A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 42. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 6. r.

A J üü. fizetése után i.s s minthogy előre meg nem állapította, miszerint mily Összegbe fog a má80dik fogsor kerülni s így azon kifogása, hogy azon fogsor magasan lett felszámítva, mint elkésett figyelembe nem veheti"), a keresi ti követeléshez képest marasztalandó, sth. (1886. január 7. -'>^K sz. a.) A budapesti kir. iléló tábla: Az eljáró kir. járásbíróság ítélete részben megváltoztattatik s alperes köteles a kereseti összegből csak a 1 .r> frtot . . . megfizetni; felperes pedig a kereset többi részére elutasittatik. Indokok : felperes sem azt, hogy alperes a neki készített fogsornak felperes által Hfj írtban megállapított árát ezen összegben elfogadta volna, sem azt, hogy alperes a felhívott tanuk előtt ezen 85 frtnyi árnak megfizetését követelte volna, nem bizonyította s így felperes követelése alperes kifogása folytán a közös szakértő véleményhez képest, mely szerint a felperesi műtét -r>0 frttal teljesen díjazottnak tekintendő, 50 frtban volt megállapítandó s miután felperes beismerése szerint már 3"> frtot kapott, alperest csak az ezen összeget 50 frtig kiegészítő 15 Irt fizetésére kötelezni kellett, stb. (1886. május 10. 3/250. sz. a.) A in. kir. Curiii (I886.iulius 26. 4,683. sz. a.): A másodbíróság ítélete megváltoztattatik s az elsöbiróság ítélete hagyatik helyben, indokolásánál fogva s azért is, mert alperesnek azon ténye, hogy az általa megrendeli új fogsort, melynek árát elkészítésekor felperes 85 frtban megállapította s egyidejűleg ezen árt alperessel közölte., ez utóbbi átvette s megtartotta, magában foglalja az átvételkor már meghatározva volt árnak fizetési kötelezettségét; ily körülmények közt az árnak újbóli megállapítása szakértői becsű tárgyát sem képezhette, stb. Bíróilag meg nem állapított ügyvédi díjak és költségek Iránti keresetet az is<7. é\i xxn. t.-e. Intézkedése alá nem esvén, a kisebb polgári peres eljárás tárgyát ükkor sem képezhetik, lm a kereseti összeg '<<> frtot meg nem halad, A veszprémi kir. járúsbirósáír: dr. (.'sete Antal ügyvéd felperesnek, dr. kot Jakab ügyvéd alperes elleni, 2i frt 95 kr. ügyvédi díj iránti perében alperest a kereseti összeg és U frt 80 kr. perköltség megfizetésére ítélte stb. (1885. okt. K. 7,005. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla: az eljár, bíróság illetőségi végzése, az ezt követő eljárás és következményeivel együtt megsemmisíttetik és a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Indokok: Peren kívüli ügyvédi díjak iránti követelések az 1874. XXXIV. t.-c. 58. §-a szerint ugyan az ügyvéd személyes bíró ága előtt érvényesitendök, de az összegre, való tekintettel ezen személyes bíróságot, a mennyiben a követelt összeg 50 frtot meg nem baladja, az 1877: XXII. t.-c. a kisebb polgári peres ügyekre nézve előirt eljárásra hivatott, bíróság képezi, s a menynyiben az eljáró kir. járásbíróság a jelen 24 frt !35 kr. iránt indított s mint ilyen a fent említett külön ügybirósághoz utalt ügyben mavát mint sommás bíróság illetékesnek kimondotta és a fent idézett torvény intézkedése mellőzése által, melytől eltérésnek helye nincsen, az 1881: LIX. t.-cz. -.0. §. c) pontjába ütköző és ugyanazon szakasz utolsó előtti kikezdése szerint hivatalból figyelembe veendő alaki sérelmet követett el, az illetékességet megállapító végzést és ennek folytán az ezt követő) egész eljárást hivatalból megsemmisíteni és a kereset visszaadását elrendelni kellett. (1880. május 21. 40,125. sz. a.) A m. kir. ( uriu: (1880. augusztus 10. 4,001. sz. a.) Tekintve, hogy az 1874. évi XXXIV. t.-c. 58. §-a bíróilag még meg nem állapított ugyvé-dí díjak és költségek iránti keresetekre nézve, tekintet nélkül arra, hogy azok peres vagy peren kívüli eljárásból ruerültek-e fel, külön ügybiró'ságot jelöl ki és ezen külön törvénybe foglalt intézkedés a kisebb polgári peres ügyekben való bíráskodást szabályozó 1877. évi XII. t.-c. mint átalános törvény által hatályon kívül helyezve nincs s ennélfogva csak is a már megállapított ügyvédi díjak és költségek iránti keresetek, miután az ű ryvédi rendtartás idézett 58. §-a által külön ügybirósághoz ntas tva nincsenek, — az átalános illetékességi szabályok alá s ekként az 1*77 évi XXII. t. c. intézkedése alá esnek és tekintve, hogy jelen kereset tárgyát még meg nem állapított ügjvédi díjak és költségek képezik : a másodbirósági végzés megváltoztattatik és a kir. ítélő tábla érdemleges határozat hozatalára utasittatik. Kereskedelmi csőd- és váltóügyekben. A biztosító társaság ktfnyrkivonata mint ilyen a biztosítási pénzeknek az ügynök általi beszedés., mint nem a könyvtulilfdonos ténye iránt bizonyítékul épen nem szolgálhat. Az ügynök saját biztosítási ügyletének megkötése s az innen származó díj összege nem esküvel, hanem első sorban a biztosítási ajánlatta] vagy kötvénynyel igazolandó. Az aradi kir. járásbíróság: dr. Tenner Pál által kép viselt Magyar-Franczia biztosító társaság aradi vgzérügynökségének dr. Müller bajos képviselte J. Károly e. 120 frt 16 kros kereskeI delmi ügyében 1886. ápril ö. 4,165. sz. a. ítélettel felperest keresetétől elmozdította s 15 frt perköltségben marasztalta. A budapesti kir. Ítélőtábla helybenhagyta a következő indokokból : .felperes alperestől mint volt ügynökétől az A) könyvkivonat alapján részint másoktól beszedett, és visszatartott, — részint maga az alperes által fizetendő biztosítási díjak megfizetését követeli. •Alperes tagadása ellenében felperes könyvkivonata mint félbizonyiték mellé pótesküjét ajánlja fel; ezenfelül alperest föesküvcl kínálja meg arra nézve, hogy az A) alatti kivonatban foglalt tételek jogezímük s mennyiségükre nézve nem helyesek S nem valók ; mely esküt alperes elfogadta. »Az a körülmény, hogy alperes a felperesnek általában ügynökei volt, beismertnek s így beigazoltunk tekintendő az által, hogy alperes maga állítja, miszerint a kérdéses ügynöki viszony 188 |-ben megszűnt. — Egyébiránt e körülmény a perkérdés eldöntésére mi befolyással sincs; mert ha igazolva lenne- is, hogy az A) tételeinek kelte idejében, vagyis 188.'}. évben, vagy egyáltalában alperes nem volt ügynöke felperesnek; ez által a más részére I beszedett, valamint az általa fizetendő biztosítási díjak fizetése alól nem szabadul. >>Ugy másfelöl az sem szolgálhat alapos okul a kereset el; utasítására, hogy felperes a tárgyalás elején, bár alperes nvilati kozata után, terjesztette csak elő azt, hogy követelése bizonyos részben alperest mint saját biztosítási díja terheli; mert ez a jogalap oly lényeges, vagy elkésetten előterjesztett megváltoztatásának, melynél fogva felperes sommás perutú keresetével elutasítandó lenne, a perrendtartás 116. $-nál fogva nem tekinthető. »Mindezek dacára felperes keresetével mégis elutasítandó.; »Mert a bizonyítás a iclhozott ténybeli állitások tekintetében felperest terhelvén, a felperes által kínált fent érintett pót-, illetőleg föeskü azon döntő ténykörülmény igazolására, hogy alperes a felpere . részére járó (12 Irt 83 kr. díjat beszedte, hogy továbbá alperes a felperesnél biztosítva volt és a lejárt 88 frt 2!) kr. biztosítási díj ezen jogviszonyból ered, bizonyítékul törvényszerűen nem alkalmazható. »Mert az A) kivonat mint ilyen a pénzek beszedése, mint nem a könyvek tulajdonosának ténye iránt, bizonyítékul épen nem szolgálhat. »Mert a kihallgatott tanúk igazolják, hogy a kérdéses díjakat nem az alperes kezéhez fizették ; és mert az alperesre vonatkozó biztosítási ügylet megkötése, és a fizetendő díj összege nem esküvel, hanem első sorban magával a biztosítási ajánlattal vagy kötvénynyel igazolandó; a miről pedig felperes említést sem tesz, — valamint arról sem, hogy az állítólagos biztosítás mire vonatkozik.^ (1886. szept, 3. 4,105. sz. a.) Mily esetben függesztendő fel a váltóeljárás JIZ DZSOravétSég kifogása alapján A budapesti kir. ilélö tábla: A kir. ítélő tábla az elsőbíróság végzését, megváltoztatja, jelen vállóper tekintetében a polgári peres eljárás felfüggesztésének helyét nem találja és utasitja a kir. törvényszéket, hogy a per felett váltóbirói hatáskörében hozott ítéletet. Indokok: Az 1883. XXV. t.-c. 11. §-a váltópernek felfüggesztését és az iratoknak a büntet") bírósághoz áttételét csak azon esetben rendeli, illetve engedi meg, ha az uzsoravétség ^ fenforgásánál védekező fél okirattal igazolja, hogy a hitelez/', uzsoravétség miatt jogerős határozattal vád alá lett helyezve. Ezt alperesek nem is állították, minek folytán a polgári perés eljárás felfüggesztésének fenforgó esetben helye nincsen és miután a peres kérdés a kifejtettek alapján elbírálható, az elsöbirosag végzésének megváltoztatása mellett ugyanazt váltóbirói hatáskörében további eljárásra utasítani kellett.