A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 40. szám - Mennyiben tartoznak a kir. járásbiróságok eleget tenni a kir. közjegyzők megkeresésének hagyatéki ügyekben?

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 40. számához. Budapest, 1886. október 3-án. Köztörvényi ügyekben. Eljárás neme és birói hatáskör számadási perekben. * 1881. L1X. 80. és 82. §§-ai) A budapesti VII. kerületi kir. járásbíróság : E biróság, mint sommás biróság, annak kimondására, bogy felhívott alperesek tartoznak a felhívó felperesnek az 58/885. számú keresetre vonatkozólag számot adni, magát illetéktelennek nyilvánítja, s így felperes ezen alaki okból sommás felhívási keresetével elutasittatik. Indokok : Eltekintve attól, hogy felhívási keresetben valamely joggal való kérkedés miatt az 1881. évi LIX. t.-c. 8<J. ij-ának 2. bekezdése, mely ily felhívási keresetnek sommás perúton szóbelileg való tárgyalását is rendeli, ellentmondásban van ugyanezen törvényszakasz utolsó bekezdésével, melyszerint a felhívásnak helyt adásával a felhívottnak az 1868. évi LIV. t.-c. 132. §-a, tehát a rendes eljárás szabályai szerint keresetnek megindítására íáros határidőt kitűz, s így a felhívásnak e neménél is kétes és eldöntendő, hogy a törvényhozó valódi szándéka ez ellentmondó intézkedések mellett mi volt, a számadás iránti felhívási pernél a törvén}' erre vonatkozó szakaszai sehol kifejezetten nem mondják azt, hogy ily keresetek sommás úton tárgyalhatók, vagy tárgyalandók, söt ellenkezőleg azt, hogy ily keresetek a rendes eljárás szabályai szerint tárgyalandók. így az 18öl. évi LIX. t.-c. 82. §-a világosan kimondja, hogy a számadásra felhívott fél a kifogások előterjesztését magában foglaló kereset beadására utasítandó, a mint tehát a sommás biróság iiy utasítást nem adhat sommás eljárási szabályainál fogva, mivel sommás eljárásban semmiféle alakszerű periratoknak helye nincsen, ugy az ily utasítás folytán beadott kereset tárgyalásába sem foghat, mert hisz a törvényszakasz alább mondja is, hogy : »ha a kereset előterjesztetett, az a rendes eljárás szerint tárgyaltatik és döntetik el.* Ugyanily nehézség gördül a sommás biróság elé azon esetben, ha a számadásra felhívott a kitűzött határidőben nyilatkozik, mely szerint nyilatkozata elleniratnak tekintetik, mert sommás eljárás szerint sem nyilatkozatoknak, sem elleniratoknak helye nincsen s minden, sommás biróság hatáskörébe tartozó pereskedés szóbelileg tárgyaltatik s döntetik el, s igy ismételve, mint fentebb — e nyilatkozat — elleniratnak tárgyalásába sem foghat, mert a törvény azt jegyzőkönyvben tárgyalandónak rendeli és ilyennek csak a rendes, és nem a sommás eljárás szabályai szerint lehet és van helye. Ezen szakaszban az előző 80. §. szabályaira való részbeni utalás minden egyébre vonatkozhatik tehát, csak nem arra, hogy a számadási felhívási per sommás uton, tehát szóbelileg tárgyalandó, nemcsak a kifejtett okokból, de azért is, mert ott már egyebekről is van * Több előbbi határozatokkal mindkét felsőbíróság egyezően kimondotta, hogy számadásra való felhivási kereset egyáltalán nem tárgyalható sommás eljárás szerint, és hogy tehát ezen ügyek a törvényszékek hatásköréhez tartoznak akkor is, ha a vitás összeg 500 frtot meg nem halad, vagy ha felek szerződésileg alávetették magukat a járásbíróság illetékességének. E kijelentés az l>8l : LIX. t.-c. 80. és 82. §§-ainak egybevetéséből merittetik a következő érvelés mellett : »A 82. §. szerint, ha a felhívott magát számadásra kötelezettnek nem érzi, s a kitűzött határidő alatt ilyen értelemben nyilatkozik, nyilatkozata elleniratnak tekintetvén, jegyzőkönyvi tárgyalás következik, mely eljárás a rendes eljárást helyettesitvén (polg. törv. rendt. 144. §.), nyilvánvaló, hogy a felhivási keresetet az illetékes törvényszékhez kell beadni; a 80. §-ban a kérkedés miatti felhivási per másképen van szabályozva, a mennyiben az lehet sommás per és ehezképest vagy jegyzőkönyvileg, vagy szóbelileg tárgyaltatik. Ugyanily intézkedéseket tartalmaznak az idézett törvényhelyek a felhívott által beadott kereset, illetve számadás folytán megindult perekre nézve is«, (azaz a kérkedés miatt felhívott az ügy minősége szerint sommás pert is indíthat, inig ellenben a számadás elleni kifogásokat tárgyazó kereset mindig a rendes tárgya'ás sze rint döntetik el). -Minthogy pedig a 82. §-ban a számadásra való felhivási per tekintetében az érintett megkülönböztetés téve nincs, nyilvánvaló, hogy számadást követelő felhivási perekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye niucs.« Ezen meggyőző érvelés dacára a budapesti kir. tábla fönt ellenkező értelemben határozott. intézkedés. De elég utalni az 1881. évi LIX. t.-c. 85., 86., f?7. és 88. §§-aira, mely arról az esetről intézkedik, ha a számadó követeli attól, kinek számadással tartozik, hogy helyeselje számadását; ily felhivási keresetnél is eljárási módozatul a rendes eljárás szabályait jelöli meg a törvény és sehol a szóbeli sommás eljárásról nem intézkedik, hogy ennek helye lenne, igy a 87. szerint : »ha a felhívott a keresetet akár az első izben (t. i. a felhivási kereset beadása folytán), akár a kötelezettség megállapításának jogerejű eldöntése után újabban kitűzött határidőben beadja : az a rendes eljárás szabályai szerint tárgyaltatik és döntetik el«. végül a 88. §. is teljesen megerősíti azt, hogy számadás iránti felhivási kereset csak rendes eljárási perúton indítható és döntendö el, a midőn rendeli, hogy a számadások tételeire rendelt s részletezett alakiságok »a támadást kifogásoló keresetben a további iratokban és felebbviteli beadványokban pontosan megtartandó*. Ily alakszerűségeket pedig a sommás eljárás nem ismer, s ilyenek sommás eljárásban nem érvényesíthetők. Ezen törvény szerinti indokok tartozó figyelembe vétele mellett e bíróságnak magát, a kir. ítélő táblának 53,620,85. számú végzése mellett is, mely végzés egyébként e bíróságot csakis a keresetnek szabályszerű elintézésére utasítja, de e biróság illetékességét ki nem mondja, az 58/885. számú felhivási keresetnek további érdemleges elbírálására illetéktelennek kimondani kellett. Egyébként a magyar kir. Curia is 1835. évi december 29-én 1,087. váltószám alatti határozatával, melylyel a budapesti kir. itélö tábla hason határozatát jóváhagyta, kimondotta, hogy : »számadásra való felhivási keresetre a sommás eljárás egyátalán nem alkalmazhatók. Ezen ügyek tehát a törvényszék hatásköréhez tartoznak akkor is, ha a felek szerződésileg alávetették magukat a járásbirósági illetékességnek. (1836. február l9-én 2,396. sz.) A budapesti kir. itélö tábla : A neheztelt ezennel megsemmisíttetik és az eljáró biróság utasittatik, hogy az esetleg szükségesnek mutatkozó bizonyítási eljárás megejtése után az ügy érdemében határozatot hozzon. Indokok: Az 1881 : LIX. t.-c. 82. §-a utolsó bekezdésének végpontjában határozottan ki van mondva, hogy számadási felhivási perekben is a hivatkozott törvény 80. §-ának szabályai alkalmazandók. Tekintve, hogy a kérdéses hivatkozás a 80. §. összes rendelkezésére vonatkozik, ebben pedig a sommás úton indított felhívás mi módon leendő kezelése is szabályoztatván, kétségtelen, hogv ez által az előbbi törvény azon intézkedése, mely szerint felhivási perek csak rendes úton voltak megindíthatok, hatályon kívül helyeztetett, illetve megváltoztattatott; tekintve, hogy számadási pereknek sommás uton leendő tárgyalása és elintézése sem eljárási, sem kezelési akadálylyal nem jár: kétségtelen, hogv felhivó az összegre való tekintettel helyesen indította meg keresetét a kir. járásbíróság előtt. A mennyiben tehát az eljáró biróság dacára annak, hogv a kir. ítélő tábla a törv. rendt. 51. §-ának elsőbiróságilag lett alkalmazását a folyó évi január hó 8-án kelt 53,620/85. számú végzésével el nem fogadta, és dacára annak, hogy a bírói illetékesség ellen kifogás nem emeltetett, a törv. rendt. 8. és őo. §§-ai esetei pedig fen nem forognak, a helyett, hogy a letárgyalt ügyet érdemileg elintézte volna, illetőségét hivatalból leszállította, oly lénveges eljárási szabályokat sértett meg, hogy e miatt a neheztelt végzését az 1881: LIX. t.-c. 33. §."o) pontja alapján megsemmisíteni és a bíróságot érdemleges határozat hozatalára utasítani kellett. (1886- március 30-án 11,154. sz.) A Úkgfi kir. Curia : A neheztelt másodbirósági végzés nem tartozván az 1881 : LIX. t.-c. 59. §-a által elősorolt azon másodbirósági végzések közé, melyek ellen felebbviteli jogorvoslatnak helye van, ennek fohtán az ellene felhívottak részéről közbetett felfolyamodás hivatalból visszautasittatik. (1886. ;unius 22 én 3,65.5. sz.)