A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 42. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 6. r.

338 A J OG. szabadon választhat magának védőt és mivel rendőri közegek szintén letartóztatási joggal birnak, miként történhetik az, hogy ezen utóbbi esetben a vizsgálóbíró értesítse a letartóztatottat arról, hogy szabadon választhat magának védőt. C s e m e g i Károly a feltett kérdésre azt válaszolja, hogy mivel a javaslat későbbi intézkedése szerint a rendőrileg letartóztatott egyén átadása határidőhöz van kötve, a letartóztatott egyénnek a védőválasztás iránti figyelmeztetése akkor történik, midőn ezen letartóztatás fentartása tekintetében a vizsgálóbíró határozott. M a noilovich Emil tudomásul veszi a felvilágosítást, de egyúttal javasolja, hogy ez tüzetesebben fejeztessék ki. F a b i n y Theofil a szakasz 2. alineáját kihagyandónak tartja, ha még abban meg is tudna nyugodni, hogy a főtárgyaláson több védő szerepelhessen, de aggálya elől nem zárkózhatik el, midőn több védő azonnal a nyomozás első stádiumában szerepelhet. W lassics Gyula a szakaszt elfogadja. De ez alkalomból, minthogy itt vizsgálati fogságról, vádlott helyzetéről is van szó, a fejezet címére (»a terhelt és védő«) hivja fel a figyelmet, melyből a »terhelt« kifejezés minden esetre mellőzendő, mert a 20. szakasz meghatározza a terhelt fogalmát, mely alatt az értetik, a ki ellen az elővizsgálat elrendeltetett. Már pedig a fejezet első szakasza szerint a nyomozás alatt is meg van engedve a védelem használata, a mikor még a fogalmi meghatározás szerint terhelt nincs. A későbbi szakaszokban pedig a vádlottra is történik intézkedés, célszerű lesz tehát a fejezet címére csak annyit tenni »védelem<'. Elnök összegezvén az előadottakat, kimondta, hogy M anoilovich Emil és W lassics Gyula indítványa a szövegező bizottság figyelmébe ajánltatik, a szakasz azonban elvi szempontból teljesen elfogadtatott. 69. §. Manoilovich Emil az első bekezdést akként szövegezné, hogy a törvény szerinti képviseletet taxatíve sorolná föl és olyképen kell a kijelentésnek hangzani, hogy kétely ne férjen ahhoz, vajon a képviseltnek és a képviselőnek egymás mellett is van-e joga védőt választani, vagy alternative, vagy csak azon esetre választhat a képviselő, ha a képviselt nem választott. O az ügyvédnek határozott kijelentését tartaná előnyösnek. A második bekezdést elhagyná, mert a nőnek a férj általi törvény szerinti képviseletét jogunk nem ismeri. Irodalom. A végrehajtási törvény a vonatkozó törvények és rendeletekkel stb. Irta Dr. Márkus Dezső. Budapest, 1886. Singer és Wolfner kiadása. Ara 1 frt 60 kr. Mindegyre szaporodnak a hazai organikus törvényeknek a gyakorlatnak szánt kézi kiadásai. Dicséretes példával járt elő a Révai testvérek kiadó cég, melynek kiadásait az eddigieknél mindenesetre tudományosabb és rendszeresebb feldolgozás jellemzi. A Singer és Wolfner cég szintén megindította a hazai törvények ily kézi kiadását, melyből eddigelé a váltótörvény és váltóeljárás jelent meg. Erről már megemlékeztünk. A címben jelzett mű a sorozat második kötetét képezi és el kell ismernünk, hogy szerző megfelelt a kitűzött célnak, mely csak abból áll, hogy egy könnyen kezelhető zsebkiadásban ismertesse a végrehajtási törvényt, oda illesztvén minden törvényszakasz alá az arra vonatkozó netáni más törvényeket, ministeri rendeleteket, a különféle jogi szaklapokban közölt felsőbirósági és pénzügyi közigazgatási bírósági határozatokat. Szerző még jónak látta itt-ott (mert teljességre e rész nem tarthat igényt) osztrák és német felsőbirósági határozatokat is idézni, A gyakorlatnak mindenesetre hasznára vannak ily munkák, mert a sok helyütt szétszórt magyarázó és a törvényt fölvilágosító anyagot együtt összehordva találjuk. Az ügyvédrendtartást adja ki dr. W o 1 f Vilmos az »Ügyvédi Lapok> szerkesztője a rávonatkozó curiai határozatokkal, melyből mutatványul közöljük a következőket: Az ügyvéd saját vagy másnak nevében közvetve vagy közvetlenül nem folytathat üzletszerűen bármi oly foglalkozást, mely ügyvédi hivatásával és állásának tekintélyével össze nem fér. Is77 : XXII. törvénycikk 8. §-a. Békebiróvá nem neveztethetük ki . . az ügyvédi jegyzékbe bevett ügyvédek és az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelöltek. 1. Városi tanácsos az ügyvédi lajstromba fel nem vehető. (M. k. C. 1875. május 19. 4153. szám — M. I. IV. k. 59. 1.) 2. Kir. végrehajtó az ügyvédi lajstromba fel nem vehető. fM k. 1875. május n. 4396. sz. — M. I. IV. k. 59. 1.) 3. Polgármester az ügyvédi lajstromba fel nem vehető. (M. k. 1875 május hó 31. 4731. szám. — M. I. IV. k. 59. 1.) 4. Kir. biró az ügyvédi lajstromba fel nem vehető. (M. k. C. 187->. május hó 31. 46S1. sz. IV. k. 58. I.) 5. Árvaszéki ülnök az ügyvédi lajstromba fel nem vehető. (M. k. C. 1875. május hó 31. 4732. szám. — M. I. IV. k. 59. 1.) 6. Megyei levéltárnok az ügyvédi lajstromba fel nem vehető. (M. k C. 1875. május 31. 4703. szám. — M. 1. IV. k. 59. 1), stb. Adalék a jogi szakművelődés kérdéséhez Ausztriában. (Kin Beitrag zur Erage der Reform des jurist. Bildungswesens in ()esterreich von einem P r a k t i k e r.) Bécs, 1886. M a n z-féle udvari könyvkereskedés. 8° 16 I. — Ausztria végre valahára szakképzett, erélyes, céltudatos és önálló gondolkozású közoktatásügyi minisztert nyert Gautsch ur személyében. Eber figyelmét el nem kerülhették az egyetemek jogi facultásainál fennálló kórállapotok és ennek folytán határozott szándéka azokat reformálni és orvosolni. E célból néhány kérdést intézett az egyetemek jog- és államtudományi tanári karához; a nyerendő feleletektől függ majd a miniszter reformatori kezdeményezése. Kétséget nem szenved, hogy a tanári kar meghallgatása szükséges, de azért a gyakorlat embereinek szava is nyom a latban; mert éppen ezeknek állott módjukban a gyakorlati életben a jelenlegi jogi szakmíivelődés eredményeit megismerhetni és mérlegelhetni. Ily szempontból szól hozzá a névtelen szerző, ki 40 éven át mint biró és ügyvéd működött, 60 bíróság személyzetét és tevékenységét ismeri és sok száz perben közreműködött — e fontos kérdéshez. Es ily szempontból foglalkozunk mi is bővebben e tárgygyal, mert a röpiratban ecsetelt kórtünetek és bajok nálunk talán még fokozódott mértékben is fennállanak és saját egyetemi tanrendszerünk átalakítása talán még égetőbb szükségű, mint Ausztriában ; a felajánlott orvosláshoz is feltétlenül hozzájárulunk. Szerző ugy tapasztalja, hogy a jogi művelődés és kiváltkép az anyagi jog ismerete folyton hátrafejlődik és csökken; oka ennek a hiányos elméleti készülődés és képzettség az iskolában és a továbbképződés elhanyagolása a gyakorlatban. Az egyetemi tanár, a ki közömbösen, sőt gyakran jobb tudomása ellenére az indexben aláírásával igazolja, hogy az illető hallgató előadásait meglátogatta, — bűnrészese a hallgatói által a tanszabadsággal űzött visszaélésnek. És ezen visszaélés eléggé magyarázza azon majdnem hihetetlen ismerethiányt, mely az állítólag 8 semestert végzett tanulóknál tapasztalható. Első sorban tehát az előadások látogatása volna kieszközlendő. Nyilt titok, hogy mennyire vétünk ezen szabály ellen, hogy egyik-másik jogász mint egyéves önkéntes az egész tanévet más helyőrségben tölti, sokan 4 éven vagy annak legnagyobb részén át az alma materen meg sem fordulnak, stb. Epugy köztudomású dolog, hogy a tanév végével beálló 3 havi nagy szüneten kívül az iskolaévből még további 4 hó telik le minden felolvasás nélkül, ugy, hogy csak 5 hó marad ez utóbbiakra; 1848 előtt ellenben az előadások 7í/2 hóig és naponkint 4 óra hosszáig tartottak, mig most csak 3 óra esik átlag egy napra. A tanárok, a kik több súlyt fektetnek saját kiképződésükre és tudományos tevékenységükre, aligha fognak Gautsch ur elé oly javaslatokkal fellépni, melyek nagyobb tanári tevékenységüket és tanulmányaik korlátozását igénybe vennék. Epugy az eddigi államvizsgáknál is alaposabb és gyökeresebb ellenőrzés kívántatik meg az iránt, hogy a jogász tanulmányait alaposan végezze. Ily eszközül szolgált a március előtti időben a félévi vizsga. A mostani tanrendszer mellett az első év nyomtalanul vész el; csak a 4-ik félévben tanul a jelölt — ha ugyan a sokféle tárgynak gyors betömése tanulásnak mondható — hogy az első államvizsgát magáról lerázhassa. Az 5. és ti. félév a nagy munkától vak) pihenésnek van szánva és csak a 8-ik félévben ismétlődik újból a fenti mérvben és sikerrel a bemagolás. így készülve kerül az ifjúság a gyakorlatba, minden elméleti miveltség és a jogtudomány iránti minden érdeklődés nélkül. A bíróságnál őket úgyszólván csak -ingyenes irnokoknak« tekintik és oly teendőket végeztetnek velők, melyek díjnokra, nem pedig kiképzésüket kereső joggyakornokokra bizandók. Mint fogalmazó ügyvédsegédek, irodába lépve, azonnal önállólag dolgoznak; e célra legjobbak a szokásos irománypéldák és sablonok; a polgári per terén legnagyobb tekintélynek örvend az, aki mindent »tagad«, a még oly tiszta tényállást menthetlenül összebonyolítja, perbeszédeiben a Egvakmerőbb jogi állításokhoz ésleghajmeresztöbb törvénymagyarázatokhoz folyamodik. De a mi ezen párbeszédekben rendesen hiányzik, az a helyes diagnosis, a jogi punctum saliens. Elméleti tanulmányokra ezentúl többé nincs idejök, ezeket pedig a perben úgysem érvényesíthetnék.