A Jog, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886 / 36. szám - Az átdolgozott bűnvádi eljárási javaslat tárgyalására kiküldött szakbizottság ülései. 4. r.

A JOG. Az idegen népek jogtürténelme, ez is tárgyul szolgál egy nagyobbszabású inimkára, melyet (Hasson bocsátott közre: •Históire du droit et des institutions politiques civiles et judi­cíaires de l'Angleterre conpareé aux droits et aux institutions de la Francé depuis leur origine jus(|u' á nos jours. (Anglia ])olgári politikai és bíróság) intézményeinek és jogának története, Össze­basonlitva a Franciaországéiéva] a legrégibb ideitől a mai korig. IKK:Í.) E mű kétségtelenül a legnagyszerűbb szüleménye a francia jogirodalom öt utolsó éveinek. A fi. kötet ép oly tanulságos, mint világos átnézete a napjaink­ban érvényben levő angol jognak, eltekintve a kereskedelmi jogtól, melyet szerző, sajnos, e kötetben meg sem érint. (IV. 408.) (Folytatás k;;v.) Lyon-Caen, jogtanúr l'árisban. Sérelmek. * Mire való vol( a vízaknai kir. járásbíróság szervezése a imill évben \ Felvetem a kérdést a célszerűség szempontjából. Csodálatos, bogy a felsőbb körök intézkedéseikben mintha szántszándékosan keresték volna sok helyütt a céltalanságot. Kimagyarázom magam ezen konkrét esetben. Vízakna oly közel esik Nagy-Szebenhez, bogy ki egyszer Vízaknáig kénytelen menni: az már Nágy-Szebeníg is elmehet, azon különbséggel, hogy a szállást és étkezést tekintve, Nagy­szebenben jobban és jHiányosabban lehet megélni, az összeköt­tetés a vasúttal jobb és átalában több magánérdekeikéi érhetik el a vízaknai kir. járásbírósághoz beosztott községbeli polgárok Nagy-Szebenben, mint Vízaknán. Nincs tehát segítve azokon, kik előbb a szerdahelyi, balázs­falvi és nagy-szebeni kir. járásbíróságokhoz voltak beosztva azon tekintetben, hogy most közelebb kaptak volna bíróságot. Fön lenne még a második kérdés, t. i. a munka gyorsa sága ; de egy ma, midőn 188G. évi augusztus 19-ét írom, mon­dom: egy kezembe jött konkrét esetből, azt kell következtetnem, hogy a bírósági munka gyorsabb menetének kérdésében sem nyertünk valami előnyt a vízaknai királyi járásbíróság felállításá­ban ; ugyanis : B. N. ügyfelem egy sommás keresményét L. C. hagyatéka ellen letárgyalván 1885. évi október 5-én a balázsfalvi kir. járás­bíróság előtt; s azon ügyben 1885. évi december 12-én már a vízaknai kir. járásbíróságtól, mint időközben felállított illetékes biróságtól nyervén egy f. évi január 20-án vett ítéletet (elég késői kiadványozás ez is Í18-ik napra), mely itélet ellen f. évi január 26-án 74. polg. sz. a. felebbezést nyújtván oda be: az annak folytán ma kapott és ügyfelémnek kedvező tekintetes kir. táblai Ítéletből azt veszem ki, hogy ezen ügy f. évi március 16-án leti eldöntve a kir. táblán, f. évi április hó 2l-én lett elintézve a vízaknai kir. járásbíróságnál és azt ma kapván : expediálva lett tehát 4 hónap múlva; s a tárgyalás folytatására november 2-ika lévén kitűzve: addig még 2 hónapig és 12 napig van mit várni; és akkor hová fog kelleni menni tárgyalás folytatására és tanú kihallgatásra ? Vízaknára, mely semmi kényelemmel sem kinál­kozik azon zordon időre ; valakit pedig a kartársak közül csakis Nagy-Szebenböl lehetne helyettesíteni; s ez csak annyiba fogna kerülni, mintha magam megyek innen Balázsfalváról oda; mert a vizaknáni megtelepedéshez, ugy látszik, hogy egy kartárs sem bir reményeket kötni. I la Halázsfalván maradott volna ügyfelem mondott ügye, már rég be lenne fejezve ; ügyfelein pedig csak annyit nyer vele a községből a hol lakik, ha Vízaknára kell, hogy menjen, mintha balázsfalvára kellett volna, hogy jöjjön továbbra is, vagy ha Nagy-Szebenbe kellenék menni, kivéve, hogy itt aztán még valami egyebet is végezhetne a maga hasznára, mit Vízaknán végeznie nem lehet. /;,-. Brendusián Jakab, balázsfalvi iigj véd. Vegyesek. Árny-és fényképek bíróságaink köréből. E cím akut új rovatot nyitunk, melyben ugy alsó mint felső, helybeli ugy, mint vidéki bíróságainknak hű siíhouettjeit rövid és praegnans, d e mindenkor igazság hű vonásokban nyújtani fogjuk. Köz­reműködésre nagyszámú munkatársainkat hívjuk fel, hogy ezen rovat minél élethűbb, minél élénkebb és sikerültebb legyen. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­lunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt kö/.lottekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. 1. A pestvidéki törvényszék. Egykor a birák és i ügyvédek réme, az elveszett telekjegyzőkönyvek paradicsoma. Vég­| tárgyalásnál a vádlott tegeztetik és összegazembereztetik, a szavazó birák pedig mintaképei a nemes la manchai lovagnak. Ezen eldo­rádói állapotoknak Bog i sic h Lajos erélyes keze gyökér-­véget vetett és örökségét hiven őrzi a jelenlegi elnök, K r i s z t j János. A ki törvényszék alatt munkától görnyedő bírákat, a | restantiák óriási halmazát, poros irattárt és elégületlen képű hiva­talnokokat ért, — az ezen eszményképét hiába fogja keresni a pestvidéki törvényszéknél. Itt nincs restancia, a birák létszáma pedig nemcsak elegendő, de sőt ennek restringálása lesz elnökileg javaslatba hozva. Az egész épületben mintaszerű rend és tisztaság észleihetö, a mi annál dicséretesebb, mert arról értesülünk, hogy mindezen adap­i tálási munkálatok csak házilag, a törvényszéki rabok által telje­i sittéinek és így az állampénztár minimális megterheltetésével jár­[ nak. A végtárgyalási terein nagyobbittatott és célszerű beosztása által kellemes benyomást tesz; a vád és védelem itt teljes egyen­1 joguak és a tárgyalás alkalmával a törvényszék sorompón belül egy és ugyanazon emelvényen a törvényszékkel együtt foglalnak ; helyet. Van egy külön tanuszoba — ezelőtt ismeretlen luxus. A I telekhivatal értesítőjében, felszólalásunk folytán, az elnök akkép intézkedett, hogy az ügyvédek r é s z é r e k ü 1 ö n helyiség rezerv állatik a szükséges értesítés és betekin­tés céljából; valóban elismerésre méltó intézkedés, ha figse­1 lembe veszszük, hogy nem minden ügyvédnek lehet ínyére a rendszerint zsúfolásig telt értesítő hivatalban gyakran '/j—í ólát j és többet is oly bűzhödt légkörben tölteni, mely az intelligeulia idegeit a legkeményebb próbára teszi, sőt mely gyakran elviselhetlen. Mindezek tények és ha bennök mégis némi dicséret foglal­! tátott Kriszt elnök részére, ugy ez csak serkentésül szolgálhatna többi bíróságaink vezetőinek, hason tények által hason dicséretet aratni. De vannak a pestvidéki törvényszéknek mégis árnyoldalai. Ilyenek a magáuzárkákhoz hasonló birói hivatalszobák, a téglákkal I kirakott, télen fűtetlen birói elöszobácskák, stb. Ezen már segitni bajos; mert a törvényszék helyisége megyei ajándék, ajándék lónak pedig nem nézik a csikófogát. A birákról más alkalommal. Asnwái. • A halálbüntetés végrehajtásának módjai a különböző államokban. — Németországban, Bajorországban és Hamburgban a guillotine szerepel. Poroszországban a bárdot használják (a porosz büntetötörvénykönyv 13. fejezete szerint: »A halálra kélt­nek a feje levágandó.« — Angliában az akasztást alkalmazzák.— I Ausztriában és Magyarországban szintéit az akasztás van alkal­j mazásban. — Belgiumban, jóllehet a halálbüntetés úgyszólván j e]ö nem fordul, halálbüntetésül mégis az akasztás van rendelve. ­| Dániában a bárd szerepel. — Spanyolországban egy »garotte (csavarszoritó) nevű eszközzel hajtják végre a halálbüntetést. A »garotte« vas nyakravaló-féle, a melyet az elitélt nyaka körül alkalmaznak 8 az embert egy csavar segélyével fojtják meg. A mint állítják, a halál néhány pillanat múlva beáll. — Az amerikai Egyesült-Államokban az akasztás járja. — Franciaországban a | guillotinet használják. — Görögországban szintén a guillotine j szerepel. — Olaszországban vegyesen akasztás és lefejezés a i halálbüntetés neme. — — Norvégiában a bárdot használják. — | Oroszországban közönségesen az akasztás használatos, de a j büntetötörvénykönyv 18. §-a egyéb halálbüntetést is megenged, i (Finnországban mindig a lefejezést alkalmazzák.) — Szerbiában a halálraítélteket agyonlövik s a kivégzés után azonnal földbe ássák. A kir. Guria folyó hó 1-én, 1U órakor Fércei Béla elnök­lete alatt összülést tartott, mely alkalommal Babos Kálmán referens | az igazságügyminiszterium két leiratát olvasta fel, mely szerint j Lukács Ignác és Szabó Sámuel tanácselnökök saját kérelmükre kitűnő szolgálataik elismerése mellett nyugdíjaztatnak. Olvastatott j ugyancsak az igazságügyminiszternek értesítése, hogy Wagner Sándor segédhivatali főigazgató elhalálozása következtében üresedésbe jött főigazgatói állomásra Purt Gusztáv II. oszt. igaz­gató neveztetett ki. Mindezek tudomásul vétele után az összülés i véget érvén, az egyes tanácsokban megkezdődtek a rendszeres I ülések. A II. büntetőtanács szeptember hóban ülést nem tart. — A kir. táblán ugyanaz nap szintén ülés volt dr. Vajkav Károly j elnöklete alatt, ki meleg szavakban üdvözölte a törvenvkezési I szünet után visszaérkezett birótársait, kérvén őket, hogv kettőzött buzgalommal fogjanak a nagy munkához, mely reájuk' várakozik, I mert a beérkező ügydarabok ijesztő módon szaporodnak, igy a 1 juristicium alatt beérkezett 15,082 db és pedig 8,247 polgári, : ő,8l9 büntető, 1,44b" váltó, 59 úrbéri, 117 fegyelmi ügy. Venczel Tivadar referens egynehány apróbb ügyet bejelentvén, az összülés | véget ért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom