oszt. jegyzői áll. | okt. 27-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvénytársasági-na.1. Hold-utcza 7. sz.)